A nagyhét egyik kevéssé ismert, de nagyon különleges szertartása a sötétzsolozsma, amelyet hagyományosan a húsvétot megelőző napokon végeznek. A Pécsi Székesegyházban a nagyhéten szerdán este, pénteken és szombaton pedig reggel lehet részt venni a szertartáson, amely segít a húsvéti készület elmélyítésében.
A hagyomány szerint a húsvétot megelőző három napban hangzottak el Jeremiás próféta siralmai, ezeket a sorokat imádkozzák a hívek nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton a sötétzsolozsmában. Az elnevezés onnan ered, hogy a X. századig éjszaka végezték, illetve, hogy mire az imádságot befejezik, a templomban egy kivételével minden gyertyát eloltanak, ez adja a szertartás különlegességét és mély szimbolikus jelentését. A háromszögletű gyertyatartón lévő 14 színes és egy fehér gyertya közül az imádságban szereplő minden egyes zsoltár és ének után eloltanak egy-egy színes gyertyát, így a végén csak a háromszög csúcsán álló fehér gyertya marad égve.
Az utolsó zsoltár végeztével ezt az égő gyertyát az oltár mögé viszik és elrejtik. Végül a bűnbánati zsoltár eléneklése után előhozzák, a gyertyatartóra helyezik, majd a diakónus látványosan félbetör egy barkaágat. Az egész szertartás mély szimbolikus jelentéssel bír. A kioltott gyertyák jelképezik Krisztus tanítványait, akik szenvedésekor elhagyták őt. A barkaág megtörése Krisztus szenvedéseinek megkezdésére utal. Az égve maradt gyertya Krisztus jelképe, aki meghalt a kereszten, de a halál nem uralkodott rajta, hiszen ragyogó fényben feltámadt.
A Pécsi Székesegyházban a sötétzsolozsmát nagypénteken és nagyszombaton 8.30-kor végezik a Szent Mór-kápolnában. A nagycsütörtök délelőtti olajszentelési szentmise miatt a nagycsütörtöki imaórát elővételezve nagyszerda este 20.00 órakor tartják meg a székesegyház szentélyében a papnövendékek és a Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusa szolgálatával.
