A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök mindenkit!
Az évközi harmincadik vasárnap evangéliumi részletét Márk evangéliumának tizedik fejezetéből olvassuk (Mk 10,46-52). Az evangélista elmeséli, hogy Jézus Jerikó környéként járva találkozik egy vak koldussal, akit meggyógyít.
Jerikó az egyik legrégebbi város, mely a tengerszint alatt fekszik, a világ egyik legmélyebb szárazföldi pontján. Ez jelképesen azt is mutatja, hogy Jézus elmegy a világ legmélyebb pontjára is, hogy találkozzék azokkal, akik szenvednek, nehéz vagy kilátástalan helyzetben vannak. Lehajol hozzájuk és segíti, felemeli őket, visszaadja nekik a reményt. Meghallja, hogy egy vak koldus kiált felé, segítséget kér tőle.
Jézus nem megy el részvét nélkül a szegények, a nehéz helyzetben lévők sóhaja mellett sem. Ő mindenkire odafigyel, mindenkinek a kiáltását meghallja és meghallgatja. Jézus együttérzése, Jézus közelsége csodálatos örömhír, mert Isten Fia hozzánk is közel van, együtt érez velünk, meghallja és meghallgatja kiáltásunkat.
Örömhír ez: az Úr mellettünk van! Meghallgat bennünket, támogat minket!
A vak koldust Bartimeusnak hívják, aki mikor azt hallja, hogy Jézus közeledik felé, hangosan elkezd kiáltani: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” A Dávid fia kifejezés arra utal, hogy Jézus a Messiás. Vagyis Bartimeus megvallja, hogy Jézus a Megváltó, a Messiás és később Mesternek is nevezi Őt. Vagyis hittel és bizalommal fordul Jézushoz. Amint hallja, hogy Jézus hívja őt, hallja a környezetében lévők bátoríró szavát, felugrik és elindul a hang irányába. Vak ember létére bátran elindul Jézus hangja felé. Rábízza magát az Úr szavára. Hisz benne. Hiszi, hogy Jézus meg tudja őt gyógyítani.
A vak Bartimeus arra tanít bennünket, hogy mindig merjünk Jézushoz kiáltani! Nincs az a helyzet, amelyben ne tudnánk Jézushoz kiáltani! Nincs az a helyzet, amelyből Jézus ne tudna megszabadítani bennünket! Mi is gyakran mondjuk ki: Jézus, az Élő Isten Fia, irgalmazz nekem bűnösnek - ahogy az ortodox világ Jézus-imája tanít bennünket.
Valljuk meg törékenységünket! Valljuk meg Jézusba vetett hitünket! Ő a Messiás, Ő az, aki szabaddá tud tenni bennünket! Ő az, aki vissza tudja adni a reményt minden embernek! És amikor létrejön a találkozás Jézus és a vak koldus között, Jézus megkérdezi tőle: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” Bartimeus pedig így válaszol: „Mester, hogy lássak.” És Jézus meggyógyítja őt, látóvá teszi a vak Bartimeust.
Elképzelhetjük ezt a szép jelenetet, amint Bartimeus szemei újra látó szemekké válnak és az első személy, az első arc, amit meglát Jézus Krisztusnak az arca. Jézus Krisztus arcán meglátja Isten Fiának az arcát és a két tekintet összetalálkozik. Ez olyan mély nyomot hagy Bertimeus szívében, hogy otthagyva mindent elkezdi követni Jézust.
Szemléljük mi is Jézus arcát! Szent II. János Pál pápa arra bátorít bennünket, hogy szemléljük gyakran Jézus Krisztust! Induljunk el újra Jézus Krisztustól! Keressük az Úr arcát, fedezzük fel Őt mindig, minden élethelyzetben! Jézus ránk tekint, bennünket is látóvá tesz és arra hív, hogy szemléljük az Ő arcát és kövessük Őt!
Örömhíre a mai evangéliumi szakasznak tehát az, hogy Jézus jön és keres bennünket! Minden ember kiáltását meghallja és meghallgatja. Örömhír az, hogy mi is mindig kiálthatunk Jézushoz. Bátran mondjuk ki: Jézus, az Élő Isten Fia, könyörülj rajtam, bűnösön! Bizalommal forduljunk hozzá mindig.
Örömhír az, hogy szemlélhetjük az Úr arcát, különösen a szentségimádásban, amelynek a szépségét fedezzük újra fel – ahogy Ferenc pápa bátorít bennünket. Szemlélve Jézus arcát megerősödünk, reményt kapunk és ezzel a reménnyel induljunk újra, keresve mindenkiben Jézus arcát, szolgálva az Urat.
Tartsunk egy kis csendet és ebben a csendben adjunk hálát az Úrnak, és imádkozzunk mindenkiért, különösen a családokért, a betegekért, az egészségügyben dolgozókért!
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek miképpen kezdetben most és mindörökké! Ámen. Szűz Mária, Béke Királynője, Szent József, könyörögjetek érettünk!
Évközi 30. Vasárnap – október 24. Mk 10,46-52
EVANGÉLIUM Szent Márk könyvéből
Abban az időben tanítványaival Jézus Jerikóba érkezett. Amikor tanítványainak és nagy tömegnek a kíséretében elhagyta Jerikót, egy vak koldus, Timeus fia, Bartimeus ott ült az útszélen. Hallva, hogy a názáreti Jézus közeledik, elkezdett kiáltozni: „Jézus, Dávid fia, könyörülj rajtam!” Többen szóltak neki, hogy hallgasson, de ő annál hangosabban kiáltotta: „Dávid fia, könyörülj rajtam!”
Jézus megállt és így szólt: „Hívjátok ide!” Odaszóltak a vaknak: „Bátorság! Gyere, téged hív!” Az eldobta köntösét, felugrott és odament Jézushoz. Jézus megkérdezte: „Mit akarsz, mit tegyek veled?” A vak ezt felelte: „Mester, hogy lássak.” Jézus erre így szólt hozzá: „Menj, a hited megmentett téged.” Az pedig nyomban visszanyerte látását, és követte őt az úton.
Ezek az evangélium igéi.
