A katolikus egyház augusztus 29-én Keresztelő Szent János vártanúságára emlékezik, de ezen a napon zajlott 1526-ban a mohácsi csata is. A csata 489. évfordulójára szentmisével emlékeztek a mohácsiak és a környékbeli falvak lakói.
A szentmise kezdetén Bognár Attila András plébános felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az ütközetben nagyon sokan áldozták életüket a hazáért: II. Lajos királyunk a csatát követően vesztette életét, a csatatéren kaszabolta le a török a magyar főpapság nagy részét, köztük Szalkay László esztergomi és Tomori Pál kalocsai érseket, és itt lelte halálát többek között a pécsi, győri, csanádi és a váradi püspök is. Az ima a többi elesettért (a 13 zászlósért, az 500 nemesért és a 20 000 vitézért) is szólt.
Mons. Dr. Tóth Tamás, a római Pápai Magyar Intézet rektora beszédében párhuzamot vont a három esemény között, amely török kori történelmünkben ezen a napon zajlott. Nemcsak a mohácsi csata, de Nándorfehérvár eleste és Buda elfoglalása is augusztus 29-én történt, az előbbi 1521-ben, az utóbbi 1541-ben. Tóth Tamás kiemelte a török pusztítás szörnyűségét, amelyre azonban népünk élni akarása, tettrekészsége volt a válasz. A megújulásnak és az élni akarásnak virágzó egyházi élet lett a következménye: sok templommal, közösségekkel. A rektor ezzel kapcsolatban Patachich Gábor, hajdani kalocsa-bácsi érsek híres szavait idézte: „Si nullus incipiat, nullus finiet." (Ha senki sem kezdi el, senki sem fogja befejezni.)
A megemlékezés később a templomkertben II. Lajos szobránál folytatódott, ahol alkalmi beszédet mondott Dr. Kovács Mirella jegyző. A szentmisén és a megemlékezésen a városi Bartók Béla Vegyeskar énekelt.
Délután a sátorhelyi történelmi emlékparkban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága szervezésében Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora tartott beszédet, majd a történelmi egyházak képviselői imát mondtak az elesett hősök lelki üdvéért. A koszorúzást és főhajtást követően a jelenlévők az erre az alkalomra kibocsátott érem bemutatóján is részt vehettek.
