Női szerepekről férfi szemmel az idei férfitalálkozó nyitányán

„Férfinak és nőnek teremtette őket…” – de vajon hogyan tekint Isten a nőre, és hogyan változott a női szerepek társadalmi megítélése az emberiség történelmében? Ezekre a komplex és ma is rendkívül aktuális kérdésekre keresi a választ a férfitalálkozó első témasorozata, melynek nyitó alkalmát szeptember 11-én tartották Pécsen, a Magtárban.

Dr. Kis-Pongrácz Tamás teológus előadásában letűnt korok képei tárultak a hallgatóság elé. Kiemelte, hogy a korai, férfijogú társadalmak a nőt a férfiakra veszélyes entitásnak tartották, és úgy vélték, hogy alá kell vetni őket a férfiak ellenőrzésének, korlátozva a szabadságukat. Később a „családi tűzhely” eszményének megerősödésével a nők gondoskodó szerepe került előtérbe. Ez a felfogás erősen összekapcsolódott a család összetartásával és a háztartás vezetésével, ami jelentősen beszűkítette a nők társadalmi mozgásterét. A nőt szinte kizárólag a férfihoz való viszonyrendszer határozta meg.

Ebben az ellentmondásos világban Jézus megdöbbentően formabontó és újító módon viszonyult a nőkhöz. Átlépve a görög-római kultúrkör előítéletein és társadalmilag elfogadott szokásain, hihetetlen fesztelenséggel és természetességgel fordult a nők felé. Autonóm, önálló lényként kezelte őket: nemcsak női tanítványai voltak – ami önmagában is rendkívül szokatlannak számított a korban –, hanem komoly teológiai és intellektuális vitákat is folytatott velük. Jó példa erre a szamáriai asszony története, aki származásánál fogva megvetett, ráadásul erkölcsileg sem feddhetetlen nő volt, Jézus mégis neki jelentette ki először, hogy ő a Messiás. Jézus hagyta, hogy nők vegyék körül, sőt, kulcsszerepet szánt nekik a tanítványi csoport egzisztenciális fenntartásában is. Rendszerszerűen elutasította a nőket érintő társadalmi sztereotípiákat, és mindig kizárólag a személyre fókuszált.

A hagyományos társadalmi modellben folyamatos egyenlőtlenségek érték a nőket egészen a 20. századig. Amikor beléptek a munkaerőpiacra, a terhelésük megkétszereződött, hiszen a fizetett munkát a házimunka terhe mellett végezték. Ez a helyzet egy megvalósíthatatlan, idealizált szerepbe kényszeríti őket ma is, amelyben képtelenség minden fronton hibátlanul megfelelni.

Ezért korunk kihívása, hogy a különböző szerepkörök – az anya, a háziasszony, a feleség, a beosztott, a főnök – mögött meglássuk az érző embert, akit Jézus példáját követve tisztelettel, partnerként kell megközelítenünk – fogalmazott az előadó, majd úgy folytatta, hogy a kapcsolatainknak nem a birtoklásról, hanem egymás segítéséről és előreviteléről kell szólniuk, hiszen a társunk nem a szükségleteink öncélú kiszolgálója. Mint mondta, a gondoskodás közös felelősségünk, mivel ezen a téren nincsenek kizárólagosan női vagy férfi feladatok és szerepkörök. Rohanó világunkban mindannyian helytállásra kényszerülünk, így a közös szerepvállalásból senki sem vonhatja ki magát, egymást pedig elfogadással, dicsérettel és bátorítással kell erősítenünk – zárta a női szerepkörök értelmezését Dr. Kis-Pongrácz Tamás.

A folytatásban Felföldi László pécsi püspök, a férfitalálkozók állandó házigazdája vette át a szót, aki előadásában iránymutatásként arra a kérdésre kereste a választ, hogy miként kommunikál Isten az emberrel? Szentírási részletekkel szemléltette, hogy a férfinak fel kell mennie a hegyre, ki kell vonulnia stb., amikor az Isten megszólítja őt. Ezzel szemben Jézus a nőkkel ott találkozik, ahol éppen tartózkodnak: a konyhában, a betegágy mellett, az utcán vagy a gyászmenetben – ott, ahol éppen dolguk van. Ez a kommunikáció teljesen más. Személyesebb, természetesebb, bensőségesebb.

