Pécsi Egyházmegye

A pécsi Székesegyház elfeledett, Kiss György-féle apostolszobrainak históriája

A tegnapi napot (2019. április 29.) Szászváron a város szülöttje, Kiss György szobrászművész elhunytának centenáriuma alkalmából egy szoboravatással, kiállításmegnyitóval, tudományos szimpóziummal, valamit apostoli nunciusi-püspöki misével egybekötött emlékezésnek szentelték. Alábbiakban a Pécsi Egyházmegyei Könyvtár vezetője, Schmelczer-Pohánka Éva elhangzott konferencia-előadásának képekkel gazdagon illusztrált kivonatát közöljük a pécsi Székesegyház második apostol-szoborcsoportjának történetével.

Tartalmas és színvonalas munkássága után 100 évvel ezelőtt, 66 éves korában, 1919. április 29-én hunyt el Budapesten Kiss György szobrászművész, a magyar épület- és köztéri szobrászat kiemelkedő alakja. A Képzőművészek és Iparművészek Szakszervezetének Szövetsége saját halottjának tekintette, és a temetésről is ők gondoskodtak. Gyászszertartása 1919. május 4-én volt Budapesten: sírja ma a Kerepesi temetőben található. (27/1–1–36 parcella).

Az idős Kiss György szobrászművész¹ (1852–1919) és sírja (Forrás: Wikipédia²)

Kiss György 1852. augusztus 17-én született Szászváron. A pásztorfiúból Troll Ferenc (1818–1905) pécsi oldalkanonok, későbbi nagyprépost pártfogoltjaként³ képfaragóvá lett Kiss Grazban és Münchenben tanult. Olyan alkotások fűződnek a nevéhez, mint pl. Budapesten az Országházon Salamon és Orseolo Péter, valamint a Hősök terén, a Millenniumi Emlékművön Károly Róbert magyar királyok szobrai, továbbá Esztergomban a Szentháromság-szobor és a Bazilika előtt a Magyarok Nagyasszonya szobra. Jelentős alkotásai tekinthetők meg ma a Felvidéken, Erdélyben, Ausztriában, Horvátországba, Olaszországban és Szerbiában is.

Számos ismert és kevésbé ismert művét láthatjuk Pécs városában járva. Az alábbiakban egy lista munkáiról az elkészülésük időpontja szerint rendezve:

PÉCSI SZOBROK ÉS DOMBORMŰVEK

• 1884–1885: Kődomborművek a Székesegyház nyugati oldalán: Szent István, Szent Mór, Szent Péter, Dulánszky Nándor püspök címere. A mellékhajó peremén: Ülő oroszlánok, pelikán, főnix, kerubok. A keleti homlokzat párkánya alatt, minden második konzolon a templomból menekülő szörnyek: medve, rinocérosz, tinó, róka, varangy, víziló, farkas, torz emberi arc. Középső félcsúcson: koronás fő (Dóm tér 1.)

• 1884–1885: a pécsi Székesegyház homokkő apostolszobrai (Dóm tér 1.)

• 1885: A magyar szentek hódolata Szűz Mária előtt dombormű (Dóm tér 1.)

• 1885: Konstantin megtérése fa dombormű (Janus Pannonius Múzeum)

• 1885–1886: Az eredeti, 1989-ben kicserélt Immaculata conceptio (Szeplőtelen fogantatás) egészalakos mészkő szobor (Irgalmas rendiek temploma íves záródású fülkéje) (Munkácsy utca – Széchenyi tér – Irgalmasok utcája sarok)⁴

• 1886: Hölzl Szeráf Ferenc karnagy bronz domborműve síremlékén (Régi Budai Külvárosi temetőből a Köztemetőbe áthozva) (Siklósi út 43.)

• 1885–1893: Négyesi báró Szepes(s)y Ignác pécsi püspök közadakozásból elkészített egészalakos bronzszobra reliefekkel (Dóm tér)

• 1894: Géniusz aranyozott ónszobor a Pécsi Nemzeti Színház tetején (Színház tér 1.)⁵

• 1894: Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Erkel Ferenc, Kisfaludy Károly és Vörösmarty Mihály mellszobrai pyrogránitból (Pécsi Nemzeti Színház fő- és oldalhomlokzata) (Színház tér 1.)

• 1896: Dulánszky Nándor püspök carrarai márvány mellszobra a Székesegyház altemplomában (Dóm tér 1.)

• 1900: gróf Zichy Gyula megyéspüspök carrarai márvány mellszobra PTE BTK H épület (Ifjúság útja 8.)

• 1900: Horganyból és idomacélból készített Jubileumi feszület [Korpusz] (Havi-hegy) (Havi-hegyi út 7.)

• 1902: Szent Péter és Szent Pál matt pyrogránit szobra (Martyn-ház bejárata) (Káptalan utca 4.)

• 1898–1908: A közadakozásból elkészített haraszti mészkőből készített Szentháromság-szobor, amelyet 5 darab bronzból készült dombormű egészít ki. (Széchenyi tér)

• 1909: Stolcz-féle fehér márvány síremlék – Madonna a gyermek Jézussal és az olvasót imádkozó leánnyal (Pécsi Köztemető) (Siklósi út 43.)

• 1911 után: Ecce Homo – fehér márvány dombormű [Spies János kanonok síremléke] ˙(Köztemető – Temetői kápolna) (Siklósi út 43.) 

PONTOS KÉSZÍTÉSI IDŐ NÉLKÜLI PÉCSI SZOBROK

• Tőzsde (pyrogránit), egy római férfi szobra, sírszobor ion-oszlopon (Zsolnay Negyed)

• Zrínyi Anna (Janus Pannonius Múzeum)

PÁLYAMŰVE

• 1901: Zsolnay-szobor [főalak – Zsolnay Miklós]⁶

Kiss György családi fotója (Forrás: Dunántúli Napló, 1989. augusztus 29.)

Kevésbé maradt meg a köztudatban, hogy a pécsi Székesegyház Dulánszky Nándor püspök (1877–1896) által kezdeményezett, Friedrich von Schmidt-féle neoromán átépítésekor (1882–1891) a déli homlokzatra készített második apostol-szoborcsoport is az ő keze munkáját dicséri. Az 1807 és 1831 között, Pollack Mihály által átépített pécsi székesegyház déli homlokzatára, a bejárat fölé 1854-ben a pécsi képfaragó, Bartalits Mihály (1808–1859) budafai homokkőből készített monumentális szobrai kerültek fel (Ld. Bodnár Boglárka: A pécsi székesegyház szobrai – Vándorló apostolok I–II.⁷; Damásdi Zoltán: Kiválasztott közülük tizenkettőt – hónap dokumentuma⁸). 30 év után a szobrok alapanyaguk miatt, valamint közbiztonsági okokból sürgős kicserélésre ítéltettek⁹, így az átépítése kapcsán stílusban harmonizáló új apostolszobrok megrendelése vált időszerűvé.

Kiss György szobrász fiatalkori fényképe (1896) és aláírása
(Forrás: Várady Ferenc: Baranya multja és jelenje. Pécs, 1896.; Pécsi Egyházmegyei Levéltár)

A 12 apostol kőmását a székesegyházi építési bizottság elnöke, Troll Ferenc felkérésére Kiss György szobrászművész készítette el egy 1884. szeptember 10-én aláírt, 16 pontos szerződés alapján.

A székesegyházi építési bizottság és Kiss György között megkötött szerződés (1884. szeptember 10.)
(Forrás: Pécsi Egyházmegyei Levéltár)

A megállapodás tartalmazta az elkészítendő szobrok minden megkívánt paraméterét: a pécsi egyházmegye sóskúti kőből 2,5 méter magasságú szoboralakokat rendelt, amelyek stílusukban illeszkednek átalakítás alatt levő Dóm főbb stílusjegyeihez. A véleményezéshez Kiss Györgynek előzetesen 1/3-ad nagyságú gipszszobor-terveket kellett bemutatnia az építésvezetőinek, Friedrich von Schmidt bécsi császári és királyi főépítész mellett helyettesének, Kirstein Ágoston építésznek is. A szobrok díja darabonként 800 forint volt, azaz Kissnek összesen 9600 forintot utaltak át. Az átvételig a sérülésekért a művésznek kellett felelősséget vállalnia. A végső átadás időpontját 1886. március 1-ben határozták meg.

Kiss György pécsi székesegyházi apostolszobrainak 1/3 arányú gipszmintái
(Forrás: Vasárnapi Újság, 1888. július 29. – Zelesny Károly)

Az eredeti szobrok hiányában azokat csak korabeli gipszmásolatokról készült fotók, valamint már a kész művek Székesegyházon való elhelyezése utáni fényképfelvételek, valamint korabeli leírások alapján ismerhetjük meg. A Vasárnapi Újságban, 1888 nyarán megjelent gipszminták apróbb jegyekben ugyan eltértek a végleges alkotásoktól, de az egyetlen teljes, hiánytalan bemutatói Kiss György apostolszobrainak.

1884 szeptemberének közepére 6 szobor 1/3-os gipszmásolata készen állt, és elnyerte a püspök és az építésvezető tetszését. Ezek az alábbiak voltak: Péter, Pál, Jakab, János, András, Bertalan. A végleges szobrok kőbe faragást Hofbauer János okleveles építész (1844–1915) és a fiatal Andrejka József (1859–1948) későbbi szobrász–tanár végezték el. Őket már Kiss fizette ki a neki megítélt pénzéből.

A szobrok épülethez viszonyított aránya a következő volt: a 14 méter 20 cm magas falon, egy-egy 65 centiméter magas piedesztálon álltak a 2,5 méteres apostolszobrok. A 12 szobor az eredetileg kitűzött időpont előtt fél évvel, már 1885. szeptember 21-re elkészült, és elhelyezték azokat a déli oldal árkádjain. Az apostolok elhelyezése nyugatról kelet felé haladva a következő volt: Fülöp, ifjabb Jakab, Júdás Tádé, Simon, idősebb Jakab, Péter, Pál, János, Bertalan, Tamás, András, végül Máté. Sorrendjük és attribútumaik is megváltoztak a Bartalits Mihály-féle szobrokhoz képest.

Gerecze Péter művészettörténész leírásában következzék a 12 apostolszobor:

1. Fülöp
   Körszakállas, meglett korú férfi, aki mély áhítattal tekint az ég felé. Szűknyakú tunikája fölé jobb vállán fibulával összekapcsolt dús szegélyű palást borult. Jobb kezében kettős keresztben végződő vándorbotot tart. [Fejjel lefelé keresztre feszítették.]

2. Jakab, az ifjabb
   Jobb kezében könyvet, alkarján pedig vértanúsága eszközét (ti. kalló) tartja. Mellére tett jobb keze megilletődést fejez ki, „valamint égre tekintő szemében mély áhítat és prófétai lélek ül”. [Egy posztókészítő kallóval sújtotta agyon.]

3. Júdás (Mátyás) Tádé
   Leengedett jobb kezében egy könyvet tart, balja pedig annak a lába elé helyezett bárdnak a nyelén nyugszik, amellyel kivégezték.. [Megkövezték, majd lefejezték.]

4. Simon
   Hosszú szakállas, tekintélyes prófétai alak. Jobb kezét szintén vértanúsága eszközére, a földre támasztott fűrészre helyezi, eközben balja a mellén nyugszik és fájdalmasan tekint az égre. [Kettéfűrészelték.]

5. Az öregebb Jakab
   Az apostolok között az első vértanú, aki zarándok-ruhában van ábrázolva. Haja göndör fürtös, szép vonású arcát mélyen metszett szemüregek teszik egyedivé. Testtartásai is a többinél valamivel élénkebb, könnyebb. [Lefejezték.]

6. Péter
   Jobb kezében az egyházi elöljárói tiszt és a főhatalom jelvényeit, a Mennyország két kulcsát tartja, amelyek a bűnök elengedésének és megtartásának jogát jelképezik. Baljában könyvet tart és az égre mered. Palástja alatt érseki palliumot viselt. (Anakronisztikus, hiszen a palliumot csak a 4. századtól volt szokás viselni). [Fejjel lefelé keresztre feszítették egy X-alakú kereszten.]

7. Pál
   Dús hajú, göndör szakállas, méltóságos tartású, tiszteletet parancsoló alak, „melyet a tagok helyes aránya (kivéve a keskeny vállakat), valamint a könnyed tartás, a tizenkét szobor legjobbjai közé helyez.” Alsó köntösén széles öv, melyet a felette levő bő köntös szinte teljességében (melle és egyik lábszárát kivéve) eltakar. Kezében kivégzése eszköze, egy kard, amelyre bal kezével támaszkodik, míg jobbjában az evangéliumot tartja. [Megkínozták és lefejezték.]

8. János
   Szép ifjú, vállakra omló dús fürtökkel. Az égre tekintve kezeiben kelyhet tart, mellyel meg akarták mérgezni.

9. Bertalan
   Jobb kezében megnyúzása eszköze egy kés, baljában egy könyv. A balról áthúzott köpeny, fején két oldalt gyérebb hajzat, kissé rendezetlen szakáll, arca gondolkozó, fájdalmat kifejező.

