A Világegyház 2025-ben jubileumot, úgynevezett rendes szentévet ünnepel. Ehhez kapcsolódva a Pécsi Egyházmegyei Levéltár honlapján szemelvényeket tettek közzé az egyházmegye, illetve az levéltár eddigi szentévekről szóló dokumentumaiból.
A pápák által meghirdetett szentévek az üdvtörténet különleges kapcsolódási pontjait jelentik égiek és földiek között, a kegyelmek kimeríthetetlen forrásai mindenki számára, mely időszakok központi fogalmai a bűnbánat, a bűnbocsánat, a jubileumi búcsú elnyerése - olvasható a levéltári szemelvény egyikében.
A Pécsi Egyházmegye középkori oklevéltára (1009–1543) néhány oklevelet leszámítva lényegében megsemmisült. Pécs török uralmát (1543–1686) követően, a püspökség újjászervezése során újból kifejlődött püspöki és székeskáptalani levéltár az idő előrehaladtával szentévekkel kapcsolatos iratokat is megőrzött.
Az 1700-tól 1875-ig megtartott vagy elmaradt rendes és rendkívüli szentéveknek ugyan pécsi vonatkozásai nemigen vannak azonkívül, hogy a Rómából elküldött dokumentumok egynémelyikét iktatta a püspökség, ráadásul ezek hellyel-közzel olyan dokumentumok, amelyek más egyházi levéltárakban is jó eséllyel fennmaradtak, ezért nem túl egyediek, mégis érdemes kitérni ezek közül néhányra. A sorozat első részében az 1700–1875 közötti szentévekből mutatnak be részleteket levéltári vonatkozásban.
A második rész 1900-ba visz vissza; egy jutalmazott pályaművet olvashatunk, amit Marton Sándor írt. 1875. augusztus 25-én született az akkor Somogy, ma Baranya megyéhez tartozó Tótszentgyörgy településen. Édesapja Marton József (kovács), édesanyja Kiss Julianna (háztartásbeli). Szigetváron, a ferences templomban keresztelték Gyula Sándor névre. Felsőszentmártonban nőtt fel. Gimnáziumi tanulmányait a ciszterci rend pécsi főgimnáziumában végezte 1889–96 között. A pécsi növendékpapok sorába kisszeminaristaként került, majd a nagyszeminárium alatt adatott meg neki, hogy hét szeminarista társával együtt, az 1900-ra meghirdetett rendes szentév keretében megszervezett magyar nemzeti zarándoklattal eljutott Rómába.
Erről az utazásról, illetve, mivel 1900-ban nemcsak a Világegyház ünnepelt szentévet, hanem ez az esztendő egyúttal a keresztény magyar állam létrejöttének 900. évfordulója is volt, annak hazai, egyházmegyén kívüli és belüli ünnepségeiről is élménybeszámolót írt, amely a pécsi Szent Pál apostol megtéréséről nevezett szemináriumban működő irodalmi műhely, a Szent Pál Társulat 1900/1901-es évkönyvében jelent meg.
A harmadik, befejező részben 1925–26-ra tekinthetünk vissza. A levéltári anyagok változatosságát szem előtt tartva a Pécsi Egyházmegyei Levéltár összeállításában a fényképek állnak a fókuszban. Ezek nagy része az 1925. évi szentévhez, a másik, kisebbik része pedig az 1926. esztendőhöz kötődik.
További részletek a Pécsi Egyházmegyei Levéltár honlapján.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegyei Levéltár
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