Isten a nőkre bízta az élet szolgálatát, az emberi kapcsolatok őrzését, a szeretet továbbadását, a hagyományok megtartását és a közösség ápolását. Ezek a női lélek titkai, amelyeket a férfiaknak el kell fogadni, és tisztelni kell.

Amikor az otthonra gondolunk, a konyha jut eszünkbe. Amikor a konyhára, akkor az asztal; ha pedig az asztalra, akkor a kézre gondolunk, amely megterített, s amely meggyógyít, ha betegek vagyunk. Egy tekintetre, amely mindent észrevesz, és egy hangra, amely megkérdezi: „Mi újság? Hogy vagy?”

Ez a nő lélek igazi gazdagsága. Az otthon ugyanis nem falakból áll: a szeretet teszi otthonná. A nő a csendes őrzője ennek a szeretetnek, ami nem gyengeséget vagy túlzott érzékenységet jelent, hanem ellenkezőleg: erőt és képességet.

A családi asztal összetartó erejét hirdető főpásztor beszédében ezúttal is rámutatott, a szeretet a családban ölt testet, amelynek a nő adja meg a belső lelkületét. Ezt nevezzük ma úgy, hogy a családi asztal a szeretet tűzhelye. A nő szeret, meghallgat, felhív, meglátogat, megkérdez, ellátja a család körüli állapotbéli kötelességeit. A női lélek igazi gazdagsága, sokoldalúsága és szerepvállalása teszi az otthont otthonná.

A püspök arra is figyelmeztette a férfi hallgatóságot, hogy a női lét kiteljesedéséhez hozzájárul, ha megtalálja igazi társát és támaszát, aki ragyogóvá teszi őt – mert igazán csak a férfi képes ragyogásba hozni a nőt. Ha a nő nem egészül ki, önzővé válhat; ha a férfi magára marad, durvává és önkényessé lesz. A férfi is csak akkor lehet tehát a teremtés koronája, ha a megbecsült társa koronázza őt királlyá. Mindkettőjük ragyogását a másik adja meg. Ezt úgy mondjuk, hogy a társunk tükröződik a tekintetünkben – fogalmazott Felföldi László püspök.

Meggyőződését fejezte ki, hogy a nő olyan különleges erővel bír, amely összeköti a nemzedékeket, és ebben az összeköttetésben találunk rá saját sorsunkra és közös jövőnkre. Hagyományainkat és az élet gyökereit is a nők adják át nekünk. A hagyomány gyökeret ad, a gyökerek pedig éltetnek és védenek, hogy legyen erőnk növekedni a jövőnkben.

Mária lelkülete a tiszta női lelkület példája – emelte ki. Mária Szent Annától és Joachimtól hozza a szerető család titkát, amelyet előbb maga is megélt, majd továbbadott társa, Szent József oldalán. Így válik alkalmassá arra, hogy Isten rábízza a Fiát. Názáret harminc évnyi csöndjében ez a titok öltött testet és lelket.

„Engedjük hát kibontakozni a nőket, hogy megerősödhessenek szent küldetésükben! Mert ezáltal térhetünk vissza mindannyian a gyökerekhez, a teremtés tiszta forrásához, ahol Isten az embert a saját maga képére és hasonlatosságára férfinak és nőnek teremtette” – zárta gondolatait Felföldi László.

A női szerepekről férfiaknak szóló témakör az alábbi helyszíneken is kibontásra kerül:

Siklós: szeptember 17. 18.00 óra
Mohács: szeptember 18. 18.00 óra
Bonyhád: szeptember 24. 18.00 óra
Szekszárd: szeptember 25. 18.00 óra
Paks: október 2. 18.00 óra
Tamási: október 9. 18.00 óra
Dombóvár: október 16. 18.00 óra
Szigetvár: október 30. 18.00 óra

Az idén hatodik évadba lépett férfitalálkozók tematikája a női lélek mélységeit is górcső alá veszi. A szervezők célja, hogy a családot összetartó női szerepeket, valamint a női lélek sajátosságait két különböző aspektusból – a férfiak és a nők szemszögéből is – megvilágítsák. Ennek jegyében a találkozó november 20-án Pécsen induló második témakörére kizárólag a női érdeklődőket várja.

Szöveg és fotó: Pécsi Egyházmegye