Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Ötvenhetedik állomás: Pécs - Havas Boldogasszony-templom - „Boldogok, akik hallgatják az Isten szavát, és meg is tartják." (Lk 11,28)
Lelki sétánkat a pécsi Havihegy gyönyörű környezetében, a Havas Boldogasszony-templomban folytatjuk. A lelkipásztori szolgálatot Máger Róbert püspöki irodaigazgató, a templom igazgatója látja el, aki bemutatja a Szűz Mária tiszteletére épült, idei esztendőben fennállásának 325 éves évfordulóját ünneplő Havas Boldogasszony-templomot és búcsújának programjait:
A pécsi Havas Boldogasszony-templom 325 éve magasodik a város fölé. Hófehér falaival, piros toronysisakjával elválaszthatatlanul hozzátartozik a település látképéhez, s ma is aktuális üzenetet hordoz az idelátogatók számára. Az őszinte elhatározás és összefogás erejét hirdeti ugyanis e szent hely, amely a templom megépülését is lehetővé tette. Manapság is különösen fontos, hogy felismerjük Isten csodálatos, szabadító tetteit életünkben. Legyen hála a szívünkben, ami indítson minket arra a szent elhatározásra, hogy nap mint nap tegyük a jót életünkben, akkor is, ha nehéz. Merjünk összefogni másokkal a jó cél érdekében. Tegyük félre a különbözőségeket, s induljunk el az egység és a béke útján.
Nemcsak az itt élőknek fontos, hanem egész egyházmegyénknek, magyar hazánknak, minden embernek, hogy olyan bizalommal tudjunk tekinteni Istenre, ahogyan azt a Boldogságos Szűz Mária, Jézus édesanyja tette: „Legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38). Havihegy őseink hitéről tanúskodik, akik fogadalommal kötelezték magukat a templomépítésre, s akik vallották, hogy Urunk Szűz Mária közbenjárására megsegít bennünket, velünk van és erőt ad nekünk. Amikor a pécsiek és az idelátogatók feltekintenek erre a templomra, jusson eszükbe, hogy Havas Boldogasszony, a mi égi édesanyánk ma is segítségünkre van!
Pécs városa 1543 és 1686 között a török hódoltság uralma alatt állt. A felszabadító háborút követően a városban és környékén a pestis több alkalommal is felütötte a fejét. Ekkor Pécs város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, hogy amennyiben a ragály elmúlik, úgy a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon – melyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett – Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, magukat az ő oltalmába ajánlják, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre.
A pécsi polgárok megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, a Kakasdomb meredek lejtőjén, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra, mintha azt a Szűzanya jelölte volna ki számukra hófehér ragyogásával. A parasztbarokk stílusú, fatoronnyal ellátott templom 1697-re készült el. A templomnak 1711-ben külön gondnokot is rendelt Pécs városa, aki az előző évi tűzvész által okozott károkat kijavította. 1713-ban 66 font súlyú harangot öntöttek. 1724-ben orgonát készítettek. A templom az 1780. évi tűzvész alkalmával megrongálódott, ezt követően építették át a ma látható formájára. A fatorony helyett zömök kőtorony épült a nyugati oldalon, piros kupolával. XVI. Gergely pápa 1844-ben búcsúkiváltságot adományozott a templomnak Szűz Mária ünnepeire.
A kegytemplomban a szentély barokk főoltárán látható olajfestmény Havas Boldogasszonyt ábrázolja a karján ülő gyermek Jézussal, aki egy kapcsos könyvet, a Szentírást tartja kezében. Az oltárkép a római Santa Maria Maggiore bazilika oltárképének hiteles másolata, melyet elkészülte után hozzáérintettek az eredeti kegyképhez. Ezt tanúsítja a festmény jobb alsó sarkában lévő bíborszínű pecsét is. A kegykép 2013-ban restaurálásra került. Az oltár jobb és bal oldalán a pestis ellen védő Szent Rókus, és compostellai Szent Jakab, a zarándokok védőszentjének XVIII. századi festett faszobra áll. Fölöttük egy-egy üvegezett falitárlóban azok az ezüstözött fogadalmi tárgyak láthatók, melyeket az imameghallgatások utáni gyógyulások örömére helyeztek el itt hálás elődeink. A főoltáron négy angyalfejekkel díszített bronz gyertyatartó áll, melyek a bécsi Danninger műhelyében készültek, és a pécsi Székesegyház 1891. évi átépítése során kerültek ide. A jobb oldali mellékoltáron Szent Flórián látható tűzoltás közben, míg a bal oldali mellékoltáron Szent Sebestyén mártíromságát ábrázoló festett faszobor áll. A kegytemplom újabbkori ékessége a bal oldali mellékoltárnál lévő falfülkében álló fatimai Szent Szűz ébenfa-szobra, amelyet Cserháti József pécsi megyéspüspök hozott 1985. évben a portugáliai kegyhelyen végzett zarándoklatáról a fatimai püspök ajándékaképpen. Mária díszes koronája a svájci Bázelből való, melyet az 1993. évi búcsún Mayer Mihály megyéspüspök helyezett ünnepélyesen a szoborra. A 2014. évben a templom fából készült ambóval (felolvasóállvánnyal) és új papi székkel gazdagodott. A kórus mellvédjén egy adoráló angyal majolika domborműve látható. A templom mai orgonája a pécsi orgonagyáros Angster József és Fia műhelyéből került ki 1913-ban: egymanuálos, hatregiszteres hangszer.
A templom tornyában két harang lakik. A kisebbik harang átmérője 35,5 cm, súlya 35 kg, alaphangja F3. Öntésének éve a titokzatos kronosztikon szerint 1738. Ez a magyarországi legrégibb harangok egyike, és az első pécsi harangöntőmester, Michael Weingarten egyetlen megmaradt harangja, amely az első világháború alatt éppen csak megúszta a beolvasztást. Páratlan kulturális örökségi értéke miatt 2004. február 26. óta védelem alatt áll. A nagyobbik harangot 1954-ben Szlezák Ráfael rákospalotai műhelyében öntötték, átmérője 47 cm, súly 60 kg, alaphangja: Gisz2/Asz2. Oldalán a felirat: „Szent Ágoston harangjával és tanításával imádkozva zengjük: Mária causae nostrae salutis ora pro nobis (vagyis: Mária, üdvösségünk oka, könyörögj érettünk). Készült 1954 Szűz Mária évében öntötte Szlezák Rafael Állami Vállalat Rákospalotán”.
A kegytemplom külső, délre néző falán szürke márványtábla hirdeti az alapítás 250. évfordulóját, melyet 1947-ben helyeztek el itt. Tőle néhány lépésre, délre, kis keretben áll Bartalits Mihály szobrászművész 1878-ban készített piétás kőkeresztje. A templomtól északra, a csupasz mészkőszirten látható Kiss György szászvári szobrászművész 1900-ban felállított, horgonyból készült remekműve, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja.
A templom az időjárás viszontagságainak igencsak ki van téve, s az idők során többször kellett felújítani. A 2000-es években a homlokzata folyamatosan rongálódott, a felújításra nemcsak esztétikai, hanem biztonsági okokból is szükség volt, mert a homlokzatról leváló nagy vakolatdarabok veszélyessé tették annak környezetét. A felújítási munkálatok 2016 szeptemberétől 2017 augusztusáig, az aktuális havihegyi búcsúig tartottak. A külső falakat újravakolták, lefestették, a toronysisak hibáit kijavították, a tetőzet léceit, cserepeit kicserélték, a korábbi bádogos szerkezetek helyére ötvözött horganylemez került, a templom új villámvédelmi rendszert kapott. A főbejárati lépcsőre és küszöbre mészkőburkolat készült, a fő közlekedési útvonalakat térkővel borították, és tereprendezés is történt. A sekrestyét kifestették, és abba új, odaillő szekrénysor készült. 2019-ben került sor a templom ablakainak cseréjére és a padfűtés korszerűsítésére.
1985 óta minden hónap 13-án fatimai engesztelő imanapot tartunk templomunkban. A délelőtti és délutáni szentmiséhez májustól októberig körmenet is kapcsolódik. Napközben lehetőség van szentségimádásra, a nemzetiségek (horvát, német), a Piusz-templomi és kertvárosi hívek, valamint a Máriás papi mozgalom világi tagjai imaórát tartanak. Az imanap előestéje vesperással (esti dicsérettel) és szentmisével zárul.
Sarlós Boldogasszony ünnepét is minden évben megtartjuk a Havihegyen. Július 2-án a Székesegyháztól körmenet indul a kegyhelyre a délelőtti ünnepi szentmisére. A kegyhely sajátos ünnepi eseménye az október havi „terményáldás”. Ezt az alkalmat 1985. október első vasárnapján szervezték meg először. Szentmisével egybekötve áldjuk meg az oltár elé kihelyezett őszi terményeket, különböző gyümölcsöket, paprikát, borsót, tartós élelmiszert, aszalt gyümölcsöt, fűszereket stb. Ezek Mindenszentek ünnepéig a templomban maradnak.
A templom fő búcsúját augusztus 5-én tartjuk, de már előző napon is számos hívő érkezik Pécsről és környékéről. A búcsút augusztus 4-én szabadtéri püspöki szentmise nyitja meg, amelyhez fúvószenekarral kísért körmenet csatlakozik a sétányon. A vigílián görögkatolikus szent liturgiát és szentségimádást tartunk, éjfélkor szentmisét mondunk a búcsúsok halottaiért. Másnap reggel a hívekkel körmenetben vonulunk fel a Szent Ágoston-templomtól a Havihegyre, ahol napközben horvát, német és magyar nyelven mondanak szentmisét, illetve lehetőség van egyéni és közösségi imádságra. A búcsú délután loretói litániával, szentmisével és körmenettel zárul. Ezt követően a templomkertben agapét (szeretetvendégséget) rendezünk. Az idei esztendőben is szeretettel várjuk a búcsúba a zarándokokat. A püspöki szentmisét ebben a jubileumi évben Fekete Szabolcs Benedek basti-i címzetes püspök, szombathelyi segédpüspök celebrálja. A négynapos búcsú teljes programja az alábbi linken olvasható:
A Havas Boldogasszony-búcsú augusztus 4-7. között várja a zarándokokat (pecsiegyhazmegye.hu)
Lelki sétánkat Váradi Antal Az ezredik esztendő c. ünnepi költeményének részletével zárjuk hálát adva Havas Boldogasszonyunknak:
„Az ős Mecsek zord sziklalába mellett
Egy ezredéves ősi város áll
A Boldogasszony drága képe virraszt
Vihar rombolta vén tornyainál.
Magyarok édes anyja, Boldogasszony,
Kinek szent arca zászlókon ragyog:
Lábad előtt hódolva térdel ime,
Te néped, ezredéves magyarok.
Mór püspök városában száll az ének,
Száll az imádság, hálaszózatunk.
Hogy megtartottál minket ezer évig,
Hogy annyi vész után élünk, vagyunk…
S a Havi-Boldogasszony templomában
A Mária-kép szemén szent köny remeg,
Anyjuknak édes arcát sírva nézik
Imádkozó, hálás, hív gyermekek…”(Ünnepi költemény a zirci ciszterci rend pécsi főgimnáziumának díszünnepére)
Forrás, fotó: Havas Boldogasszony Templomigazgatóság, Pécsi Egyházmegye archív
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
