Kismányokon, a Magyarok Nagyasszonya templomban gyűltek össze az országban elszórtan élő bukovinai székelyek 2021. október 9-én, hagyományos búcsús szentmiséjük megünneplésére. Itt őrzik ugyanis azt a vallásosságukban központi szerepet betöltő Mária szobrot, melyet Hadikfalváról hoztak.
A bukovinai székelyek 2021-ben hazatérésük 80. évfordulójára emlékezve több napos rendezvénysorozatot szerveztek. A szentmisét Felföldi László megyéspüspök celebrálta. A székely motívumokkal díszített apró templom megtelt népviseletbe öltözött hívekkel.
Az ünnep kezdetén a bukovinai székelyek közössége és a kismányoki plébánia hívei köszöntötték püspök atyát, majd Keresztes Andor máriagyűdi plébános szólt nagy szeretettel a székelyek odaadásáról, a megpróbáltatások idején való kitartásukról.
A főpásztor beszéde elején az ünnep jelentőségére hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy az ünnep az emberi méltóság legfontosabb része, ami kezd eltűnni életünkből. Emlékeztetett, hogy még a munkatábori beszámolók is elmesélik, hogy a nehéz helyzetekben megtartott ünnepek, átsegítették a lakókat a mélypontokon. Az ünnep mögött, mint kapaszkodó van jelen a hit.
Mária ünnep lévén Püspök atya felidézte Mária találkozását Erzsébettel, aki azt mondja Máriának: „Boldog vagy, mert hittél”. Mária akkor még nem tudhatta mi vár rá, mi lesz a sorsa, mire mondott igent. Egyet tudott: Az Isten vele van, és nem hagyja el. Ez az a hit, amit a székelyek is hordoznak szívükben, és amit mindannyiunknak erősítenünk kell magunkban. A most élő székelyek hite a sok mélységet megélt ősöktől származik, amit a nehézségek ellenére megőriztek. A hit hozzásegít a boldogsághoz. Mert ott van a boldogság, ahol teljesítjük az Isten akaratát. Ezt a hitet a családi asztalnál lehet átadni. A nagyszülők, szülők fontos feladata mesélni az őseikről, az átélt eseményekről, arról, hogy hogyan őrizték meg hitüket. Ezzel segíthetjük a fiatalokat, mert nem tudjuk, hogy mi vár rájuk, csak azt tudjuk, hogy a hit átsegíti majd őket a nehézségeken.
A Székelyföldről származó és ereklyeként őrzött Mária szobor története is ehhez kapcsolódik. Akik elhozták, a „hitért” mentek el. Itt nem egy szoborról van szó, nem egy műalkotásról, egy múzeumi darabról. Amikor ezt a Mária szobrot hozták azt mondták „a hitemet nem hagyom ott”. Ebből a hitből akarták felépíteni az életüket. Csak ezzel a hittel lehet abba a zavaros jövőbe tekinteni, ami előttünk áll. Az itt jelenlevők között az arcokon látom átragyogni a hitnek, a szeretetnek a győzelmét, pedig egészen bizonyos, hogy mindenki átélt nagy szenvedéseket. Ezt a hitet kell megmutatnunk, erre van szüksége a világnak, az életnek, hogy a mindennapi szenvedés ne homályosítsa el a szeretetet.
Ha ezt tovább tudjuk adni a gyermekeinknek, amikor akadályokkal találkoznak eszükbe fog jutni, hogy a hitet, a belső erőt, az Istenre hagyatkozást nem hagyhatják el. Arra szükség van, abba bele tudnak kapaszkodni. — hangsúlyozta a megyéspüspök.
