Fiókházat alapítottak a ferencesek a Pécsi Egyházmegyében

A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány – Felföldi László pécsi megyéspüspök hívására és engedélyével – háromfős fiókházat (domus filialis) alapított Pécsett. A ferencesek a Szent Ferenc-templom, ill. saját rendi intézményeik és sokrétű feladataik ellátása mellett az irgalmasrendi Szent Sebestyén-templom lelkipásztori szolgálatára is megbízást kaptak a főpásztortól.

A fiókház létrejöttének következményeként az Egyházi Törvénykönyv vonatkozó kánonjogi szakaszának megfelelően a főpásztor 2026. augusztus 1-jével a Pécs-Szent Ferenc Római Katolikus Plébánia plébániai mivoltát megszüntette, és templomigazgatósággá minősítette át.

A Hunyadi János utcában található Pécsi Ferences Domus Filialis fiókház tagjai: P. Dr. Orosz András Lóránt OFM, P. Lovász László Rajmund OFM és P. Bécser Péter Róbert OFM.

Pécsen néhány éve kezdődött újra a ferences jelenlét építése, miután megújult a városban működő ferences egyetemi szakkollégium, a Collegium Seraphicum. Az ugyancsak a rendtartomány fenntartásában működő kozármislenyi Dorothea Otthon, továbbá az Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek közössége és a Ferences Világi Rend jelenléte egyaránt igényelte a ferences első rendi testvérek állandó jelenlétét.

Előbb egy, majd két rendtárs telepedett le Pécsen, próbajelleggel, hogy megtalálják azt a szolgálati formát, amely valóban illeszkedik a város életéhez és saját adottságaikhoz. Az idei rendi helyezések nyomán újabb testvér érkezik a pécsi közösségbe, így alapíthat a rend Pécsen önálló fiókházat.

A ferences rend szabályzatát 1209. április 16-án hagyta jóvá III. Ince pápa, ezzel megalakult Assisiben a később szentté avatott Ferenc testvér vezetésével a ferences rend. Magyarországon már 1228-ban megvetették a szerzettartomány alapját. A Pécsi működésükről tanúskodó első adat 1256-ból való. Ekkor még elszórtan, magánházakban laktak a városban. 1260-ban már főzárdaként említik a pécsi épületükben működő rendet. 1301-ben a Kóródy család támogatása mellett felépítik a későbbi rendházuk egy részét és kéttornyú templomukat. A török időkben a templomot lerombolták, egy részét Memi Pasa dzsámijává alakították, a korábbi szentély mögött, a mostani főbejárat előtt pedig felépítették Memi Pasa fürdőjét.

A templomot övező utca is a ferences szerzetesekről kapta a nevét (Ferencesek utcája), a jelenleg is álló XVIII. századi templomuk a falaiban őrzi a török idők előtti ferences kolostor templomának maradványait.

A ferences templom történetének forrása: ferencesek.hu
Fotó: Pécsi Egyházmegye