Aranydiplomát vehetett át Dr. Kvanduk Frigyes, a Pécsi Egyházmegye általános helynöke

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karának október 1-jei tanévnyitó ünnepi ülésén az aranydiplomás jubilánsok között köszöntötték Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érseket és Dr. Kvanduk Frigyest, a Pécsi Egyházmegye általános helynökét, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola (PPHF) docensét.

Az ünnepi ülésen jelen volt Dr. Kuminetz Géza, a PPKE rektora, Dr. Gájer László dékán, Németh Gábor, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, valamint a püspökök közül Felföldi László pécsi megyéspüspök és Dr. Martos Levente Balázs segédpüspök, a PPKE HTK oktatója.

Dr. Kvanduk Frigyes a Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1976-ban szerzett doktori diplomát. A díszoklevél szerint a Szent Teológia művelése terén a Magyar Katolikus Egyház javára 50 éven át kifejtett tevékenységének elismerésül aranydiplomát adományozott részére a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara.

Az aranydiploma a fél évszázaddal korábban megszerzett oklevél jubileumi elismerése, így az ünnepi alkalom egyszerre szólt a személyes életút, a tudományos pálya és az alma materhez fűződő kapcsolat felidézéséről – olvasható a Pázmány Péter Katolikus Egyetem híradásában.

50 év és mindaz, ami megelőzi, sok mindennapi eseményből épül fel, mégis összefűzi őket az idő, nem a puszta narráció, hanem a megértés, megélés horizontja – emelte ki az aranydiploma átvételét követő beszédében Kvanduk Frigyes atya.

„Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik munkájukkal és tanításukkal vezettek minket. Anélkül, hogy bárkit is háttérbe helyeznék, kifejezetten is két személyiséget említenék, aki nagy hatást tett rám: Gál Ferenc és Nyíri Tamás professzorokat. Különösen is hálával tartozunk az életünket és gondolkodásunkat lehetővé tevő önmagát ajándékozó Istennek” – fejezte ki köszönetnyilvánításában.

A PPHF-en jelenleg antropológiát, ontológiát és kritika tárgyakat oktató Kvanduk Frigyes hangsúlyozta: „az ember minden kísérlete ellenére nem teheti meg, hogy igazságkeresésének és szeretetének tágasságát lehatárolja. Létének nyitottságában tudja keresni önmagát. Föl tudja fedezni a létben — saját létében — megajándékozottságát, de nem teljességét. Ehhez olyan valaki kell, aki hordozza a Lét teljességét és a szeretet feltétlenségét. Aki egészen önmagát tárja fel. Ő nem egy üzenőfüzetet küld, amit talán el is felejt. Ö azt adja, akit egészen ismer, akit egészen megajándékoz minden feltételt meghaladó önmagával. Őt küldi, hogy megtaláljuk létünk egész titkát. A teológia mindig a nyelv segítségével mutatja meg magát, és közben a világ megértése mentén alapvetően össze is fonódik vele.”

Szöveg: Pécsi Egyházmegye
Fotó: Merényi Zita/Magyar Kurír