Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Ötvenötödik állomás: Szekszárd – „Elküldött, hogy örömhírt vigyek…” (Iz 61,1)
Lelki sétánk következő állomása a Szekszárdi Római Katolikus Plébánia területe, amelyhez Decs, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szekszárd települések tartoznak. A plébánia szolgálattevői: Petkó Tamás plébános, Kárász Gábor és Molnár Erik káplánok, Kocsis László, László Péter Ferenc és Priskin Zsolt diakónusok. Petkó Tamás plébános a térség jelentősebb templomairól, hitéletéről, közösségekről, programokról mesél:
A plébánia központja Szekszárd. Plébániatemplomunk – Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma – 1802 és 1805 között épült, és Urunk mennybemenetelére szentelték fel. A terveket a neves építész, Tallherr József készítette, az épület kivitelezési munkáit Schmidt Vencel, helyi építőmester végezte el. A Szent Megváltót ábrázoló főoltárképet Schmidt József, győri festő készítette. Az egyik mellékoltár festménye Szent Lászlót, a város védőszentjét ábrázolja, a másik mellékoltáron Szent József halálát ábrázoló festmény látható. A szentély mennyezetén Jézus születését ábrázolták, az ezt követő első boltszakaszon a Háromkirályok imádását látjuk a négy sarokban a négy nagy prófétával. A következő boltszakaszon Jézus színeváltozása a sarkokban a négy evangélistával. A mennyezeten Jézus mennybemenetele, a sarkokon a Trianonban elcsatolt négy székesegyház (Kassa, Pozsony, Gyulafehérvár, Nagyvárad) allegorikus képével. A következő boltszakaszon az Utolsó ítélet Krisztusa a sarkokon angyalokkal, majd végezetül a kórus felett két angyal. A templom üvegablakai 1905-ben, Wosinsky Mór plébános kezdeményezésére kerültek a helyükre, Túry Gyula tervei szerint, Walter Gida kivitelezésében. 1925-ben a templom teteje lángra kapott, a torony is kigyulladt, és az egyetlen háborúban meghagyott harangja tönkrement. A helyreállítási munkákat Dicenty László helyi építőmester végezte. A templom külső és belső felújítása egy hosszabb folyamat részeként 1983 és 1992 között zajlott. A falképek restaurálását dr. Szabó Zoltán és Nagy Kálmán végezte el, majd 1998-ban felújították az épület márványpadozatát. A templom a plébánia épületével együtt 2015-ben széleskörű összefogásnak köszönhetően több mint 100 millió forintból újult meg.
Az Újvárosi templom a grazi Hans Petschnigg tervei szerint, Hrabovszky Péterné Kassay Anna hagyatékából épült fel 1864 és 1868 között. Augusznak Liszt Ferencet is sikerült megnyernie egy mise komponálására a templom avatására. A Szekszárdi mise el is készült, az 1868-as avatáson a Budai Dalárda mégis a Koronázási mise részleteit adta elő. A templomban 1870-es szekszárdi tartózkodása alatt többször megfordult maga Liszt Ferenc is. Az épület szobrászati díszítéseit a bécsi Joseph Schönfeld alkotásai, így a bejárat feletti Pieta is az ő munkája.
A Szent János és Pál kápolnát a város német hívei 1740 körül építették az ismert védőszentek tiszteletére villám, vihar és jégverés ellen. Először az északi része készült el, majd a torony. A 19. század elején a kápolnát a kórházhoz kapcsolták, és dél felé bővítették — ettől kezdve a kórház kápolnája volt. 2000-ben restaurálták, állapotát konzerválták.
Esterházy Pál nádor leírásából tudjuk, hogy a Remete-kápolna már a kora középkorban is kedvelt kegyhely volt, amely azonban a török hódoltság alatt elpusztult. A hely nevének eredetéről többféle magyarázat maradt fenn, ezek egyvalamiben megegyeznek: valaha e helyen egy remete talált magának lakóhelyet.
A török hódoltság után, az 1739-es pestisjárvány idején Szekszárd népe fogadalmat tett, hogy a járvány elmúltával kápolnát alapít a Szent Szűz tiszteletére. 1757-58-ban épült fel Kisboldogasszony tiszteletére az a kápolna, melyet hamarosan búcsújáró helyként kezdtek el tisztelni még a távolabbi környék lakói is. A gyönyörű természeti környezetben magasodó kis templom egyhajós, sokszögű szentéllyel záródó építmény, amelyben a hajó egybeépült a toronnyal. A nyugati oldalon négyzet alaprajzú sekrestye csatlakozik a szentélyhez. A templom gondozását egy-egy ferences barát látta el, aki a templom melletti barátlakásban lakott. Ma már plébániánk gondozása alatt áll.
