A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!

 

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök mindenkit!

Advent elérkezést, az Úr jövetet jelenti. Jézus érkezésére várunk, az ő születésére készülünk. De advent első vasárnapján Jézus második eljövetelére is tekintünk, vagyis arra az igazságra, hogy Jézus Krisztus a világ végén dicsőségesen visszatér, újból eljön. Erről hallottunk a mai Szentírási részben, Jézus az Emberfia, aki az ég felhőin visszatér. Az ő második eljövetele találkozás, örömteli találkozás lesz vele. Nem tudjuk az Úr Jézus második eljövetelének időpontját, de azt tudjuk, hogy el fog jönni. És a mai Szentírási szakasz három pontban foglalja össze, hogy hogyan várakozzunk az Úrra, az Úr eljövetelére.

Először is azt mondja Lukács evangélista „Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok.” Emeljétek föl a fejeteket. Sokszor jelképesen mondva az ember lehorgasztott fővel közlekedik, vagyis reménytelenül, szomorkodva, talán elfeledve, elfelejtve életének távlatát. Jézus második eljövetele, az Úr jövet reményt ad nekünk, és ennek a reménynek a szimbóluma a felemelt fő. Nézzünk föl gyakran az égre, jusson eszünkbe, hogy életünknek van távlata, van Mennyország, van Örök Élet. Fel a fejjel! Ez a reményünket, az Úrra való tekintetünket, az Úr várásából fakadó reményünket fejezi ki. Gyakran tekintsünk föl az égre, emeljük föl a tekintetünket, és ne feledjük el, Jézus él, Jézus vissza fog térni az ő dicsőségében, és ezt a reményt, a felemelt fő reményét adjuk tovább azon embertestvéreinknek, akiket a szomorúság, a betegség, a nehézség, a nélkülözés elbátortalanít, elszomorít. Felemelni a tekintetet, az égre tekinteni, Jézust várni, ez a keresztény ember reményének a magatartása.

Továbbá Lukács evangélista azt mondja: Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap.” A szív a Biblia nyelvén az a hely, ahol meghozom a döntéseket. Az elnehezült szív azt jelenti, amikor az ember összezavarodik, amikor az ember nem tud jól dönteni, amikor az ember a bűnben van, s a bűn meggátolja abban, hogy boldog és szép életet éljen. Mi az, ami megkönnyíti a szívet? Mi az, ami újból szabaddá teszi a szívet? Mi az, ami meggyógyítja a szívünket? A hálaadás. Ferenc pápa egy alkalommal azt mondta, aki tud hálát adni, annak a szíve fiatalos marad. A hálaadás az, amely megújítja a szívünket, megújítja a gondolatainkat, megújítja a gondolkodásmódunkat. Tudjunk hálát adni, mert aki tud hálát adni, az rádöbben arra, hogy mindent ajándékba kapunk a Jóistentől, mindent neki kell megköszönnünk. Fontos, hogy gyakran mondjuk ki ezt a szót: köszönöm. Mert a hálaadás felüdíti a szívet, a hálaadás segíti, hogy a szívünk fiatalos és szabad legyen. A hálaadás által kapcsolataink is megújulhatnak.

És végül Lukács azt mondja: „Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül.” Virrasztani, imádkozni szüntelen. Miben virrasszunk? A szeretetben virrasszunk. Aki tud virrasztani a szeretetben, az várakozik jól Jézus Krisztus második eljövetelére. Virrasztani a szeretetben pedig azt jelenti, hogy nap mint nap ünnepeljük azt, hogy Isten szeret bennünket, hogy Isten velünk van. Virrasztani a szeretetben azt jelenti, hogy nap mint nap Isten szeretetére válaszolunk szeretettel. Szeretve felebarátunkat, minden emberben a testvérünket felfedezve, és szeretve önmagunkat. Virrasszunk együtt a szeretetben, virrasszunk együtt az imádságban.

Jézus második eljövetelének titkára tekintünk advent első vasárnapján. Az Úr Jézus vissza fog térni, hogy találkozzék mindannyiunkkal. Ez az ő visszatérése reményt ad nekünk, és felelősségre hív, hogy földi életünket éljük felelősen. Felemelt fejjel, ami a reményünket fejezi ki. Nem elnehezült szívvel, ami arra hív, hogy adjunk gyakran hálát a Jóistennek, és virrasztó magatartással, virrasztva a szeretetben és az imádságban. Így készüljünk adventben az Úr Jézus eljövetelére. Tartsunk egy kis csendet, és ebben a csendben adjunk hálát mindenkiért. Imádkozzunk elsősorban a családokért, a betegekért, a szenvedőkért és az egészségügyben dolgozókért.

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek miképpen kezdetben most és mindörökké! Ámen. Szűz Mária, Béke Királynője, és Szent József, könyörögjetek érettünk!

Advent első vasárnapja - 2021. november 28. (Lk 21,25-28.34-36)

Jézus ezeket mondta tanítványainak a világ végéről: „Jelek lesznek a Napban, a Holdban és a csillagokban, a földön pedig kétségbeesett rettegés támad a népek között a tenger zúgása és a hullámok háborgása miatt. Az emberek megdermednek a rémülettől, miközben várják, hogy mi történik a világgal. A mindenség összetartó erői megrendülnek. Akkor majd meglátják az Emberfiát, amint eljön a felhőkben nagy hatalommal és dicsőséggel. Amikor mindez beteljesedik, nézzetek fel, és emeljétek föl fejeteket, mert elérkezett megváltásotok. Vigyázzatok, hogy el ne nehezedjék szívetek tobzódásban, részegeskedésben és az evilági gondokban. Így majd nem ér készületlenül benneteket az a nap. Mint a csapda, úgy csap le mindazokra, akik a földön laknak. Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik, és megállhassatok az Emberfia színe előtt.”

Ezek az evangélium igéi.

partnerek kórházlelkészség