A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat a megjelenését követő vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét! (Nagyböjt 5. vasárnapja, 2022. április 3.)
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök mindenkit!
Nagyböjt ötödik vasárnapjának evangéliumi részletét János evangéliumának nyolcadik fejezetéből olvassuk (Jn 8,1-11)
János evangéliumának ezen szakasza elmondja, hogy Jézus leült és tanított. Jézus tekintéllyel tanít és mindnyájunkat tanít, mert mindannyian a tanítványai vagyunk. Amikor kinyitjuk a Szentírást és olvassuk, akkor gondoljunk arra, hogy ez azt jelenti, leülünk Jézus mellé és hallgatjuk őt. Ő minket is tanít, mert mi is az ő tanítványai vagyunk.
Mire tanít ma minket Jézus? Arra, hogy legyünk irgalmasok. Mit jelent az irgalom? Ennek kapcsán mondja el János ezt az epizódot, amikor egy házasságtörésen ért asszonyt visznek Jézushoz, s akik vádolják ezt az asszonyt, azt kérdezik Jézustól, hogy mi történjék vele, hiszen a mózesi törvények szerint meg kell halnia. Jézus találóan válaszol: Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van. Jézus először is azt szeretné megtanítani mindannyiunknak, hogy legyünk alázatosak, hogy vegyük észre, mindannyian bűnös emberek vagyunk. Nem a szálkát kell keresni a másik ember szemében, hanem először a gerendát kell észrevennünk a saját szemünkben, s előbb a gerendát kell kivenni onnan. Vagyis, mielőtt bárkiről is mondunk valamit, először csendesüljünk el, legyünk alázatosak, valljuk be, hogy bűnös emberek vagyunk és rászorulunk arra, hogy Isten megbocsásson. Jézus tehát először is alázatra hív bennünket, hogy ismerjük el: törékeny, bűnös emberek vagyunk, s ennek a tudata, ennek a helyzetnek az elismerése alkalmassá tesz bennünket arra, hogy mások felé irgalmasok legyünk.
Jézus továbbá arra is szeretne megtanítani bennünket, hogy nem szabad az ember és a cselekedetei közé egyenlőségjelet tenni. Az ember mindig több annál, amit mond, amit tesz. Az ember sohasem egyenlő a bűnével. Jézus azt mondja ennek az asszonynak: Én sem ítéllek el téged, menj, de többé ne vétkezzél! Vagyis a bűn bűn marad, a rossz pedig rossz marad.
A rosszra Jézus mindig nemet mond, a bűnt mindig elutasítja, de az embernek mindig megadja a lehetőséget az újrakezdésre. Az embernek mindig megbocsát Isten. Ez az irgalom, amikor meglátom testvéremben az embert, a testvért, és nem azonosítom őt a hibáival. A bűnre mondjunk nemet, az emberekre mondjunk mindig igent.
Jézus arra is tanít bennünket, hogy legyünk szelídek, legyünk gyengédek. Az erőszakra Jézus szelíd erővel válaszol, amikor azt mondja: az vesse rá az első követ, aki bűn nélkül való. S miután mindenki elmegy, és Jézus egyedül marad ezzel a bűnös asszonnyal, azt mondja neki: Asszony, hol vannak, akik vádolnak téged? Asszonynak nevezi őt, gyengéden. Annak idején, a kánai menyegzőn és a kereszten is így szólítja Jézus Máriát: Asszony. A mester gyengédségét, szelídségét fejezi ez ki, és ez a szelídség gyógyít. Isten irgalma megmutatkozik az ő szelídségében, jóságában, gyengédségében is.
Arra hív minket Jézus, hogy mi is legyünk szelídek, mi is legyünk gyengédek, kedvesek figyelmesek, mert az irgalom a szelídségben, a gyengédségben is megmutatkozik. Törekedjünk mindig megbocsátani, mert a megbocsátás az, amely előrébb viszi a világot, ahogy Tolsztoj írja a Feltámadás című nagyregényében.
Ünnepeljük együtt, hogy Jézus arra tanít bennünket, hogy Isten irgalmas, hogy Isten mindig megbocsát, szelíd türelemmel fordul felénk. Törekedjünk mi is szelídeknek lenni, törekedjünk mi is nem ítélkezni, hanem alázatosnak maradni, és irgalommal fordulni mindenki felé, mert csak így tudjuk építeni a béke kultúráját.
Tartsunk egy kis csendet és ebben a csendben imádkozzunk mindenkiért! A családokért, a szenvedőkért az idősekért, az egészségügyben dolgozókért és a béke ajándékáért, különösen Ukrajna számára!
2022. április 3. – Nagyböjt 5. vasárnap Jn 8,1-11
EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Jézus kiment az Olajfák hegyére, majd kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köré sereglett, s ő leült és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt röviddel ezelőtt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, s vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. De tovább faggatták, azért fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki bűntelen közületek!” Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön, ők meg ennek hallatára eloldalogtak, egyikük a másik után, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középütt álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el?” „Senki, Uram” – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”
Ezek az evangélium igéi.
Pécsi Egyházmegye
