Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Huszonhetedik állomás: Sellye – „Te vagy Uram én reményem…”
Lelki sétánk következő állomása a Dráva mentére, az Ormánságba vezet, a Sellyei Római Katolikus Plébánia területére. A plébánia az alábbi települések katolikus lakóinak hitéletéről gondoskodik: Bogdása, Drávafok, Drávaiványi, Drávasztára, Endrőc, Kákics, Marócsa, Okorág, Sellye, Sósvertike. A lelkipásztori szolgálatról, közösségekről és hagyományokról Egri József Pál plébános úr közvetlen munkatársai – Bacsmai Beátával, Kőszegi Lászlónéval (Katikával), Nagy Sándornéval (Zsuzsikával) – együttesen mesélnek:
A plébánia jelenlegi központja Sellye. A pápai tizedszedők 1333-1335-ig tartó lajstromában szerepel a sellyei plébánia Dezső nevű papja, aki négy alkalommal szedett tizedet. A 200 évvel később, 1542-ben készült hadiadó lajstromban szintén szerepel a település. 1532-től 1721-ig nem volt lelkipásztora a falunak. A településen az 1500-as évek elején létezett egy ferencesrendi szerzetesház, de 1532-ben a törökök megölték az itt lakó szerzeteseket. A török idők után a Batthyány uradalom 1748-ban építette az első templomot. Klimo püspök azon fáradozott, hogy előkészítse a sellyei plébánia létrehozását. Egymásután 8 ferences atya viselte a lelkészi címet 1763-tól 1806-ig, majd Sellyét hozzácsatolták a bogdásai plébániához.
A sellyei kastélyt a török hódoltság után Batthyány Lajos építette 1744 és 1750 között. Az 1800-as években a környék meghatározó földbirtokosa a Draskovich főnemesi család volt, amely a magyar és horvát történelemben jelentős szerepet játszott. Kiemelkedett a családból Draskovich György, pécsi püspök. A sellyei uradalom nászajándékként került a család birtokába, amikor Károly feleségül vette Batthyány-Strattman Erzsébetet. A sellyei birtok utolsó ura Iván volt, aki megszépítette és kiterjesztette a kastély körüli parkot. A kastély északi szárnyából ma már hiányzik a beépített kápolna, amelyet 1913-ban szüntettek meg, ugyanis új templom építése vált szükségessé a katolikus hívők számának gyarapodása miatt. Egy régi magtár épületéből alakítottak ki római katolikus templomot torony nélkül. Mai tornyát 1946-ban a hívek adományaiból kezdték el építeni, amit 1980-ban fejeztek be. 1945-46-ban "plébánia alapítási láz" volt az egyházmegyében, az 1946. július 2-án kiadott okmány alapján önálló lelkészség került megszervezésre Sellyén. Sellye 1976-ban kapott plébániai rangot dr. Cserháti József püspök határozatával.
Templombelső Drávasztárán
A plébánia másik meghatározó települése Drávasztára. A falu első említését 1322-ben találjuk, az 1332-es pápai tizedjegyzék szerint már létezik a település, templomos hely plébánossal. A középkorból fennmaradtak utalások arra, hogy Drávasztára több településből állt össze. 1664-ben Zrínyi téli hadjáratakor ismét felbukkan a település, mint a török felvonulási területe. Az 1730-as években katolikus horvátok telepedtek meg a vidéken, a reformátusokat Sósvertikére telepítették át. 1748-ban a sellyei földesúr, Batthyány gróf házi kápolnát építtetett a sellyei kastélyban a Szentháromság tiszteletére, ide jártak át Sztáráról. 1851-ben iskola épült a faluban és kápolna Nepomuki Szent János tiszteletére, valamint 1854-ben a grófnő Mária-kápolnát emeltetett a kút mellett. 1947 szeptemberében kieszközölték a hatóságnál, hogy templomot építhessenek. 1949-ben, Szentháromság vasárnapján Meggyes Jakab akkori plébános tette le az alapkövét a templomnak. A templomtervet Tarnai Lajos pécsi építészmérnök készítette, neogótikus stílusban. Az építésben a következő mesterek működtek közre: Krommer Béla szentlőrinci kőművesmester, Gazsi Lajos siklósi ácsmester, Nemeskéri-Kántor bogdásai asztalosmester. A toronykeresztet Kustra József és Maróti József drávasztárai kovácsok készítették. Az áldoztató rács és a kóruskarzat Horváth János bognármester alkotása és ajándéka. Az új szószék Fülöp Pál drávaiványi asztalos ajándéka. A bádogos munkákat Szabó Lajos vajszlói mester végezte. Ferencsics János (cipészmester) és neje a két szentélyablakot készíttette. Halász István vendéglős a főbejárati ajtót ajándékozta. Az épületet 1948. október 31-én Virág Ferenc pécsi püspök szentelte fel Krisztus Király ünnepén. 1968-69-ben Boros Gyevi László ferences plébános a II. Vatikáni Zsinat szellemében átalakíttatta a templom belső terét.
