Az isteni irgalmasság rózsafüzérének magyar nyelvű szövegéhez Kovács Szilárd, a pécsi székesegyház zenei igazgatója komponált könnyen elsajátítható, a tartalomhoz tökéletesen illeszkedő dallamot.
A XX. század történelmének tragikus eseményei közepette mintegy isteni válaszként emelkedett ki az isteni irgalmasság üzenete Szent Fausztina nővér és Szent II. János Pál pápa személyén keresztül. A nagyböjt elején felhangzó „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” jézusi mondat (Mk 1,14) valóra váltására, a bűnbánatra és a megtérésre hív bennünket ez az üzenet, amelynek többféle megjelenési formája ismert. Az irgalmas Jézus képének tisztelete, az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozása, az irgalmasság órájának megtartása, a nagypéntektől kezdődő isteni irgalmasság kilencedének imádkozása és az isteni irgalmasság vasárnapja is segít bennünket, hogy válaszolni tudjunk a végtelenül irgalmas Isten felénk fordulására. Nemcsak elfogadjuk, megtapasztaljuk az isteni irgalmat, hanem mi magunknak is élnünk kell azt, irgalmassá kell válnunk: „Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmat nyernek” (Mt 5,7).
Szent II. János Pál pápa az isteni irgalmasságról szóló körlevelében arra hív minket, hogy könyörögve imádkozzunk Isten irgalmáért a rossz sok fajtája ellen, amelyek szorongatják és fenyegetik az egész emberiséget. Mi már szilárd bizonyosságot kaptunk az irgalomról a keresztre szegezett és a halálból föltámasztott Krisztusban. Ebben a titokban az irgalom teljes kinyilatkoztatása benne foglaltan megtalálható, hiszen kinyilatkoztatja nekünk azt a szeretetet, amely erősebb a halálnál és hatalmasabb a bűnnél és mindenfajta rossznál, amely fölemel bennünket a legnagyobb bukásokból, és kiszabadít a legnagyobb veszedelmekből is (vö. 96. pont).
A szent pápa kérésének az isteni irgalmasság rózsafüzérének imádkozásával is megfelelhetünk, amelynek szövege Szent Fausztina nővér lelki naplójából (476) származik. Ez az egyszerű imádság a visszatérő ismétléseivel megtisztítja a szívünket, irgalmasságért esedezik nemcsak a magunk, hanem az egész világ számára, amellyel már az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. Külön öröm, és az imádkozónak nagy segítség, hogy az irgalmasság rendkívüli szentévében megfogant gondolat nyomán megszületett a rózsafüzér énekelhető formája is, amelyet Kovács Szilárd zeneszerző, a pécsi székesegyház zenei igazgatója ajánl az olvasó figyelmébe.
„Bis orat, qui cantat, azaz aki énekel, kétszeresen imádkozik. Ez a mondat tulajdonképpen összefoglalja az egyházzenész hivatás lényegét, a fő feladat, hogy a híveket éneklésre, énekelt imádkozásra tanítsuk, buzdítsuk.
Szép Attila atya hívta fel a figyelmemet, hogy az isteni irgalmasság rózsafüzérét más nemzetek énekelve imádkozzák, erre mutatott is egy olasz példát. Egyből tudtam, ha hozzányúlok a szöveghez, egy olyan zenét szeretnék létrehozni, amely egyszerre a sajátunk (semmiképp nem zenei import), mégis az egyház egyetemes dallama is visszacseng általa.
Világossá vált, hogy az értékes szöveget csakis nemes zenével szabad társítani, olyannal, amely nem vonja el a figyelmet a tartalomról, nem külsőséges, hanem segíti az imádságban való elmélyülést.
Tehát a gregorián szolgált mintául, mert ez a Római Katolikus Egyház zenei anyanyelve. Ráadásul a recitatív műfajok tekintetében párhuzamosan rendelkezésre áll egy, a gregorián dallamkinccsel egyívású saját magyar népzenei réteg is. Részben ezért is ihlette az első előimádkozó szakasz dallamát a „mi” tonus peregrinusunk, azaz a Szivárvány havasán kezdetű népdalunk kezdő sora. A stiláris szempontokon túl fontosnak tartottam, hogy a dallam könnyen elsajátítható legyen.”
Az alábbi videón a kottaképpel szinkronban az imádság meghallgatható:
 Kotta (pdf) | [ ] |