10. Tamás
    Jelvénye a lándzsa, melyet jobb kezében tart, és köpenyét baljába fogva előre lép. Nyílt tekintetű, arcát két részre választott bajusz és hullámos szakáll keretezi, haj csak a halántékát fedi. [Lándzsával halálra sebezték.]

11. András
    A jobb kezében tartott nyitott könyvből olvas, balja pedig annak a ferde keresztnek karját öleli, amelyre megfeszítették. „Valamennyi szobor közt a legszebb, leghatározottabb kifejezésü…”, a legtöbb egyéni vonással rendelkező. [Megfeszítették egy X-alakú keresztre.]

12. Máté
    Testsúlyával bal lábára nehezedik, és a csípőjére támasztott könyvbe igyekszik írni Jobbja egy felfordított edényen nyugszik, amelyből pénzdarabok hullnak ki, utalva korábbi vámos foglalkozására. Hosszúkás arcát dús haj és hosszú fürtös szakáll borítja. [Kard által kapott halálos sebet.]

A szobrokat a felújított Dómmal együtt 1891. június 22-én szentelte fel Dulánszky Nándor megyéspüspök. Kiss György szerénységének ékes bizonyítéka egy méltatás utáni viszontválasza: „Nem tudom sikerült-e olyat alkotnom, hogy tovább éljek az emberek emlékezetében. Egyszer mindenkit elfelednek.” Alkotásai önmagukért beszélnek és nap, mint nap emlékeztetnek neves megalkotójukra.

A pécsi Székesegyház 1888-ban Vasárnapi Újság, 1888. július 29. – Zelesny Károly)

Alig 50 esztendő elteltével, 1937 tavaszára az apostolszobrok állapota rohamosan leromlott, és a lehulló kődarabok miatt életveszélyessé váltak. Így a Pécsi Káptalan megbízásából Komócsy István őrkanonok felkérte az uradalmi mérnököt, Gosztonyi Gyulát, hogy véleményes jelentésében foglalja össze a kőfaragványok állapotát. Gosztonyi szerint a szobrok eredeti szépségüket elvesztették, az arc-fej-láb-kar részletek, továbbá az attribútumok olyan mértékben károsodtak, hogy az alakok egyre felismerhetetlenebbé váltak. A mélyebbre ható fagyási folyamatok leválásokkal, és ezáltal életveszéllyel fenyegettek. Megállapítást nyert, hogy a lyukacsos sóskúti homokkő az állandó időjárási viszontagságoknak kitéve, semmilyen fagyállósággal nem rendelkezve nem volt alkalmas évszázadokat kibíró szobrok megformálására. A restaurálás hatástalanságának tudatában Gosztonyi az apostolszobrok teljes cseréjét javasolta. Az új apostolok anyagának fehér vagy sárgás, fagyálló (ruskicai) márványt javasolt. A szoborcserével kapcsolatos tárgyalások a felmerülő költségek miatt egészen 1939-ig elhúzódtak. A székesegyházi uradalom azonban nem tudta a vonatkozó összeget rendelkezésre bocsátani, kizárólag kölcsön formában. Gosztonyi felismerve a Kiss-féle szobrok műkincs jellegét, azok megőrzését a Székesegyház mögötti udvar partfalába építendő, az időjárás változásaitól védett árkádos épület felhúzásával látta biztosítottnak.

A Kiss-féle apostolszobrok az 1950-es évek végén
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Gosztonyi Gyula-hagyaték – Fotó: Gosztonyi Gyula)

1939 végére született csak meg a végleges döntés: a szobrok cseréjére tervpályázat kiírását határozták el. A pályáztatás lefolytatása és a szoborcserék idejére a Székeskáptalan felkérte Wogl Jenő kőfaragómestert a veszélyessé váló apostolszobrok közbiztonságot veszélyeztető részeinek megtisztítására, illetve azok eltávolítására. 1940-ben a Székeskáptalan indítványára a Központi Egyházművészeti Hivatal zártkörű országos tervpályázatot hirdetett meg. 1941. január 28-án egy jury bizottság (Tagjai: Dr. Leopold Antal, Dr. Gebauer Miklós, Dr. Gerevich Tibor, Dr. Molnár Ernő, Tóth Gyula, Dr. Szentiványi Gyula, Dr. Gosztonyi Gyula, Goszleth Lajos) döntött Budapesten a hat versengő művész benyújtott alkotásairól (6–6 szobormodell és 6–6 vázlatrajz). A pályázó művészek a következők voltak: Antal Károly, boldogfalvi Farkas Sándor, Erdey Dezső, Jálics Ernő, Madarassy Walter és Varga Ferenc. Közülük – kisebb módosítási javaslatok elfogadása mellett – Antal Károly „korszerű és nemes ízléssel mintázott művészi szobrai”-t választották¹², Virág Ferenc megyéspüspök pedig engedélyezte azok elkészültét. A háború és az azt követő politikai helyzet a szoborcsere ügyét egészen az 1960-as évek elejéig eltolta: addig azonban a Kiss-féle szobrok állapota tovább romlott.