A szekszárdi közösségek kialakításában meghatározó szerepe van Farkas Béla atyának, aki igazán csodálatos dolgokat vitt végbe. A közösségek erősítését folytatta Bacsmai László atya, aki különösen a Házas Hétvége és Szent Mónika közösségek tekintetében fáradozott sokat. Jelenleg több Házas Hétvége csoportunk működik. További közösségeink: Rózsafüzértársulat, Jézus Szíve, Fokoláré, Cursillo, Férfikör. Ifjúsági csoportunk is van, illetve az ifjú házasok csoportját is próbáljuk ismét aktivizálni. Gitáros zenei csoportunk és templomi kórusunk a szentmiséken látnak el fontos szolgálatot. Karizmatikus közösségünk az Első Szeretet közösség és a Szikra közösség. Lisieux-i Szent Teréz szeretet útját kívánják követni a Kis Út közösség tagjai. A plébániai evangelizációt segíti elő a sejtcsoport. Cserkészek nagyobb létszámú csapattal tevékenykednek. Felnőtt katekumenátus csoportunk 2 éves ciklusokra bontva mélyül el a keresztény életben. Alpha-kurzusunk is fontos, összetartó tagjai Béta néven maradnak együtt és haladnak a közösségi élet útján. Karitász csoportunk, továbbá a Máltai Szeretetszolgálat helyben lévő bázisa a hátrányos helyzetű emberek támogatásában komoly erőfeszítéseket tesz. A szenvedélybetegek segítését az Egyházmegye fenntartásában működő Szent Anna Római Katolikus Gondokság RÉV Szenvedély-beteg segítő Szolgálata végzi. A betegek ellátása érdekében kórházlelkészségünk munkatársaival és önkénteseivel igyekszünk összehangoltan dolgozni.
A plébánián kialakításra került 7 olyan terem, melyek a közösségi találkozókhoz biztosítanak infrastruktúrát.
Nagy egyházközség vagyunk, de jó lenne egymást megismerni, ezért fontosnak tartom a személyes találkozásokat, beszélgetéseket. Ennek érdekében meghatározott vasárnapokon a szentmise után bizonyos korosztályoknak találkozási lehetőséget biztosítok. Ugyanakkor arra buzdítok mindenkit, hogy tartozzon valamilyen közösséghez, ezt nálunk a közösségek széles tárháza lehetővé is teszi, és már most is nagy létszámú közösségeink működnek.
A keresztény nevelés-oktatás tekintetében fontos szerepet tölt be városunkban a Szent József Katolikus Iskolaközpont a Szent Rita tagóvodájával együtt, valamint a Kolping Iskola. Az Iskolaközpont infrastrukturális fejlesztése Európai Uniós forrásból valósult meg, melynek keretében megújultak az általános iskola termei és udvara, vadonatúj étterem épült. A fejlesztésnek köszönhetően modern eszközökkel folyhat az oktatás/nevelés. A felújított épület megáldására az idei esztendőben Szent József ünnepéhez kapcsolódóan került sor Felföldi László pécsi megyéspüspök úr vezetésével.
Programjaink tekintetében a hagyományos ünnepeken kívül jelentős a Remete-kápolnához kapcsolódó Kisboldogasszony búcsú, amelyre főleg Szekszárdról és a környező településekről érkeznek a hívek. Este 6 órakor indulunk az éneklő hívekkel, papokkal, ministránsokkal és cserkészekkel a Remete-kápolnához, ahol szentmisét mutatunk be.
A város védőszentje Szent László, külön említésre méltók Bíró László püspök hagyományteremtő törekvései, akár Szent László ünnepéhez kapcsolódó városi kezdeményezések ügyében, vagy a Remete-kápolnához kapcsolódó erőfeszítései. Püspök úrnak köszönhető Halottak napján a háború áldozatairól tartott megemlékezés is.
Tél végén, kora tavasszal elindítjuk a jegyesoktatást, májusban családi napot tartunk majális jelleggel, a téli időszakban közös disznóvágásra jövünk össze a Cursillo mozgalom férfitagjaival, időszakonként lelkigyakorlatokat szervezünk. A keresztelésekre vonatkozóan külön rendet alakítottunk ki és alapvetően a diakónusok végzik.
Még 2019-ben nagy szabású missziós napot is szerveztünk közösségeinkkel, valamint sokat fáradoztunk azért, hogy a 4 alappillér – evangelizáció, közösség, liturgia és szeretetszolgálat – területén is konkrét lépéseket tegyünk.
A covid sajnos a közösségi találkozókra és a közös programokra is romboló hatással volt, több szempontból az újraindítás fázisában vagyunk.
Mindenesetre pozitív, hogy a közösségi létet megélhetjük itt a plébánia épületében is Kárász Gábor és Molnár Erik atyával. Külön örülök annak, hogy a közös étkezések után lehetőségünk van beszélgetni, megosztani egymással gondolatainkat, örömeinket és nehézségeinket egyaránt. Fontosnak tartom, hogy jó csapatban tudjuk papi szolgálatunkat végezni.
Papi hivatásomban igyekszem a választott papi jelmondatomat – „Elküldött, hogy örömhírt vigyek” (Iz 61,1) – megvalósítani. Kárász Gábor atya jelmondata – „Kövess engem.” (Mt 9,9) – alapján egyszerűen igent mondott az Úrnak, mert megtapasztalta, hogy Isten kegyelme végtelen és átsegít minden akadályon. Molnár Erik atya papi jelmondatában Szent II. János Pál pápa kijelentését veszi példaként – „A pap ember, másokért.” – papként szeretne ember maradni, aki másokért él.
Az atyákon kívül 8 plébániai munkatárssal van közvetlen jó kapcsolat. Összességében az atyákkal, diakónusokkal, világi munkatársakkal, közösségekkel, szociális és katolikus intézményekkel együttesen igyekszünk a szeretet közössége lenni. És végezetül, ami még igazán lényeges, hogy ki az, aki ránk gondol majd egy adott pillanatban, ahogy a taizéi énekben is szerepel: Jézus gondolj majd rám, ha a Te országod eljön.
Forrás: Szekszárdi Római Katolikus Plébánia
Fotó: Szekszárdi Római Katolikus Plébánia, Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
