Jézus Szent Vérének ünnepe Bátán – Az idősek és betegek búcsúját tartották a kegyhelyen

Július 5-én több száz zarándok érkezett a Bátai Szent Vér kegyhelyre, hogy együtt ünnepeljék Jézus Drága Vérének emléknapját, amely egyben az idősek és betegek búcsúja is volt. A liturgikus ünneplés szentségimádással kezdődött, majd az ünnepi szentmisét Dr. Fábry Kornél esztergom-budapesti segédpüspök mutatta be.

A szentmise elején Dr. Nyúl Viktor bátaszéki plébános köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte, hogy ezen az ünnepen együtt szemlélhetjük Jézus arcát, különös szeretettel fordulva az idősekhez, a betegekhez és a testi erejükben megfogyatkozott emberekhez.

Dr. Fábry Kornél püspök köszöntőjében hálát adott Krisztusnak, akit az új és örök szövetség vérében tisztelünk, és a szentmisét felajánlotta a jelenlévőkért, családtagjaikért, valamint mindazokért, akiket a hívek a szívükben hoztak magukkal.

Homíliájában a Szent Vér titkáról elmélkedett. Rámutatott arra, hogy a vér az élet hordozója, Krisztus vére pedig örök életet szerzett számunkra. A Zsidókhoz írt levél szavait idézve emlékeztetett: nem állatok vére, hanem egyedül Krisztus áldozata képes megtisztítani bennünket a bűntől.

Felidézte Jézus kereszthalálának megrendítő pillanatát is, amikor a katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből vér és víz folyt ki. A víz a keresztségre, a vér pedig az Eucharisztiára irányítja tekintetünket. A szónok arra biztatott, hogy amikor kételkedünk Isten szeretetében, nézzünk fel a keresztre, mert ott válik a legnyilvánvalóbbá, milyen végtelenül szeret bennünket az Isten.

A püspök kérdéseket is intézett a hívekhez: Vágyunk-e az örök életre? Vágyunk-e az Eucharisztiára? Törekszünk-e arra, hogy minél gyakrabban magunkhoz vegyük Krisztust? Hogyan fogadjuk Jézust a szentáldozásban?

Prédikációjának központi gondolatát a kegyhely nevéhez kapcsolta. Mint fogalmazott, a Báta helységnév betűi egy-egy olyan lelki útravalót jelölnek, amelyet az Eucharisztiából meríthetünk. A szó kezdőbetűje, a B a békét jelenti: azt a békét, amelyet Jézus ad, és amely nem a külső körülményektől függ, hanem az Ő jelenlétéből fakad.

Az á az áldásra hívja fel a figyelmet. Az áldás nem csupán Isten ajándéka, hanem azt is jelenti, hogy jót mondunk egymásról. Ennek szemléletes jeleként arra kérte a jelenlévőket, forduljanak a mellettük ülőhöz, és mondjanak egy bátorító, dicsérő vagy áldó mondatot.

A t a testvériséget jelképezi, mely arra emlékeztet, hogy keresztényként nem egymás ellen küzdünk, hanem egymást támogatva, Krisztusban összetartozva járjuk hitünk útját.

A szó utolsó a betűje az alázatot jelenteti. Jézus szelíd és alázatos szívére tekintve arra bátorította a jelenlévőket, hogy ezt az alázat útját válasszák. Aki az alázat útján jár, megtapasztalja Isten erejét, gazdagodnak emberi kapcsolatai, és szívében a stressz helyét egyre inkább a béke veszi át.

A szentmise végén a püspök atya arra bátorította résztvevőket, hogy adjanak hálát Jézusnak azért, hogy értünk ontotta vérét, helyreállította kapcsolatunkat az Atyával, és megajándékozott bennünket az Egyházzal, valamint a keresztség kegyelmével.

Az ünnepi szentmise közben több pap szolgáltatta ki a betegek szentségét azoknak, akik erre felkészülten érkeztek. Az eucharisztikus körmenet méltó befejezése volt a szentmisének.

A szertartás után Fábry Kornél püspök hosszasan időzött a bazilika előtt, ahol készségesen fogadta a híveket, beszélgetett velük, és örömmel állt meg mindazokkal, akik szerettek volna néhány szót váltani vele.

Az ünnepről sokan ezzel a négy szóval indultak haza: béke, áldás, testvériség és alázat – olyan ajándékok, amelyek az Eucharisztiából táplálkozva a hétköznapokban is elkísérhetik a híveket.

Az ünnep zárásaként Fábry Kornél püspök atya csatlakozásra hívta a jelenlévőket a Magyarországért végzett imakezdeményezéshez. A hívek a kegyhelyen együtt elimádkozták az Üdvözlégy Máriát, így ez a közösség is bekapcsolódott abba az országos lelki összefogásba, amelynek ötlete egy 13 éves fiútól származik.

Szöveg: Ácsné Hoffmann Rita/Bátaszéki Plébánia
Fotó: Bátaszéki Plébánia