Jézus Krisztus, a testet öltött remény születésének ünnepére készülve Forrai Tamás SJ, egyetemi lelkész vezetett lelkinapot december 20-án Pécsen, a Magtár Látogatóközpontban.

A lelkiségi programon az Egyházmegyei Hivatali munkatársaival együtt részt vett Felföldi László megyéspüspök, Máger Róbert püspöki irodaigazgató és Molnár Erik püspöki titkár.

Istenre támaszkodunk

Néhány nap választ el minket a remény szentévétől, amikor Ferenc pápa megnyitja Róma szent kapuit a remény zarándokai előtt. Karácsony ünnepére készülve pedig az egész adventi időszak magában hordozza annak reményét, hogy velünk az Isten. Az életünkben minden annak a tapasztalatára épül, hogy ez a tény jelent-e valamit számunkra, megváltoztatja-e az életünket vagy nem, tudunk-e építeni erre a reményre vagy nem.

A remény mindig valamilyen félelemre válaszol, melyben az jelenik meg, hogy találkozunk annak a határhelyzetével, hogy valamit nem tudunk megoldani, mert nincs erőforrásunk hozzá, A reményben megtapasztaljuk, hogy csak Istenre támaszkodhatunk.

A keresztény remény

Karácsonykor azt ünnepeljük, hogy a remény testet ölt és közénk érkezik. Az emberiség történelmében az üdvtörténet egyre halad előre, Isten terve működik. Nekünk azt kell eldönteni, hogy részesei leszünk-e az új teremtésnek vagy nem. A döntésünknek súlya van. Ha közreműködünk, Isten felé vezet minket, akihez aktív módon kapcsolódva más lesz az életünk és általunk a világ is.

Félelmetes meghívás keresztényként megélni, hogy Isten olyan küldetést ad számunkra, melybe bekapcsolódva mássá tehetjük a világot. Ha nem vállaljuk ezt a küldetést, akkor azonban ebből adódóan hiány következik be minden ember életében.

Ez a remény nem rózsaszín köd, nem naivitás, hanem bátor rátekintés a világra, a már tapasztalható jóra és a még tapasztalható rosszra, mégis annak a bizonyosságával, hogy ez a világ jó. Ez nem önvigasztalás, hanem bátor szembenézés a sokszor kemény realitással, melyben megtapasztaljuk az ürességünket, a hibáinkat, a veszteségeinket is, mert ezek is az életünk részei.

A remény nem a vágyaink kivetítése, hanem figyelem arra a jelre, amit Isten mutat, ami sokkal jobb és nagyobb, mint amit el tudunk képzelni. Nem olcsó megoldásokat keresünk a problémákra, nem alkudozunk Istennel hogyan oldja meg a bajt, sokkal inkább keressük és elfogadjuk Isten vezetését, mert tudjuk, hogy ez az egyetlen a megoldás. Egyfajta bizalmi döntés arról, hogy Isten jelenlétébe vetett bizalommal tekintünk a világra. Ez aztán elkezdi alakítani az életünket, konkrét tett születik belőle, ami következményekkel jár.

A remény erőforrása tehát, hogy nem vagyunk egyedül. Isten velünk van. Nem a saját okosságunkra és erőnkre kell építeni, hanem Isten erejére és megtapasztalható kegyelmére.

A hit és a remény kapcsolata

A hit megadja az erőt, ami lehetővé teszi a reményt egy nehezebb időben. A hit fejben való döntés arról, akit igaznak gondolunk. Aki mélyebbre megy, a szívbe. Ami,, egész pontosan aki után vágyakozunk - fogalmazta meg a remény főbb üzenetét a lelkinap jezsuita előadója, Forrai Tamás.

A lelkinap a résztvevők gondolatainak megosztásával, majd csendes találkozással folytatódott az Oltáriszentségben testet öltött reménnyel a székesegyház Corpus Christi kápolnájában.

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.