Shizuteru Ueda azon kevés zen-buddhista filozófus egyike, aki mélyrehatóan ismeri a skolasztikus teológiát, és nem csupán Aquinói Szent Tamás latin nyelvű munkáit képes eredetiben, értő módon olvasni, hanem a 14. századi nyugati misztika nagymesterének, Eckhartnak középfelnémet nyelven elmondott beszédeit is. Az idén 91 éves filozófus egykor Marburgban doktorált Eckhartról írt dolgozatával, majd visszatérve Japánba, évtizedekig a Kyotói Egyetemen tanított vallástudományt.

Disszertációjában kitűnően rendszerezi Eckhart rendszertelen gondolatait, és érzékeny elemzéssel bemutatja, miként feszíti szét a dominikánus szerzetes a hagyományos keresztény dogmatika: a szentháromságtan és a krisztológia kategóriáit, amikor Istennek a lélekben való megszületését és a lélek Istenhez való áttörésének gondolatát állítja igehirdetése középpontjába. A könyv zárásaként összehasonlítja, de nem mossa össze a zen és Eckhart tanításait, ami különösen figyelemre méltó intellektuális tisztesség tanúsítványa egy olyan korban, amikor tömegek hitetik el magukkal, hogy innen-onnan összeszedegetett nézeteik sajátos elegye méltó a filozófia elnevezésre.

Ueda először 1965-ben megjelent könyvében azonban van egy fura tévedés, amit azért hozok szóba, mert jelentős a hatása és makacsul tartja magát. Egyetemi tanulmányi versenymunkában éppúgy találkoztam már vele, mint Ueda filozófiáját bemutató szaktanulmányban.

Eckhart mester talán leghíresebb, 86. beszédében sajátos módon átértelmezi Lukács evangéliumának elbeszélését Jézusnak Mária és Márta betániai otthonában tett látogatásáról. A hagyománnyal – és, tegyük hozzá, a Szentírás szövegével – gyökeresen szakítva a sürgő-forgó Mártát tökéletesebbnek, az istenismeretben előrehaladottabbnak tartja húgánál, Máriánál, aki Jézus lábainál ülve átadta magát a tanulás és szemlélődés élvezetének. Eckhart szerint Mária megállt az istenismeretben, mert úgy hiszi, eljutott valahova, Isten jelenlétében van, pedig Isten túl van minden érzésen, élményen, minden állításon, minden elgondolhatón, stb. Jézus és Márta beszélgetése ezért a túlhaladás, az istenséghez való áttörés szükségességére hívja fel a figyelmet. Márta megtette ezt, az ő akarata és Isten akarata eggyé vált, bármit cselekedhet: főzhet, moshat, takaríthat, hiszen eljutott az istenség legmélyebb ismeretére, amely nem puszta szemlélődés, nem puszta cselekvés, hanem a kettő tökéletes egysége.

E különleges magyarázat Eckhart mester szándékával ellentétben szerintem némi vigaszt nyújthat a napjaik nagy részét pelenkák, edények, ebédmaradékok és porcicák között töltő keresztény anyák és háziasszonyok sokaságának. Mégsem ezért idézem, és Ueda sem ezért hivatkozik rá. Ő úgy véli, egy holland festő olajfestményén éppen az eckharti értelmezés vizuális megjelenítését láthatjuk. Ezért Pieter Aertsen képét összehasonlította a zen festészet egyik 13. századi alkotásával, hogy a segítségükkel bemutassa, miben hasonlít, és miben tér el Eckhart misztikája a zen-buddhizmus filozófiájától.

Ueda – és a nyomában sokan – így látják Aertsen képét:

„Eckhart értelmezésével teljesen egyező módon Márta, aki az étkezés előkészítésével foglalatoskodik, nagy, központi szereplőként foglal helyet a kép előterében, míg Jézus mint `Isten´, és Mária, aki Jézust hallgatva az `Istennel´való együttlétben oldódik fel, Márta mögött állnak egy sarokban és nagyon kis méretben vannak megfestve. (A festő Pieter Aertsen, a kép Rotterdamban, Boymans Múzeumban látható, keletkezésének dátuma 1553). Az a tény, hogy Jézus alakja egy Márta mögötti sarokban igen kis méretben van ábrázolva, arra utal, hogy itt `Isten elhagyásáról´ van szó. `Állj fel az Istennel való egyesülésből és távozz Istentől.´Márta elhagyta Istent és visszatért a világ valóságába. Jézus egészen parányivá vált mögötte. Márta a konyhában dolgozik. Ez a fő dolog, ezt ábrázolja a kép nagy méretben. A világ valóságába való visszatérés azonban Márta számára egyszersmind az áttörés valós beteljesülése Istenen át az alapba.”

Nem idézem tovább Uedát, mert Eckhart sajátos metaforáinak és fogalmainak ismerete nélkül érthetetlen lenne az egyébként nagyon is érhető szöveg. Csupán egyvalami nem világos. Miért ezt látta Ueda az alábbi képen?

Krisztus Marta es Maria hazaban Pieter Aertsen 1553

  1. Jézus alakja nem egy Márta mögötti sarokban van ábrázolva, kis méretben, hanem középen, de a nézőtől távol, ezért a rövidülés miatt kisebbnek látszik.

  2. Márta nem az előtérben látható, hanem a távolban, Jézus balján, aki figyelmeztetve megérinti őt, miközben Márta a Jézus lábánál ülő, imádkozó hölgyek egyikére tekint, jobb kezével őrá mutat, baljával pedig a konyhai sürgölődésre. Az egyik - talán a nézőhöz közelebbi - ülő alak tehát Mária.

  3. Az előtérben a konyhát látjuk, nyolc alakkal, de egyikük sem azonosítható biztonsággal sem Máriával, sem Mártával, sem Jézussal.

  4. Ez a kép Pieter Aertsen azon sorozatának egyik darabja, amely arról nevezetes, hogy a művész mintegy kísérletezve, zsánerképek hátterébe bibliai jeleneteket festett meg. Tehát nem egyedi ábrázolása egy bibliai jelenet egyedi, eckharti értelmezésének. Sokkal inkább a történet hagyományos értelmezése: a Jézus lábánál ülő, imádkozó emberek a legjobb részt választották.

Heidl György

vadfuge banner 150202

Köznevelési Intézmények

Hasznos információk:

 

  • az óvodák, iskolák életéről,
  • beiratkozásról,
  • előkészítő foglalkozásokról
2017 december
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Pécsi Advent:
Pécs
2017. 12. 15. - 2017. 12. 17.
August Šenoa Horvát Klub - Adventi koncert és szentmise:
Pécsi Székesegyház
2017. 12. 15. -
Angyallesen - adventi múzeumpedagógiai foglalkozás:
Pécsi Székesegyház, Püspöki KincsTár
2017. 12. 16. - 2017. 12. 16.
ÉLŐ KÖVEK ADVENTI IDEGENVEZETÉS 1.:
Pécsi Székesegyház
2017. 12. 16. -
ÉLŐ KÖVEK ADVENTI IDEGENVEZETÉS 2.:
Pécsi Székesegyház
2017. 12. 16. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi