Zarándoklat diákszemmel – Pécsi egyházmegyés fiatalok Czestochowában

Lelkes fiatalok csoportja indult útnak június 22-26. között Kovács József ifjúsági lelkész vezetésével az idén 10. jubileumát ünneplő jubileumi Fekete Madonna Zarándokvonattal. Az ötnapos lengyelországi zarándoklaton felkeresték a częstochowai Fekete Madonna kegyhelyet és Krakkóba is ellátogattak.

Az alábbiakban a résztvevők legőszintébb, egyben megható reflexióit adjuk közre a zarándoklat kegyelmi ajándékairól:

Virág: „A zenei áhítaton, a bazilikában Petrás Mária Kossuth-díjas népdalénekes és Pálmai Árpád egyházzenész előadását hallgathattunk meg. Nekem is az egyik legfontosabb dolog az életemben a néptánc és a népdalok éneklése. Egy életre szóló élmény volt, amikor felcsendült a Szent Istvánról szóló ének, amit én is énekelhettem egy augusztus 20-ai ünnepen. Lelki élmény volt a kegytemplomban tartott Apel-imádság a lengyelekkel közösen. Bár nem beszélem a nyelvüket, a közös éneklés közben éreztem, hogy a hitben és Mária szeretetében teljesen egyek vagyunk.”

Balázs: „A Magyar Szentek Kápolnájának megtekintése a krakkói bazilika altemplomában nagyon szép volt. A szenteket Szent István vezette fel. Az idegenvezetőnk azt mondta, hogy a kápolnák közül ez a legszebb. Igaza volt! Amikor Krakkóban Mindszenty bíboros szobránál koszorúztunk, mély hálát éreztem a szívemben azokért, akik a legnehezebb időkben is kitartottak az Egyház mellett.”

Kamilla: „Az ünnepélyes, fanfáros képfelnyitás a kegykápolnában elképesztően monumentális pillanat volt. A kora reggeli szentségimádások a Szent II. János Pál-kápolnában belső békét adtak. Úgy éreztem, hogy minden szorongásomtól megszabadultam ezen a kegyelmi helyen.”

Boglárka: „A kegytemplomban a Szűzanya lábánál, a földön ülve, térdelve imádkoztuk a fájdalmas rózsafüzért.  Ez a testhelyzet még közelebb hozta hozzám a Szent Szűz anyai jelenlétét és oltalmát. Az imádság békét és megnyugvást hozott a lelkembe. A kegykápolnában a főpapi szentmise alatt éreztem először, hogy a Fekete Madonna tekintetével tényleg engem néz. Ott megértettem, mit jelent Mária oltalma alatt állni.”

Ákos: „Az esti gyertyás körmeneten a sötétben egyszerre gyúltak fel a gyertyák fényei és a tömeg közösen, énekelve indult el. A zarándoklaton láthattam II. János Pál pápa véres ruháját, amit az ellene elkövetett merényletkor viselt. A megbocsátás jutott róla eszembe. A pápa megbocsátott merénylőjének. Szent II. János Pál pápa számomra a megbocsátás igazi példaképe.”

Adél: „Szent Fausztina nővér kolostorának, ereklyéjének megtekintése nagyon nagy élményt jelentett számomra, amit az iskolában tanultunk, hallottunk hittanórán róla, azt most személyesen megtekinthettem. A chestochowai keresztút a nagy hőségben a lelki vezetők elmélkedéseivel megváltoztatta a gondolkodásomat a mindennapi nehézségeimről.”

***

Częstochowa városa, mely számos magyar vonatkozású emléket őriz, Krakkótól északra fekszik. Leghíresebb épülete, egyben Lengyelország legnagyobb búcsújáró helye a Jasna Góra-i kolostor, amelyet a magyar Pálos Rend alapított 1382-ben. Nevét is a magyar pálosoktól kapta. Innen származik az egyik fontos nyelvemlékünk is, az 1501-ben keletkezett, úgynevezett częstochowai nyelvemlék, amely egy magyar nyelven írt Mária-imádság. A rendház legféltettebb kincse azonban a częstochowai Fekete Madonna-ikon.

A Fekete Madonna Európa egyik legismertebb Szűz Mária. A legenda szerint Szent Lukács evangélista festette egy cédrustáblára, amely még a Szent Család otthonából származott. Egy ősi Jasna Góra-i irat szerint a kép 1382 augusztusában Jeruzsálemből Konstantinápolyon és Belzen át jutott el a kolostorba. A következő években Jasna Góra zarándokhellyé lett. A 17. század végétől Magyarországon is kultusz kezdett kialakulni a Fekete Madonna körül. Minden évben lengyelek tízezrei ezrei zarándokolnak Jasna Górába a Fekete Madonna elé, de szép számmal érkeznek hívek más országokból is.