A pécsi Dóm 1960-ban Bertalan apostol hiányos szobrával [utolsó előtti látható szobor]
(CSGYK Helyismereti Gyűjtemény)

A Székesegyház felújítása, és vele párhuzamosan a már életveszélyes szobrok eltávolítása csak 1961. augusztus 26-án kezdődhetett meg Cserháti József káptalani helynök (1961–1968; megyéspüspök – 1969–1989) kezdeményezésére:

„… Pécs felett… lila arany az ég. S ebbe az égbe metszenek bele a pécsi dóm homlokzatának apostolszobrai. A hosszan elnyúló, olaszos felső oszlopcsarnok fölött áll a kőóriások hatalmas gyülekezete – Kiss Györgynek, a múlt század nyolcvanas évek végén felállított szobrai – megviselve, félig elkorhadva mintegy háromnegyed század viharától, s alant mozgódaru kocsijából a gép felnyújtja a vékony acéltornyot, amelynek drótköteleire ráhurkolják a húszmázsás kőtömböket, s azok lepkekönnyen libegve érnek földet.”

(Ijjas Antal: Megindult a pécsi dóm restaurálása – Beszélgetés Cserháti József káptalani helynökkel = Új Ember, 1961. szeptember 10.) A szobrok ekkor kerültek le a Székesegyház déli homlokzatáról: Gosztonyi Gyula és Lantos Miklós a leemelés folyamatát fényképfelvételeken is megörökítették.

A pécsi Székesegyház Kiss György-féle apostolszobrainak leemelése 1961-ben (Fotó: Lantos Miklós)¹³

Két éven keresztül (1961 nyarának végétől 1963 őszéig) a pécsi Székesegyházat apostolszobrok nélkül lehetett megtekinteni.

A pécsi Székesegyház apostolszobrok nélkül (1961–1963) (Forrás: Régi Pécs facebook oldal)

A restauráció idején a hat új, Antal Károly-féle szobor már készen „várakozott” a Kiss-féle apostolokkal a Székesegyház nyugati oldala előtti kis téren. 1963-ban készített, Romváry Ferenc művészettörténész, a Janus Pannonius Múzeum nyugalmazott főmuzeológus-osztályvezetője által publikált amatőr felvételek bizonyítékai annak, hogy szobrok ugyan hiányosan, ám nagyrészt egészben kerültek le a Dóm homlokzatáról: pl. Bertalan feje hiányzott, ifjabb Jakab, Simon, Péter, János és Tamás arca is hiányos volt.

A leemelt Kiss-féle apostolszobrok az új Antal-féle apostolokkal
(Forrás: Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1983; Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Pécs, 2014)

1963 után az apostolszobrokat, kettő kivételével (idősebb Jakab apostol és Szent Pál apostol¹⁴) feldarabolták. Pedig Gosztonyi Gyula tervei szerint az 1940-es években a Székesegyház nyugati oldalán kialakított nyitott Lapidáriumba helyezték volna el őket: hogy ez végül miért nem történt meg, nem tudjuk!

A megmaradt két apostolszobor 2012-ig a püspöki palota kertjében áll, majd a kertrendezés során átkerültek a Székely Bertalan utca 19. szám alatti, korábbi Pécsi Hittudományi Főiskola Leánykollégiuma¹⁵ kertjébe, ahol nagyon rossz állapotukra való tekintettel elfektetve tárolják. Szakvélemény szerinti állapotuk menthetetlen!

Idősebb Jakab és Szent Pál apostolok szobrai a püspöki kertben 2012 előtt
(Forrás: Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Pécs, 2014)

1963-tól a Székesegyház déli homlokzatán az 1941-es pályázatnyertes, Antal Károly budapesti szobrászművész alkotásai láthatók. A harmadik apostol-szoborcsoport haraszti mészkőből készült, és immáron több mint fél évszázada díszíti Pécs szimbolikus egyházi épületét.

A pécsi Székesegyház déli homlokzata az Antal Károly-féle szobrokkal ma

Kiss Györgyről ekképpen emlékezett meg Dénes Gizella írónő:

„Világi elismerések, egyházi kitüntetések egymásután érték életében. Ő azonban mindvégig csak a szászvári faragógyerek akart maradni, aki faragókésével Istennek és népének kívánt szolgálni.”

FORRÁSOK

Pécsi Káptalani Gyűlés Jegyzőkönyvei 1937–1941.

IRODALOM

• A pécsi Székesegyház külseje = Vasárnapi Újság 1888. július 29. 508–511.
• Gerecze Péter: A pécsi székesegyház. Budapest, 1893. 70–72.
• Bucsky Mihály: Kiss György. Pécs, 1975.
• Kiss György Gyűjtemény = Link

FOTÓK A SZÉKESEGYHÁZRÓL ÉS A KISS GYÖRGY-FÉLE APOSTOLSZOBROKRÓL

• Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Szőnyi Ottó-hagyaték
• Pécsi Egyházmegyei Levéltár, Gosztonyi Gyula-hagyaték
• Csorba Győző Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény
• Lantos Miklós fényképei
• Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1983. 233–235.
• Romváry Ferenc: Pécs köztéri szobrai. Pécs, 2014. 28–29.

¹A Dr. Rónaky Kálmánnak 1913-ban dedikált Kiss György képért köszönetemet fejezem ki Lantos Miklósnak és Lantosné dr. Imre Máriának.

²https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Gy%C3%B6rgy_(szobr%C3%A1sz,_1852%E2%80%931919)#/media/File:Kiss_Gy%C3%B6rgy.jpg

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Gy%C3%B6rgy_(szobr%C3%A1sz,_1852%E2%80%931919)#/media/File:Kiss_Gy%C3%B6rgy_1852.jpg

³Troll Ferenc unokahúgát, Troll Bertát vette feleségül.

⁴Az eredeti szobrot állagának romlása miatt 1989-ben a homlokzatról leszedték és 1990 tavaszán egy míves másolatra cserélték.

⁵A Zsolnay fazonkönyv bejegyzése szerint az öt figurát Kos(s)ek bécsi szobrász mintázta. Bucsky Mihály, Kiss György monográfusa és Romváry Ferenc művészettörténész azonban az öt mellszobrot Kissnek tulajdonítja.
⁶Végül a főalak megformálására nem az ő szobrát választották, hanem Horvay Jánosét.

⁷https://pecsiegyhazmegye.hu/aktualis/vadfuge/1852-vandorlo-apostolok-1-resz

https://pecsiegyhazmegye.hu/en/aktualis/vadfuge/1858-vandorlo-apostolok-2-resz

⁸https://archivum.pecsiegyhazmegye.hu/de/hirek/a-honap-dokumentuma/730-kivalasztott-kozuluk-tizenkettot-s-apostoloknak-nevezte-oket-lk-6-13-a-honap-dokumentuma-2017-majus-2

⁹A szobrok először a Pécsi Püspöki Szeminárium udvarára kerültek, és ott voltak csaknem 130 éven keresztül. 2017 őszétől a Székesegyház nyugati kapuja melletti a Gosztonyi Gyula-féle árkádsor alatt tekinthetők meg.

¹⁰A budapesti Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterségre Képesítő Vizsgáló Bizottság tagja, Mérnöki Hivatal műszaki tanácsosa, majd főmérnöke.

¹¹Júdás apostol vagy Szent Júdás Taddeus, olykor magyarosan Tádé apostol.

¹²A bizottság által véglegesen elfogadott sorrend: 1. Antal Károly, 2. boldogfai Farkas Sándor, 2. Jálics Ernő. Az elkészült pályaműveket egy kiállítás keretében be is mutatták.

¹³Köszönet Lantos Miklósnak és Lantosné Imre Máriának, hogy rendelkezésemre bocsátották a fényképfelvételeket.

¹⁴Ez a két szobor már 1937-ben is a legrosszabb állapotúak közé tartozott.

¹⁵Először Berg villa, majd „Petőfi-ház” = Petőfi Sándor / Székely Bertalan úti Általános Iskola [1956–1979], Dolgozók Általános Iskolája [1979–1997]; Pécsi Hittudományi Főiskola Leánykollégiuma [2000–2012].