November 16-án tartotta a pécsi Szent Mór Katolikus Iskolaközpont a Magyar Népdal Ünnepét.

Az iskolaközpont nagy gondot fordít a lelki nevelésre. Ennek keretében fontos feladatnak tekintik nemcsak a vallási, hanem a nemzeti kultúra értékeinek továbbadását is. Ezért rendezik meg évről évre a Magyar Népdal Ünnepét, amelynek bevezető gondolataiban idén Gyöngyösi István zenepedagógus, az esemény szervezője arról beszélt, hogy milyen szerencsések és gazdagok vagyunk. Kodály Zoltán és Bartók Béla népzene-gyűjtő munkájának köszönhetően ugyanis mára hozzávetőlegesen 200.000 magyar népdalt tarthatunk nemzeti kincsünknek. Ez persze csak akkor érték, ha nemcsak a Zenetudományi Intézet páncélszekrényeiben foglalja a helyet, hanem iskoláinkban is, gyermekeink tudásában, lelkében. Megemlítette még a mohácsi Schneider Lajos népzenekutatót, valamint Sárosi Bálint néprajz-tudóst, akiknek egy-egy gyűjtött mohácsi dalát archív felvételről is meghallgatták a résztvevők.

A kicsik ünnepi eseményeit az Alsós Néptánc Szakkör bemutatója indította, a gyermektáncok és ugrósok betanítója Schremné Velner Edit volt. Máris értelmet nyert a tempo giusto előadásmód, hiszen az ilyen népdalok legtöbbje azét született, hogy legyen mire táncolni. Így ez igazán autentikus esemény volt, hiszen a népdalok funkciójukban – tánc közben – szólaltak meg.

A szervezők szándékosan nem versenynek nevezik az eseményt, ugyanis itt mindenki győztes, akinek fontos ez az ügy: megtanulta a dalokat, esetleg rajzolt valami szépet a nevezési lapjára, ünneplőbe öltözött, leküzdötte lámpalázát és előadta műsorát. A kiemelkedően teljesítő tanulók a rendezvényen kapott emléklapon kívül még oklevélben is részesülnek. Az értékelés elsődleges szempontjai voltak: tiszta, stílushű éneklés megfelelő előadásmódban, tempóban, karakterben.
A szervezők mindenkinek hálásak, aki megmutatta, hogy a magyar népdal megérdemli az ünneplést. A folytatás december 22-én lesz, az osztályközösségi népdalénekléssel a Szent Mór Iskolaközpontban.

Szent Vér Báta

pp mariagyudi kegyhely