Pécsi Egyházmegye

Liturgia: viola
† Mise: saját. Hitvallás, saját pref. (Dicsőség nincs) A IV. Eucharisztikus ima nem mondható, sem a különleges alkalmakra valók.
Olv.: 1Sám 16,1b.6–7.10–13a; Ef 5,8–14; Jn 9,1–41 (v. rövidebben: Jn 9,1.6–9.13–17.34–38)
Következő vasárnap a Szentföld javára lesz gyűjtés. A hirdetésekben említsük meg.

 OLVASMÁNY Sámuel első könyvéből
Dávidot Izrael királyává kenik.
Az Úr így szólt Sámuelhez: „Töltsd meg szarudat olajjal és keljútra. Menj el Izájhoz Betlehembe, mert fiai közül szemeltem ki akirályt.”
Amikor megérkezett, s meglátta Eliábot, azt gondolta: „Nos, itt állaz Úr előtt az ő fölkentje.” Az Úr azonban ezt mondta Sámuelnek: „Nea külsejét és magas termetét nézd, mert hisz elvetettem. Isten ugyanisnem azt nézi, amit az ember. Az ember a külsőt nézi, az Úr azonban aszívet.”
Izáj így bemutatta Sámuelnek hét fiát, de Sámuel így szólt Izájhoz:„Ezeket nem választotta ki az Úr.” Aztán Sámuel megkérdezte Izájt:„Mind itt vannak fiaid?” „A legkisebb nincs itt – válaszolta –, anyájat őrzi.” Sámuel erre meghagyta Izájnak: „Küldj el valakit,keresse meg, mert addig nem ülünk az áldozati lakomához, amíg nincsitt.” Izáj elküldött érte. Vörös volt, nyílt tekintetű és széptermetű. Az Úr így szólt: „Rajta, kend föl, mert ő azt” Erre Sámuelfogta az olajosszarut, és fölkente testvérei körében. Attól a naptóleltöltötte Dávidot az Úr lelke.
Ez az Isten igéje.
1Sám 16,1b.6-7.10-13a

VÁLASZOS ZSOLTÁR
Válasz: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom. 9. tónus.
Előénekes: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
Zöldellő mezőkön, terelget engem, * csendes vizekhez vezet, és lelkemet felüdíti.
Hívek: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
E: Az igazság ösvényén vezet engem, * ahogyan ő megígérte.
A halál sötét völgyében sem félek, mert ott vagy vélem, * biztonságot ad vessződ és pásztorbotod.
H: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
E: Számomra asztalt terítettél, * hogy üldözőimet szégyen érje.
Fejemet megkented olajoddal, * serlegemet csordultig megtöltötted.
H: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
E: Jóságod és irgalmad nyomon követ, * életemnek minden napján.
Otthonom lesz az Isten háza, * mindörökké szünet nélkül.
H: Az Úr nékem pásztorom, * ínséget nem kell látnom.
Zsolt 22,1-3a.3b-4.5-6

SZENTLECKE Szent Pál apostolnak az efezusiakhoz írt leveléből
Támadj fel holtodból, és Krisztus rád ragyog.
Testvéreim!
Ti, akik egykor sötétség voltatok, most világosságvagytok az Úrban. Éljetek hát úgy, mint a fény fiai! A világossággyümölcse csupa jóság, igazság, egyenesség. Azt keressétek, ami kedvesaz Úr szemében. Ne legyen részetek a sötétség meddő cselekedeteiben,inkább ítéljétek el azokat. Amit ugyanis a bűnösök titokban tesznek,azt még kimondani is szégyen.
Amit feltárunk, arra fény derül, és amire fény derült, az maga isfény. Ezért mondják:
Ébredj, ki alszol, támadj fel holtodból, és Krisztus rád ragyog!
Ez az Isten igéje.
Ef 5,8-14

EVANGÉLIUM ELŐTTI VERS
„Én a világ világossága vagyok”, mondja a mi Urunk, * „Aki engem követ, övé lesz az élet világossága”. Jn 8,12 – 4g. tónus.

Hosszabb forma:
† EVANGÉLIUM Szent János könyvéből
Elment megmosakodni, és amikor visszatért, már látott.
Abban az időben:Jézus útközben látott egy vakon született embert. Tanítványaimegkérdezték tőle: „Mester, ki vétkezett, ez vagy a szülei, hogy vakonszületett?” Jézus ezt felelte: „Sem ez nem vétkezett, sem a szülei.Mindez azért van, hogy megnyilvánuljanak rajta Isten tettei. Amígnappal van, nekünk annak tetteit kell cselekednünk, aki engem küldött.Eljön ugyanis az éjszaka, amikor senki sem cselekedhet. Amíg a világbanvagyok, világossága vagyok a világnak.”
E szavak után a földre köpött, sarat csinált a nyállal, a sarat a vakszemeire kente, és így szólt hozzá: „Menj, mosakodj meg a Siloetavában.” Siloe annyit jelent, mint Küldött. Ő elment, megmosdott, ésamikor visszatért, már látott.
A szomszédok, és akik azelőtt koldusként ismerték, így szóltak: „Nemez az, aki itt ült és koldult?” Egyesek azt mondták, hogy: „Ez az!”Mások pedig: „Nem, csak hasonlít rá.” Ő azonban kijelentette: „Énvagyok az!”
Erre megkérdezték tőle: „Hogyan nyíltak meg a szemeid?” Ő aztfelelte: „Az az ember, akit Jézusnak hívnak, sarat csinált, megkentevele a szemeimet, és azt mondta: »Menj el a Siloe tóhoz és mosakodjmeg!« El is mentem, megmosdottam, és most látok.” Ekkor megkérdeztéktőle: „Hol van az az ember?” Ő azt felelte: „Nem tudom.”
Erre az embert, aki nemrég még vak volt, odavitték a farizeusokhoz.Aznap ugyanis, amikor Jézus sarat csinált és megnyitotta a vak szemét,szombat volt. Ezért a farizeusok is megkérdezték tőle, hogy hogyankezdett látni. Ezt válaszolta: „Sarat tett a szememre, megmosdottam,és most látok.”
A farizeusok közül egyesek megjegyezték: „Nem Istentől való az azember, hiszen nem tartja meg a szombatot.” Mások azonban így szóltak:„Bűnös ember hogyan tudna ilyen csodákat tenni?” És szakadás támadtköztük.
Azután újból faggatni kezdték a vakot: „Te mit gondolsz arról, akimegnyitotta szemeidet?” Ő azt felelte: „Hogy próféta!”
A zsidók ekkor már nem is hitték el neki, hogy vak volt és újra lát,olyannyira, hogy előhívatták a szüleit, és megkérdezték tőlük: „Ez ati fiatok, akiről azt állítjátok, hogy vakon született? Hogyan lehet,hogy most lát?” Azok ezt válaszolták: „Azt tudjuk, hogy ez a mifiúnk, és hogy vakon született. De hogy most miért lát, vagy kinyitotta meg a szemeit, azt nem tudjuk. Kérdezzétek meg tőle magától,hisz megvan a kora, hogy magáról beszéljen!” A szülők azért mondtákezt, mert féltek a zsidóktól. A zsidók ugyanis ekkor már elhatározták,hogy aki Jézust Messiásnak meri vallani, azt kizárják a zsinagógából.Ezért mondták a szülei, hogy megvan a kora, kérdezzék meg őt.
Másodszor is hívták tehát a vakon született embert, ésfigyelmeztették: „Dicsőítsd meg az Istent! Mi tudjuk, hogy ez az emberbűnös!” Ő így felelt: „Hogy bűnös-e, vagy sem, azt nem tudom. Egyettudok: hogy vak voltam, és most látok!” Erre ismét megkérdezték „Mitcsinált veled? Hogyan nyitotta meg a szemeidet?” Ő ezt felelte:„Miért akarjátok újra hallani? Csak nem akartok ti is a tanítványailenni?” Erre megátkozták, és azt mondták: „Te magad vagy az őtanítványa! Mi Mózes tanítványai vagyunk! Azt tudjuk, hogy Mózeshezszólt az Isten, de hogy ez honnét jött, azt nem tudjuk!”
Az ember azonban ezt felelte nekik: „Éppen az a különös, hogy ti nemtudjátok, honnan van ő, és ő mégis megnyitotta a szemeimet. Jól tudjuk,hogy a bűnösöket nem hallgatja meg az Isten, de aki istenfélő ésteljesíti Isten akaratát, azt meghallgatja. Mióta a világ világ,sohasem lehetett hallani, hogy valaki megnyitotta volna egy vakonszületett szemeit. Ha ő nem Istentől volna, nem tehetett volnasemmit.” A zsidók ezt felelték neki: „Te oktatsz minket, akimindenestül bűnben születtél?” És kitaszították őt.
Jézus meghallotta, hogy kitaszították. Amikor találkozott vele,megkérdezte tőle: „Hiszel-e az Emberfiában?” Ő így válaszolt: „Kiaz, Uram, hogy higgyek benne?” Jézus ezt felelte: „Látod őt, akiveled beszél: ő az!” Mire az ember így szólt: „Hiszek, Uram!” Ésleborult előtte.
Azután Jézus ezt mondta: „Ítélkezni jöttem e világra, hogy akik nemlátnak, lássanak, és akik látnak, megvakuljanak.” Meghallotta eztnéhány körülötte álló farizeus, és megkérdezte: „Csak nem vagyunk miis vakok?” Jézus így felelt: „Ha vakok volnátok, bűnötök nem volna.De ti azt mondjátok, hogy láttok, ezért megmarad bűnötök.”
Ezek az evangélium igéi.
Jn 9,1-41 rövidebb: Jn 9,1.6-9.13-17.34-38

EGYETEMES KÖNYÖRGÉSEK
Pap: Kérjük, testvéreim, mennyei Atyánkat, hogy Krisztus világosságavezessen bennünket földi életünkben!
Lektor: 1. Add, Urunk, hogy Egyházad a bűn és a tudatlanság vakságát azigaz hit világosságával orvosolja!
Hívek: Kérünk téged, hallgass meg minket!
2. Világosítsd meg kegyelmeddel a népek vezetőit, hogy tisztánlássák, mit kell a közösség javára tenniük!
Hívek: Kérünk téged . . .
3. Vezesd el, Urunk, a nemhív