A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök mindenkit!
Máté az evangéliumát Jézus Krisztus családfájával kezdi. Sok névvel találkozunk ebben a családfában. Ez a sok név azt jelképezi, hogy Isten személyes történetek sorozatán keresztül, nemzedékeken át, fokozatosan közelíti meg az embert és beváltja az ószövetségi ígéreteit Jézus Krisztusban. A választott nép várakozása, történelme, az egész emberiség története Jézus Krisztusban beteljesül.
Így mondja az evangélista: József volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született. Máté József szemszögéből mondja el a megtestesülés titkát, Jézus világrajöttének hírül adásának misztériumát. József egyetlen egy szavát sem őrizték meg az evangéliumok. József a csend embere, csendben cselekszik.
Ferenc pápa a Szent József Éveben arra hívott bennünket, hogy szemléljük Józsefet, Mária férjét, Jézus nevelőatyját és tanuljunk tőle.
Máté annyit mond József kapcsán: igaz férfi volt. Az ő igazsága abban mutatkozott meg, hogy mindig figyelt Isten szavára és Isten szava szerint élt. Törekedett megtartani Isten parancsait, az Ő törvényei szerint élni. Álmában kap tájékoztatást a Fiúról. Álmában tudja meg, hogy mit kér tőle Isten. József felkel és úgy cselekszik, ahogy az álmában az angyal kérte tőle.
József igaz ember, mert figyel Isten szavára és Isten szava szerint él. Rábízza magát az Úr szavára, ráhagyatkozik Isten szavára. Jézusnak nevezi el a gyermeket. A Jézus név is beszédes név, zsidó nyelven annyit jelent: Isten szabaddá tesz, Isten felszabadít. Isten Fia azért lett emberré, Isten Igéje azért testesült meg, hogy az embert felszabadítsa. Felszabadítsa az embert a különböző megkötöttségeiből, a bűn, a félelem béklyóiból. Jézus a szabadító, aki megváltott bennünket a bűneinktől, vagyis szabaddá tett bennünket. Ő az, aki szabaddá teszi az embert. Egyedül Jézus Krisztus tudja szabaddá tenni, felszabadítani az embert.
Isten Fia azért lett emberré, hogy mi szabadok lehessünk. Ahogy egy alkalommal Ferenc pápa hangsúlyozta: szabad emberek vagyunk. Ezt a szabadságot tudjuk ünnepelni, és fontos, hogy őrizzük. De az is fontos, hogy ezzel a szabadsággal jól sáfárkodjunk!
Akkor vagyok igazán szabad, ha rábízom magamat Istenre és a szeretet parancsa szerint élek. Szabadok vagyunk arra, hogy szeressünk. Isten Fia szabaddá tett bennünket arra, hogy szeressünk. Jézus neve számunkra is a szabadítót jelenti, azt, hogy bennünket felszabadít a bűn, a félelmeink alól.
A másik név, amelyet a Szűz ad a gyermeknek az Izajási jövendölés értelmében így hangzik Immanuel. Ez héber nyelven azt jelenti: velünk az Isten.
Isten Jézus Krisztusban a legteljesebb, a legbelsőségesebb módon van velünk. Isten emberré lett, belépett az ember történelmébe egy addig soha nem látott módon – tanít Benedek pápa. Isten Fia velünk van. Ő számunkra is Immanuel – hűséges útitársunk.
Karácsony estéjén szemléljük a titkot, karácsony misztériumát vagyis azt, hogy Isten Fia emberré lett. Ő Jézus Krisztus, aki számunkra is szabadító. Szabad, felszabadított, megváltott emberek vagyunk. Szemléljük a misztériumot, hogy Isten Fia — Immanuel – mindig velünk van. Isten titkának szemlélése során cselekedjünk úgy, ahogy József cselekedett: figyelve Isten szavára, rábízva magunkat az Úr szavára, Isten törvényei szerint élve!
Tartsunk egy kis csendet és ebben a csendben adjunk hálát az Úrnak! Imádkozzunk mindenkiért, különösen a családokért, a betegekért és az egészségügyben dolgozókért!
EVANGÉLIUM Szent Máté könyvéből (Mt 1,1-25)
Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája. Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Juda és testvérei, Dudának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm, Eszrómnak Árám, Árámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszón, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Ruttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király. Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétől, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Dórám; Dórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámósz, Ámósznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején. A babiloni fogság után: Jekoniásnak Szálátiél volt a fia, Szálátiélnek Zorobábel, Zorobábelnek Ábiud, Ábiudnak Elijakim, Elijakimnak Ázór, Ázórnak Szádok, Szádoknak Áhim, Áhimnak Eliud, Eliudnak Eleazár, Eleazámak Mattán, Mattánnak Jákob, Jákobnak pedig József. Ő volt a férje Máriának, akitől a Krisztusnak nevezett Jézus született. Összesen tehát: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a babiloni fogságig tizennégy nemzedék, és a babiloni fogságtól Krisztusig is tizennégy nemzedék. Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: „József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert a benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől.” Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: „Velünk az Isten”. Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg az világra nem hozta a fiát: a gyermeket pedig elnevezte Jézusnak.
Ezek az evangélium igéi.
