karácsony

Az epifánia – „epiphania Domini”, az „Úr megjelenése” – néven is ismert nap Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A vízkereszt elnevezés a magyar vízszentelési hagyományból származik, amelyet ilyenkor végeztek.

„Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk! Három király mi vagyunk. Lángos csillag állt felettünk, gyalog jöttünk, mert siettünk” – bizonyára sokaknak ismerősen csengenek e sorok József Attila tollából. A szóban forgó bibliai történet sok művészt és egyházi írót megihletett az idők során.

Szent Család vasárnapján ünnepi szentmisét mutatott be Udvardy György megyéspüspök, amelynek végén paptestvéreivel együtt áldásban részesítette a jelen levő családokat.

A déli lejárat domborműveinek Jézus születéséhez kapcsolódó jeleneteit a Szent Család Egyiptomba való menekülése zárja. A Szentírás szövegével összevetve itt ismét megfordul az ábrázolások sorrendje: Máté evangélista ugyanis a bölcsek álma után számol be az egyiptomi menekülésről, s csak ezután a betlehemi gyermekgyilkosságról.

Aprószentek napjára nemrég, december 28-án emlékezett egyházunk. A lejárat domborművei közül a következő jelenet ehhez kapcsolódik. Heródes hallott ugyanis a messiáskirályról szóló jövendölésekről, s arról is, Betlehemből várják érkezését. Mikor pedig értesült róla, a bölcseknek fényes csillag jelzi Krisztus születését, hatalomféltés lett úrrá rajta.

A következő, kissé szokatlan, ám annál bájosabb ábrázolás a bölcsek álmát örökíti meg, mikor álmukban figyelmeztetést kapnak, más úton térjenek haza, ne tudósítsanak Heródesnek a kis Jézusról. A domborművön ez az álombéli intés magától értetődően angyal által történik, aki a Máriához szóló híradás jelenetéhez hasonlóan kezében tartott mondatszalaggal jelenik meg, jobbjával utat mutatva.

Az előbbiekben láthattuk a bölcsek látogatását a kis Jézusnál – e kép mellett ismét egy időrendben korábbi jelenetet örökítettek meg, melynek ábrázolása jóval ritkább, mint a bölcsek/királyok hódolata. A három férfi Heródes előtt áll, aki magához hívatta őket, hogy tájékozódjon Jézus születéséről. Ismét felmerülhet a kérdés, mi lehet a jelenetek felcserélésének oka?

Mint egy nagy család, több mint 160 ember gyűlt össze december 25-én, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának dísztermében, hogy közösen ünnepeljék Jézus Krisztus születését. Az asztaloknál helyet folglaltak idősek otthonában élők, a pécsi gyermekotthon lakói, és olyanok is szép számmal, akiknek már jó ideje nincs hol lakniuk.

A karácsonyt követő első vasárnapon a Szent Családot ünnepli a katolikus egyház. Az ünnep célja, hogy példaként állítsa a hívő emberek elé a Boldogságos Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta családot, valamint, hogy bátorítást adjon a társadalom és a keresztény közösség legalapvetőbb kötelékének létrehozásához.

Közvetlenül a lépcsőkkel szemközti sávon, egyik leghangsúlyosabb ábrázolásként jelenik meg a napkeleti bölcsek (a vizsgált domborművön, s a keresztény hagyományban széles körben elterjedt módon királyok) hódolata – e képtípus igen gyakori a keresztény művészetben.

Udvardy György megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be Urunk születésének ünnepén.

A következő jelenet időrendben megelőzi a korábbit: a pásztorok az égre tekintenek, a Jézus születését jelző csillagra. A jelenetek fölcserélésének pontos oka előttünk ismeretlen, vélhetőleg olyan gyakorlati tényező is szerepet játszhatott, mint a rendelkezésre álló tér kitöltése.

Zsúfolásig megtelt a Pécsi Székesegyház december 24-én az éjféli szentmisén. A hívek ünnepelni jöttek a Megváltó Jézus Krisztus születését.

Jézus születéstörténetének fontos szereplői az angyalok. A Teremtő és a teremtmény közötti párbeszéd őrei, akik Isten hírnökeiként jelennek meg és tudatják Máriával, Józseffel, később a pásztorokkal és rajtuk keresztül az egész emberiséggel Krisztus születését. A Pécsi Egyházmegyei Könyvtár 20. század első feléből származó szentkép- és imalapgyűjteményének angyalaival kívánunk áldott karácsonyt.

Petrovich meglátása alapján a pásztorok naiv hódolata ragyogtatja fel Mária arcát teljes szépségében, s azt a tapasztalatot fedezi fel emögött, miszerint egy anya arca akkor a legboldogabb, mikor örömét mások is elismerik. A Gyermek anyja ölében ülve áldó mozdulatra emeli jobbját, s tekintete a pásztorokat kémleli.

A következő ábrázoláson már megszületett a kis Jézus – a korabeli ábrázolásokra jellemző módon gyermeki mivoltára elsősorban mérete utal. Petrovich megjegyzi, a Szűzanya vonásai itt már lágyabbak, simábbak, de az anyai boldogság még nem csillan fel rajta teljes szépségében.

Karácsonykor és főbb ünnepekkor a papnövendékek a szemináriumból hazatérnek egyházmegyéjükbe, bekapcsolódnak a helyi közösség ünneplésébe, a szentmiséken szolgálatot teljesítenek, és együtt ünnepelnek családjukkal, rokonaikkal, szeretteikkel.

A Dunántúl katolikus napilap 1911. december 24-i számának karácsonyi mellékletében jelent meg A karácsonyi jászol ábrázolásai című ismeretterjesztő írás, amelynek szerzője a Pécsi Egyházmegye tudós papja, Szőnyi Ottó (1876–1937) régész-művészettörténész, levéltáros-könyvtáros, jogakadémiai tanár, az első pécsi múzeum igazgatója volt.

December 24-én és 25-én több pécsi templomban adnak elő karácsonyi misztériumjátékot plébániai közösségek, ministránsok, hittanosok.

2019 október
H K Sz Cs P Szo V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Közelgő események

Magyar Katolikus Kulturális Hetek:

2019. 10. 19. - 2019. 10. 30.
Intézményvezető képzés:
Mohács
2019. 10. 22. - 2019. 10. 22.
Közösségvezetők találkozója:
Pécs
2019. 10. 25. -
Szent Mór püspök, az egyházmegye társvédőszentje – ünnepi szentmise:
Pécsi Székesegyház
2019. 10. 25. -
Katekéták képzése:
Magtár Látogatóközpont
2019. 10. 28. - 2019. 10. 28.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi