In memoriam Angster József – Emléktábla-avatással és könyvbemutatóval tisztelegtek a nemzetközi hírű orgonakészítő mester emléke előtt

Angster Józsefre és az általa alapított háromgenerációs orgonaépítő dinasztiára emlékeztek május 16-án a horvátországi Kácsfalun. Az ünnepi eseményen annak a zseniális iparművésznek állítottak emléket, aki a korabeli Európa egyik legkeresettebb orgonagyárát alapította és működtette Pécsen.

A megemlékezésen jelen voltak egyházi és világi meghívottak, Kácsfalu és Pécs megyei jogú város vezető tisztségviselői, orgonaépítők, orgonisták és a család ma élő leszármazottai. A Pécsi Egyházmegyét Máger Róbert püspöki irodaigazgató képviselte.

Az Angster József (1834–1918) szülőházának falán elhelyezett emléktáblát a Diakovár-Eszéki Főegyházmegye képviseletében Almási Róbert atya, a horvátországi magyarokért felelős referens, valamint Szenn Péter horvátországi református püspök áldotta meg. Az emléktábla a Pécsett működő gyár 1310 orgonájának fellelhetőségét mutatja, egy nagy alakú térképen három színnel megjelenítve a három generáció által alkotott hangszereket.

A megemlékezéshez kapcsolódó ünnepi beszédet Máger Róbert pécsi egyházmegyei püspöki irodaigazgató mondta a kácsfalui Szent Vendel-templomban.

Máger Róbert kiemelte, hogy egy olyan életmű előtt hajtunk fejet, amely közel egy évszázadon át formálta Magyarország és a Kárpát-medence zenei, egyházi és kulturális örökségét. Angster József az a szőlőtő volt, akiből kiindult az orgonaépítő dinasztia felvirágzása. Három nemzedék, öt orgonaépítő (két fia, Emil és Oszkár, valamint az ő fiaik, az unokák: Imre és József), öt kivételes szakember egy közös küldetéssel élt: olyan hangszereket alkotni, amelyek nemcsak megszólalnak, hanem lelket emelnek.

Angster József egyszerű, német betelepült földművelő családból származott, de az iparos létet választva orgonaépítő lett. Párizsba eljutva a legújabb orgonahangzást és orgonaépítészeti megoldásokat honosította meg Magyarországon. Fiai is tanultak külföldön, és termelékenységben még apjukat is túlszárnyalták az I. világháború előtti években heti egy új orgona építésével.

Angster-orgona készült a kalocsai, pécsi, győri, egri, szegedi székesegyházakba, a budapesti bazilikába, a Liszt Ferenc Zeneakadémiára. A harmadik generációnak nehéz sors jutott: a II. világháború, államosítás, koncepciós per és börtön.

Mindezek ellenére – hangsúlyozta beszédében Máger Róbert – az Angster örökség nem tűnt el. Tizenegy országban találhatók Angster-orgonák, a mai Magyarország területén pedig közel ezer hangszerük maradt fenn. Ezek az orgonák ma is beszélnek hozzánk. Angster József őszinte vallásossága, rendíthetetlen istenhite és Mária-tisztelete, jámbor, tiszta élete, ma is mindnyájunk előtt példaként szolgálhat a XXI. században. Talán éppen ezért maradandó mindaz, amit ő és utódai létrehoztak. Az Angster család életműve ma is kötelez bennünket – fogalmazott Máger Róbert.

A pécsi püspöki irodaigazgató beszédében Hajdók Judit „Angster orgonaépítők, Angster-orgonák” című négy nyelvű (magyar, horvát, angol és német), gazdagon illusztrált, újonnan megjelent könyvét is méltatta. Mint elmondta, fontos kezdeményezésnek tartja az utókor számára is könnyen befogadható kiadványt, amely közérthető magyarázatokkal, ugyanakkor szakmai alapossággal vezeti végig az olvasót az Angster-család történetén és az orgonaépítés titkain.  A családi képek, részben orgonaszerkezeti tervrajzok, részben látványos fényképek valóban gyönyörködtetnek, szellemi feltöltődést nyújtva és új ismereteket szerezve az olvasónak. Máger Róbert összegezte: „Egy Angster-orgona hangjában nem csupán a sípok, hanem egy család története, három nemzedék munkája, hitvallása és öröksége szólal meg.”

Az emlékezés Hajdók Judit orgonaművész orgonajátékával fejeződött be a kácsfalui, néhány éve restaurált Angster-orgonán.

Szöveg: Hajdók Judit, Pécsi Egyházmegye
Fotó: Mánfai György