Szent István király főünnepe a pécsi székesegyházban

Államalapító szent királyunk, hazánk fővédőszentje főünnepén augusztus 20-án, 18.00 órai kezdettel szentmisét celebrál Felföldi László pécsi megyéspüspök a székesegyházban.

Istvánt, akit méltán tekintünk a Magyar Katolikus Egyház alapjai letéteményesének is, az 1000. év karácsonyán kenték föl és koronázták királlyá Esztergomban. A pápai korona István szuverén királyi méltóságra emelését és apostoli küldetésének elismerését jelentette. A pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott: országát tíz püspökségre osztotta, köztük két érsekséget alapított Esztergomban és Kalocsán, 1009-ben pedig megalapította a Pécsi Egyházmegyét. Ennek állít emléket a pécsi székesegyház egyik freskója.

Szerzetes papokat hívott Bajorországból, Csehországból és Olaszországból. Szent Márton hegyén (Pannonhalmán) apátságot alapított. Számos kolostort létesített, amelyek missziós központjai és gyújtópontjai lettek a vallásos kulturális életnek.

István elrendelte a vasárnap megszentelését és ehhez kapcsolódóan minden tíz falu számára templom építését. Saját költségén emelt székesegyházat Esztergomban, Veszprémben pedig női apátságot alapított.

Szent II. János Pál pápa ezt mondta Szent István királyról: „Egyáltalán nem távoli ő, nem a múlthoz tartozik, a ma embere ő. Az új ember, aki Isten rendeléséből feltűnik történelmetek kezdetén, és mindaz, ami benne jó, nemes, nagy és hősi volt, végigvezetett titeket a századokon keresztül. A ma embere ő. Ez az ember, István, a magyarok királya és nevelője… maradjon továbbra is jelen köztetek, hogy támogasson titeket azokban a feladatokban és fáradozásokban, melyeket jövőtök útján vállalnotok kell.”

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye