Augusztus 1-jén megnyílik a Dzsámi altemploma a látogatóközönség számára, így a látogatási rend is változik. A helyszíneket, a templom történetét korszerű technikai eszközök, virtuális rekonstrukciók és bemutatók segítségével ismerhetik meg a látogatók.
A belvárosban álló Gyertyaszentelő Boldogasszony plébániatemplom eredete bizonytalan, de keletkezése összefügg a burgundiai származású Bertalan pécsi püspök (1219–1252) személyével és Szent Bertalan apostol jobbjának ereklyéjével. A Szent Bertalan-templomról szóló legrégebbi adatot a Velencében nyomtatott Pécsi Misekönyv (Missale) őrizte meg. A feltételezések szerint az első román kori templom a Zsigmond király ellen lázadó Horváti család csapatai pusztításának eshetett áldozatul a 14. század végén, és helyette építették fel a második, gótikus Szent Bertalan-templomot.
Hazánk páratlan műemléke a magyarországi török-iszlám építészet legjelentősebb alkotása is. A szamárhátíves, kaptármintázatú ablakokon keresztül zöldes-sárgás fények világítják meg a templombelsőt. Megcsodálható a szépen díszített, Mekka irányába tájolt imafülke, a mihrab, és egyes falrészeken fölfedezhetjük a Korán kalligrafikus sorait. A sekrestyék szomszédságában láthatók a Gázi Kászim pasa egykori fürdőjében használatos mosómedencék.
A látogató Kelet és Nyugat találkozásának igéző helyszínét, különféle vallások egymással kölcsönhatásba lépő szent tereit barangolhatja be modern eszközök, izgalmas interaktív elemek, animációk segítségével. Így a Pécs jelképének számító templomban megismerhetjük a különböző korokban más-más formát nyert építmény külső megjelenését és történetét.
