Ma 135 éve szentelték fel a pécsi székesegyházat
A régi és az új – a pécsi székesegyház nyugati homlokzata 1882 előtt és 1891 után
135 éve, 1891. június 22-én szentelték fel a neoromán stílusban újjáépített pécsi székesegyházat. Az évforduló kapcsán korabeli képekkel színesített összefoglalóját adjuk a 10 évig tartó újjáépítési munkálatoknak, valamint az I. Ferenc József osztrák császár és magyar király látogatásával egybekötött ünnepélyes felszentelési ceremónia és szentmise eseményeinek. Az összeállítás Dr. Schmelczer Pohánka Éva levéltár- és könyvtárvezető honlapunkon korábban közölt írása alapján készült.
A pécsi székesegyház renoválásának gondolatát már a 19. század közepétől a pécsi püspökök központi feladatuknak tekintették, ám a terveket jó ideig nemigen követték tettek. Az épület egyre romló állapota azonban sürgetőbbé tette a felújítási munkálatok megkezdését. A restauráció végleges tervezete Dulánszky Nándor püspök (1877–1896) támogatásával valósulhatott meg 1882 és 1891 között.
1891 tavaszának végére a székesegyház restaurálási munkálatai a végéhez közeledtek. Június 9-én megkezdődtek a felszentelési ünnepség dekorációs munkálatai. Az íveket és a pillér-árkádokat tölgyfaleveles girlandokkal, fáklyákkal és lampionokkal díszítették fel.
Az 1891. június 22-ére tervezett templomszentelési ünnepre Pécs városába látogatott Ferenc József magyar király. Az uralkodó kíséretével előző nap, június 21-én, vasárnap reggel 7 órakor, érkezett Pécsre külön vonattal. Vonulásának útvonalán [Indóház út (ma Szabadság utca) – Ország út (ma Rákóczi út) – Széchenyi tér – Iskola utca (ma Janus Pannonius utca)] a város három pontján állítottak fel a tiszteletére diadalkaput. Egy kisebbet az érkezési pontra, az Indóház út végére, a főkaput – amely egy városkaput ábrázolt felvonóhíddal – a Széchenyi térre, a harmadikat pedig a „káptalani terület bejáratánál” (ma a Rózsakert mellett).
Mindenhol fogadóbizottság és a város polgárai várták. Az újjáépített Székesegyházat a püspöki palotában eltöltött pihenés után, 14 órakor tekintette meg Dulánszky Nándor püspök és az építészek társaságában.

A felszentelési ceremónia, az ünnepi szentmisét megelőző nap este vette kezdetét, amikor e lvégezték a szent vértanúk officiumát. A templomszentelésre 1891. június 22-én, hétfőn reggel és a délelőtt folyamán került sor. A római katolikus szertartási törvény szerint az eseményén csak a papok vehetett részt, akik reggel 6 órakor elénekelték a mindenszentek litániáját. A Minden gonosztól ments meg Uram minket!! részhez érve Dulánszky püspök háromszor megkerülte a székesegyházat, és meghintette szentelt vízzel. Visszaérkezve a nyugati kapuhoz, háromszor megzörgette a templom ajtaját. Ennek a rítusos kopogtatásnak szimbolikus jelentése volt: a mennynek ajtaja nyíljon meg az igazak számra. Eközben az egyházfő az alábbi szavak kíséretében lépett be a templomba: Ecce signum crucis, fugite, adversae potestates! (Íme a kereszt szent jele, távozzatok ellenséges hatalmak!) Majd ekképpen folytatta: Pax huic domui! (Béke e hajlékkal!). A diakónus erre felelte. In introitu tuo (A Te belépteddel.). Ezután az összes felszentelésen résztvevő pap a Veni creator Spiritus kezdetű himnuszt énekelve bevonult a templom közepére.
Eközben egy pap a templom jobb sarkától a bal sarkáig, majd a bal sarkától a jobb sarkáig a talapzatot hamuval beszórta, mintegy a bűnbánat szimbólumaként. Dulánszky püspök a bal sarokból a jobba haladva pásztorbotjával a hamuba írta a latin abc-t, utalva ezzel Szent Pálra: Nincs sem zsidó, sem görög – azaz nincs senki sem kizárva az egyházból, Isten előtt nemzetiségre nézve sincsen különbség. Majd vizet, bort, sót és hamut szentelt, szimbólumaként az emberi és isteni természetnek, a romlatlanságnak és a bűnbánatnak. A szentelések lezárásaképpen Dulánszky egy kereszttel megjelölte az egyház ajtaját. Ezt követően az ereklyékhez ment, ott homíliát tartott a templom magasztos rendeltetéséről, egyúttal megkenve az ajtókat krizmával, mintegy felavatva a magasabb szellemek színteréül. Ekkor az egész papság bevonult a templom főhajójába.
Innentől vette kezdetét az oltárszentelés, amikor az ereklyét a számára az oltárba vágott szent kriptába helyezték el. A püspök öt gerezd tömjént tett az oltárra, a négy sarokra és egyet középre. Négy vékony, kereszt alakban tett tömjéngyertyát gyújtott, amelyeket Isten dicsőségére elégetett. Majd a 12 apostol tiszteletére is keresztet alakított és tömjént égetett. Ezzel az oltárszentelés, mint a templom felavatása befejeződött.

A régi és az új – a Pécsi Székesegyház főhajója és a főoltár 1882 előtt és 1890-ben
(Fényképezte: Zelesny Károly)
A templomszentelés ½ 12-ig tartott, ezalatt az eső ellenére a templom előtti téren, valamint a Sétatéren és a környező utcákban is hömpölygött az ünneplőbe öltözött emberek sokasága. A belépőjeggyel rendelkezőket ¾ 12-kor engedték be a nyugati kapun a „tömjénfüsttől kékes levegőjű” főhajóba. Megérkeztek az udvari, katonai és egyéb méltóságok, államhivatali és törvényhatósági elöljárók, akik a szentélyben kaptak helyet. A szentély mellett jobbra és balra eső hajókba a világi hölgyek és a hírlapírók foglaltak helyet, a templom alsó részében pedig a nagyközönség várta az ünnepi szentmisét.
Ferenc József pontban 12 órakor lépett be – az eső miatt – a Corpus Christi kápolnába. Innen indult a díszes menet, amelyet a székesegyház ajtónállója és négy püspöki huszár vezetett fel, mögöttük a dóm építészei, majd dr. Szeredy József és dr. Wurster József kanonokok. Őket a püspöki titkár, a szentszéki jegyző, és egyéb egyházi méltóságok, kanonokok, prépostok és apátok, továbbá diakónusok és archidiakónusok követték. Mögöttük a meghívott püspökök sora, majd a püspök oldalkanonokja, Troll Ferenc és Dulánszky ordinárius következett. Utána Luigi Galimberti pápai nuncius és papjai haladtak. A királyi apostoli keresztet Fesztl Károly, választott püspök vitte, végül közvetlen mögötte az uralkodó és kísérete zárta a sort.
A szentélyben Dulánszky püspök a püspökszék előtt megállt, és a király felé lépve, meghajolt, majd a szentély elején álló oltárhoz fordult, majd remegő hangon kezdett bele a Te Deumba. Ezt követően a Gregorián-énekkar halk zsoltárénekei mellett csendes misébe kezdett.
Az uralkodó az úrfelmutatásig állva hallgatta a misét, onnantól az áldozásig térdelt, majd ismételten állva maradt. A pápai brévét Szauter Antal görcsönyi plébános hirdette ki, mely szerint az örömnap emlékére XIII. Leo pápa (1878–1903) búcsút engedélyezett, és felhatalmazta Dulánszky püspököt, hogy apostoli áldást adhasson. Ezután egy, a királyért való könyörgés hangzott el, majd a pécsi ordinárius feladta a pápai áldást, amelyet Ferenc József térden állva fogadott. Az áldás után, kb. 13 órakor a király kivonult a templomból. A szentmise végeztével kinyitották a kint várakozó közönség előtt a nagykapukat. Ezzel 10 év után ismét a hívek számára is látogathatóvá tették a Pécsi Székesegyházat.

Kubányi Lajos: A főpapság hódolata I. Ferenc József előtt (1896)
Az ünnepi eseményt a millenniumi év kapcsán, 1896-ban Kubányi Lajos festőművész festette meg Pécs város megbízásából. Jelenleg ez egyetlen vizuális dokumentum, amely a felszentelést követő szentmiséről képet ad az utókor számára. A 175 x 395 cm-es képen felismerhető személyek: a király jobbján az apostoli keresztet vivő Fesztl Károly választott püspök, mellette Frigyes főherceget láthatjuk. A királytól balra, a testőr melletti magas férfi József főherceg. A papság élén, félig háttal püspöki ornátusban a püspök, Dulánszky Nándor, az egyházi méltóságok sorában fekete reverendában Vaszary Kolos pannonhalmi főapát ismerhető fel. A püspökök sorát Vajda Ödön zirci apát zárja, előtte az oldalra kitekintő személy pedig Troll Ferenc pápai prelátus, pécsi nagyprépost. A többi ordinárius alakja (Hidasy Kornél szombathelyi, Bende Imre besztercebányai, br. Hornig Károly veszprémi, Dessewffy Sándor csanádi, Steiner Fülöp székesfehérvári, Meszlényi Gyula szatmári és Bubics Zsigmond kassai püspök), nem ismerhető fel.
KÖZELGŐ ESEMÉNYEK
-
- 2026.06.22.
-
- 2026.06.26.
-
- 2026.06.27.
-
- 2026.06.28.
-
- 2026.07.04.