A sellyei plébánián napjainkban több közösség működik: Jézus Szíve Család; Rózsafüzér társulatok, Szeretetláng, Szent Mónika imacsoport.
A szentmisék vasárnaponként Sellyén 10.00 órakor, Drávasztárán 11.00 órakor kezdődnek. Endrőcön a kialakított imaházban minden csütörtökön 15.30 órától szentmise van, majd imádság a papi hivatásokért. Minden hónap első vasárnapján Bogdásán, harmadik vasárnapján Drávafokon is tartunk szentmisék.
Mivel a sellyei templom a Szentháromság tiszteletére van felszentelve, ezért az ünnep alkalmával előzetes szombaton nagy mulatságot is rendezünk a településen a horvát önkormányzat együttműködésével.
Drávasztárán két búcsút ünneplünk: Nepomuki Szent János és Krisztus Király ünnepéhez kapcsolódóan, ez utóbbit még a régi hagyományokat követve október végén rendezzük meg.
Bogdásán Szent Péter és Szent Pál (június 29.), Drávafokon Szent László (június 27.), Endrőcön Szent Kereszt felmagasztalása (szeptember 14.) napján tartjuk a búcsúkat.
A plébániai szentségimádási rendben Sellyére november 21-én, éppen Krisztus Király ünnepén kerül sor, így szeretettel várunk mindenkit a szentségimádásra!
A sellyei templom épülete mellé került elhelyezésre napjainkban a 2008-ban tragikus hirtelenséggel elhunyt Molnár János plébános emlékét őrző – a horvát önkormányzat támogatásával felújított – kereszt, amely korábban a Sellye és Bogdása közötti útszakasz szélén, a halálának helyszínét jelölte.
A plébános atya rendszeresen látogatja és látja el a két sellyei idősotthon lakóit. Éppen tegnapi napon, november 19-én Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepén tartották a Szociális Háló Egyesület Árpád-házi Szent Erzsébet Ápolási Intézetének 20 éves jubileumát. Ennek keretében 9.00 órától ünnepi szentmise került bemutatásra, majd 10.00 órától a Művelődési Házban folytatódott az ünneplés.
Egri József plébános úr 1950. május 2-án született Felsőszentmártonban. Az ottani templomban kora gyermekkorától ministrált. A papi hivatás felé vezető út első mozzanatát az jelentette számára, amikor 1956-ban Zágorácz István Felsőszentmártonban újmisézett; már ekkor eltervezte, hogy szeretné követni őt. Az idei esztendőben pappá szentelésének 46. évfordulóját ünnepelte. Papi jelmondatából való a lelki séta mottója: „Te vagy Uram én reményem, ne hagyj soha szégyent érnem!”
A plébános atya munkáját és a plébánia működtetését Bacsmai Beáta hitoktató, kántor-sekrestyés, Kőszegi Lászlóné (Katika) könyvelő és Nagy Sándorné (Zsuzsika) adószedő és imacsoport-vezető segíti.
Isten nem a szolgáit szeretné látni bennünk, hanem saját magát – hangsúlyozza a plébános úr. Lelki sétánk zárásaként álljon itt Harsányi Lajos, a 20. század első felében élt pap-költő Jó ember című versének egy részlete, amely talán nemcsak a plébános atyát vezeti hivatásában, hanem minket is terel utunkon:
„Nem lángész és feltaláló az,
akit a gyötrött népek várnak.
(Légy jó!) Jó emberekre
van szüksége a világnak.”
Forrás:
Sellyei Római Katolikus Plébánia
Fotó:
Sellyei Római Katolikus Plébánia
Bacsmai Beáta
Barics Gábriel
