Augusztus 15-én ünnepeljük a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúját Máriagyűdön

Nagyboldogasszony, azaz Mária mennybevételének ünnepén, augusztus 15-én, szombaton ünnepeljük a Pécsi Egyházmegye fogadalmi búcsúját a máriagyűdi kegyhelyen. A szabadtéri oltárnál 10.00 órakor kezdődő püspöki szentmisét követően körmenetben vonulnak a hívek a Fájdalmas Szűzanya szobrához, majd az ünnep litániával zárul.

Felföldi László püspök meghívására és felkérésére az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka Hortobágyi T. Cirill OSB pannonhalmi főapát lesz. A búcsú idején a kegyhelyen folyamatos gyónási lehetőség áll a hívek rendelkezésére. A szervezők kérik a helyszínen a hetek óta tartó extrém időjárási körülményekre való fokozott felkészülést (megfelelő árnyékolás, kalap használata, frissítő folyadék).

Nagyboldogasszonykor azt ünnepeljük, hogy Szűz Mária földi élete végén testestől lelkestől felvétetett a mennyországba. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó nem engedte át édesanyja, Mária holttestét a földi enyészetnek, hanem halála után föltámasztotta és magához emelte őt a mennyei dicsőségbe.

Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapjának ünnepét, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Az ünnep egyben a máriagyűdi kegyhely főbúcsúja, mely Magyarország legrégebbi Mária-kegyhelye, több jelentős zarándokútvonal csomó- és végpontja. A rómaiak idején is lakott településen már az ókorban is helye volt a Mária-tiszteletnek. A középkorban is állt már itt plébániatemplom, de a török időkben is folyamatos volt a misézés. A források szerint 1689-ben Mária-jelenések történtek a településen, ennek állít emléket az 1698-ban készült kegyszobor, amelyet a Rákóczi-szabadságharc idején Eszékre menekítettek és azóta is ott őrzik.

1706-ban a Mária-jelenések megismétlődtek a településen, ezért 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új, a ma is látható kegyszobrot adományozta a kegyhelynek.

1738-tól tömeges zarándoklatok indultak Máriagyűdre fogadalmi körmenetekben, ezért 1739 és 1742 között a templomot kibővítették. A csodás gyógyulások miatt 1805-ben VII. Piusz pápa Máriagyűdöt hivatalosan kegyhellyé nyilvánította.

1950-ben a kommunista uralom elűzte a kegyhelyet fenntartó ferences szerzeteseket, ennek ellenére a kegyhely tovább működött, a Pécsi Egyházmegye vette át fenntartását. A rendszerváltozást követően a kegytemplom megújult: új tetőt, toronysisakot, fűtést, padlózatot, világítást és új freskókat is kapott. 2008. június 24-én XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott a kegytemplomnak.

Napjainkban folyamatosan érkeznek búcsús zarándokok egyénileg vagy csoportosan, de sok turista is felkeresi a máriagyűdi kegyhelyet.

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye