szentek

Az óvodáskorú gyermek tevékenysége az őt körülvevő világ megismerésére irányul. A Pécsi Egyházmegye óvodáiban a pedagógusok úgy segítenek a gyermekeknek ebben a tanulási folyamatban, hogy közben közös otthonunk, a teremtett világ védelmének fontosságát is hangsúlyozzák.

A világegyház augusztus 24-én ünnepli Bertalant, az Úr tizenkét apostola közül az egyik titokzatos tanítványt, akinek származásáról és életéről alig maradtak fenn biztos források.

Siklós város Szent István-napi rendezvényén a Szent Imre Katolikus Általános Iskola diákjai adtak ünnepi műsort.

A Pécsi Egyházmegye Szent Lőrinc Gondozóotthona minden évben augusztus 10-én tartja a hagyományos Lőrinc-napi búcsút. Az otthon lakói, hozzátartozóik és meghívott vendégeik a diakónus emléknapját hálaadó szentmisével ünnepelték, amelyet Kvanduk Frigyes általános helynök mellett Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök, Kele Pál címzetes apát, nyugalmazott plébános és Keresztes Andor máriagyűdi plébános atya mutatott be.

Mária mennybevételének ünnepére készülve Lápossy Péter atya gondolatait közöljük.

Shizuteru Ueda azon kevés zen-buddhista filozófus egyike, aki mélyrehatóan ismeri a skolasztikus teológiát, és nem csupán Aquinói Szent Tamás latin nyelvű munkáit képes eredetiben, értő módon olvasni, hanem a 14. századi nyugati misztika nagymesterének, Eckhartnak középfelnémet nyelven elmondott beszédeit is. Az idén 91 éves filozófus egykor Marburgban doktorált Eckhartról írt dolgozatával, majd visszatérve Japánba, évtizedekig a Kyotói Egyetemen tanított vallástudományt.

1083. július 17-én I. Szent László király közbenjárására Szent VII. Gergely pápa szentté avatta a század elején élt két Zobor-hegyi remetét, Andrást és tanítványát Benedeket. Mindketten a nyitrai bencés apátság szerzetesei voltak, de a szerzetesközösséget elhagyva remeteként éltek. Legendájukat Szent Mór pécsi püspök jegyezte le.

A Pécsi Egyházmegye fővédőszentje, Szent Péter ünnepén Udvardy György megyéspüspök mutatta be a szentmisét a Pécsi Székesegyházban. A szentmise után egyházmegyei kitüntetéseket adtak át.

Irenaeus nem hagy kétséget afelől, hogy az első emberpár, Ádám és Éva egymáshoz illő, egymásra irányuló, egymás iránt vonzódó, valóságos férfi és valóságos nő volt.

Szent László király egyházszervező tevékenységének nyomai a pécsi egyházmegyében is felelhetők. Ő állapította meg az egyházmegye kalocsai érsekség felé néző határait. Jelentős birtokadományairól is tanúskodnak történelmi források, valószínűsíthetően az ő adományaként került Mohács és Lánycsók a püspökség tulajdonába.

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

A Szent László-emlékévben a kerettörténet módszerével tanultak a lovagkirályról a szekszárdi Szent József Iskolaközpont tanulói a tanév utolsó napján.

Május 5-én a mohácsi Boldog Gizella Katolikus Iskola közössége védőszentjére emlékezett. Az ünnepi napot reggel szentmise nyitotta, amelyen Bacsmai László, az iskola püspöki biztosa interaktív prédikációban elevenítette fel első királynénk életútját.

Szent József alakja könnyen tűnhet számunkra csak egy csendes szemlélőnek Jézus életében. Pedig ha jobban szemügyre vesszük József nemcsak szemlélő, hanem aktív részese a Szent Család életének, olyan ember, aki teszi, amit kell, és akkor, amikor kell. Nem hivalkodik tetteivel, erényeivel.

252-ben a szicíliai Catania városát az Etna kitörése fenyegette. A város riadt lakói akkor az egy évvel korábban elhunyt Ágota vértanú közbenjárását kérték, akinek fátyla csodálatos módon megállította a lávafolyamot. A vértanúnő tisztelete Cataniaban és az egész szigeten azóta is töretlen, ezekben a napokban pedig újra szükség van közbenjárására.

„Most tükör által, rejtvényben látunk, akkor pedig színről színre" – írja Szent Pál a korinthusiaknak. Szent Ambrus (megh. 397) püspök és egyháztanító – akinek emléknapját ma ünnepli a katolikus egyház – hozzáteszi, hogy ilyen tükör lehet az elmélkedés, az olvasás és a kutatás is.

Szent Miklós a legkedveltebb szentek egyike. A szentéletrajz írás területén is a legnépszerűbb szentek közé tartozik, a tizedik és tizenharmadik század között nehéz olyan szentet találni, akinek egyetemesebb és élénkebb a kultusza.

Ünnepi szentmisével emlékeznek meg a vértanú Szent Borbáláról Pécsszabolcson a Magyarok Nagyasszonya templomban.

Ünnepi programmal várt minden érdeklődőt november 22-én a Dombóvári Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda. A névadóra, Árpád-házi Szent Erzsébetre emlékeztek.

Alig egy hét választja el annak a két Magyarországon született szentnek, Tours-i Mártonnak és Árpád-házi Erzsébetnek az ünnepét, akik irgalmas cselekedeteikkel adtak példát a világnak. Ha párhuzamot vonunk kettejük között, felfedezhetjük, hogy mindketten gyermekként hagyták el szülőföldjüket, Pannóniát és a Magyar Királyságot, de életükkel minden emberi határt lebontottak, és tiszteletük elterjedt az egész világon. Árpád-házi Szent Erzsébetre Sikorszki Zsolnay Júlia festményével emlékezünk.

Szent Mártonról Európában több száz települést neveztek el, emlékét több ezer kegyhely őrzi. Baranya megyében 19 településen van jelen valamilyen formában az irgalmasság szentjének tisztelete. A zarándokút, amely ezeket a településeket összeköti a Via Dividendae Caritatis („A megosztandó szeretet útja") nevet viseli.

November 6-án vasárnap 10 órakor püspöki szentmise volt Pogányban, amelynek végén a Szent Márton rajzpályázat eredményhirdetését is megtartották. A díjakat Udvardy György pécsi megyéspüspök adta át.

A Dunakömlődről elhurcolt németekre emlékeztek november 5-én. Az ünnepség keretében Udvardy György megyéspüspök megáldotta az elkészült kitelepítési emlékművet, majd szentmisén emlékeztek meg az áldozatokról, a 190 éves templomról, valamint a templom védőszentjéről, Szent Imréről.

Összefoglalónkban az egyházmegye főbb októberi eseményeiről tudósítunk.

Szent Mór püspöknek, a pécsi egyházmegye társvédőszentjének ünnepét tartotta október 25-én a katolikus egyház. A pécsi közösségnek különösen fontos Szent Mór, valamint Pécs és Pannonhalma ezeréves kapcsolata.

Pécs második püspökének, Szent Mórnak, az egyházmegye társvédőszentjének ünnepnapját 1913 óta október 25-én tartjuk. Tiszteletét Scitovszky János pécsi püspök kezdeményezésére IX. Pius pápa 1848. júliusában kiadott bullájában erősítette meg. Még abban az évben kápolnát szenteltek a Pollack Mihály tervei alapján átépített székesegyházban.

Szent II. János Pál 1978. október 22-én mutatta be székfoglaló miséjét a szabad ég alatt, a Szent Péter Bazilika előtti téren. XVI. Benedek pápa október 22. napját II. János Pál hivatalos emléknapjává nyilvánította. Ebből az alkalomból Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök osztja meg gondolatait a Szentatya 1991-es pécsi látogatásáról.

Hagyományteremtő szándékkal rendez találkozót a Pécsi Egyházmegye a közösségvezetőknek október 25-én, mivel Udvardy György pécsi megyéspüspök fontosnak tartja, hogy köszönetet mondjon és megerősítést adjon az egyházmegye területén szolgáló plébániai közösségeknek, lelkiségi csoportoknak.

Avilai Szent Teréz kármelita szerzetes nővér ünnepét október 15-én tartja az egyház. A magyarszéki sarutlan kármelita nővérek szentmisére, szentségimádásra és vesperásra várják az érdeklődőket kápolnájukba, majd október 16-án, Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet szentté avatása alkalmából 8.30 órakor ünnepélyes szentmise lesz.

Agnese Gonxha Bojaxhiu (ejtsd: Gondzsa Bojadzsio) albán származású szerzetes nővér az ír loretoi nővérek Miasszonyunk kongregációjának tagja. A rend elöljárói Indiába küldik, s itt a rend iskolájában tanít már 20 éve, amikor felismeri, hogy másra szólítja az Isten.

Az America című jezsuita hetilap legfrissebb számában interjú jelent meg Brian Kolodiejchukkal, Teréz anya szenttéavatási ügyének posztulátorával, melynek magyar nyelvű fordítását teljes terjedelmében közreadjuk.

Idén 490 éve annak, hogy Mohácsnál az Oszmán Birodalom legyőzte a keresztény magyarokat. Az 1526-os mohácsi csatáról, Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb eseményéről augusztus végén Mohácson háromnapos rendezvényen emlékeztek meg, amelynek keretében augusztus 28-án, vasárnap Mohácsra érkezett a Szent Jobb.

Augusztus 28-án, vasárnap egy napra Mohácsra érkezik Magyarország nemzeti ereklyéje, Szent István király mumifikálódott jobb keze, a Szent Jobb. Az esemény kapcsán Bognár Attila András mohácsi plébános a mohácsi csata évfordulójának mai üzenetéről, Görföl Tibor teológus pedig az ereklyetiszteletről fejtette ki gondolatait.

Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén – az evangéliumi szakaszt továbbgondolva – arra emlékezünk, hogy Szent István király sziklára építette az országot.

Augusztus folyamán több olyan ünnepünk van, amely a Pécsi Egyházmegye számára különös jelentőséggel bír. Nagyboldogasszony napja után Szent István királyra emlékezünk, ezt az egyházmegye augusztus 23-ai alapítási évfordulója követi. Augusztus 20-án és 23-án 18 órakor ünnepi szentmisét mutatnak be a pécsi székesegyházban.

Kevéssé ismert, hogy Klimo György pécsi püspök (1751–1777) milyen szerepet vállalt a Szent Jobb megtalálásában és a Szent István-nap (augusztus 20.) országos ünneppé nyilvánításában. Két részben közölt írásunkban bemutatjuk a kézereklye történetét és Klimo György kapcsolódását a nemzeti ünnephez.

Augusztus 28-án, vasárnap egy napra Mohácsra érkezik a Szent Jobb: ünnepélyes fogadására körmenetet tartanak a Szepessy téren és a Püspöktemplomnál, 19 órakor pedig a Fogadalmi templomnál búcsúztatják a nemzeti ereklyét.

A Pécsi Egyházmegye Szent Lőrinc Gondozóotthona minden évben augusztus 10-én tartja a hagyományos Lőrinc-napi búcsút. Az idei évben 20. évfordulójához ért rendezvényt a lakók, a hozzátartozók és a meghívott vendégek délelőtt 10 órakor hálaadó szentmisével ünnepelték.

A katolikus egyház Nursiai Szent Benedek személyére és nagyhatású művére emlékezik, amikor július 11-én Európa védőszentjeként ünnepli. A szentet életútjának és szellemiségének felidézésével, valamint a püspöki KincsTár Benedek-ábrázolásainak segítségével mutatjuk be.

Június 29-én Péter és Pál apostolokat ünnepli a katolikus egyház. A Pécsi Egyházmegye számára kiemelkedő jelentőségű nap ez: Péter apostol az egyházmegye fővédőszentje, és a székesegyházat is Péter és Pál tiszteletére szentelték fel.

Az apostolfejedelmek emléknapja a Pécsi Egyházmegye főünnepe. A középkori alapokon álló pécsi székesegyházat 1882 után átépítették, és 1891. június 22-én az újraszenteléskor Szent Péter és Pál apostoloknak dedikálták. A Szent István által alapított püspökség első középkori székesegyházát védőszentje, Péter apostol tiszteletére építtette Orseolo Péter.

Június 29-én, Péter és Pál ünnepén 18 órakor püspöki szentmise lesz a pécsi székesegyházban, majd az egyházmegyei kitüntetések átadására kerül sor. A székesegyház védőszentjeinek ünnepe alkalmából cikkünkben néhány Pétert és Pált ábrázoló műalkotást veszünk sorra a püspökvár területéről.

A szentségek sajátsága, hogy általuk jelképes cselekedetek valóságos hatást eredményeznek. Szépen megfigyelhetjük ennek magyarázatát Jeruzsálemi Szent Cirill (megh. 387. március 18.) misztagogikus katekéziseiben, akinek ma ünnepli az egyház emléknapját.

Tours-i Szent Márton születése 1700-as évfordulójának emlékévében a szombathelyi Szent Márton ereklye Pogányba érkezik március 12-én. A pogányi közösség régi idők óta tartja a hitvalló püspök tiszteletét, ezért kapcsolódik be saját programjaival az országos ünneplésbe.

A pécsi Szent Egyed Közösség március 16-án ökumenikus imádságot szervez, amelyre szeretettel várja az érdeklődőket.

Ma ünnepli az Egyház Polikárpnak, Szmirna egykori vértanú püspökének emléknapját. Az apostolok közvetlen tanítványainak nemzedékéhez tartozott, kortársai és az utódok szemében is nagy tekintélynek örvendett.

Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a Szent Mór Iskolaközpont Óvodájának közössége az iskola Szent Kereszt Kápolnájában gyertyaszentelésen vett részt, valamint Szent Balázs püspök és vértanú emlékére Balázs-áldásban is részesült.

Február 3-án Szent Balázs napját ünnepeljük. A szentről Garadnay Balázs Pécs-Szent Istváni plébános és egyházmegyei zeneigazgató megemlékezését közöljük.

Február 3-án, Szent Balázs püspök liturgikus emléknapján a vértanú szentre emlékezünk Garadnay Balázs, a pécsi Szent István-templom plébánosa egy korábbi, a Pécsi Egyházmegye oldalán megjelent jegyzetével.

Vannak hasznos haszontalanságok. Lényegében ilyen a játék. Haszontalan, mert öncélú, nem irányul önmagán kívül másra. Arisztotelész ezért föltette a kérdést, hogy vajon erényes dolog-e a játszadozás. Ha ugyanis az ember legfőbb célja a boldogság elnyerése, akkor minden tevékenységnek, minden erénynek erre a célra kell irányulnia.

LD honlap logó