Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Harmincnegyedik állomás: Máriagyűd – „Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél" (Lk 1,30)
Lelki sétánkat a baranyai déli határ közelében, a Tenkes-hegy lábánál folytatjuk: a Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia területére látogatunk el, amelynek „csodás” gyöngyszeme a máriagyűdi kegytemplom. A kegyhelyre már évszázadok óta zarándokolnak a hívek, hogy kérjék a gyűdi Szűzanya oltalmát, vigasztalását és hálát adjanak közbenjárásáért. A térség lelkipásztori szolgálatát Keresztes Andor esperes, plébános látja el Kovács József hivatásgondozó és ministráns referens, iskolalelkész, káplán atyával együttesen. A plébánia kegytemplomáról, környezetéről és hitéletéről Keresztes Andor plébános atya mesél:
Már a rómaiak idején is lakott településen 1333-ban plébániatemplom állt. A török uralom alatti időkben is folyamatosan zajlottak a keresztény liturgiák, s a hódoltság békésebb évtizedeiben a környék legjelentősebb települései közé tartozott. Ebből az időszakból származnak azok a legendák, amelyeket a ferencesek a 18. század közepén jegyeztek le. Ezek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor aztán eltűnt, majd egy csodatévő forrásnál remeték találtak rá. A 17. század második felében vették kezdetüket a templomnál a Mária-jelenések. A siklósi ferences rendházfőnök 1698-ban Kaproncáról hozott kegyszobrot, amelyet aztán a Rákóczi-szabadságharc idején el kell menekíteni Gyűdről – a későbbi tanúvallomások szerint a támadók ugyanis a szobrot el akarták pusztítani, ám ez több, egymást követő csodának köszönhetően nem sikerült. A kegyszobrot először a siklósi várban helyezték biztonságba, majd miután a várat bevették a rác csapatok, a jószágkormányzó Eszékre szállította. Ez a szobor mindmáig az eszéki ferences templomban látható. 1706-tól újabb jelenések kezdődtek Gyűdön. 1713-ban Nesselrode Ferenc Vilmos pécsi megyéspüspök új kegyszobrot adományozott a kegyhelynek, amely ma is ott áll a főoltár trónusán. Az 1714. évi pécsi zsinaton már a „Szűz Mária csodás szobrával és templomával” ékesített Gyűdről írnak a források, ahová a csodás gyógyulások és a Mária-jelenések hírére egészen távoli vidékről érkeztek a hívek. A 18. század első harmadában Gyűd már nagy jelentőségű kegyhellyé vált – főképp 1737-38-as pestisjárvány idején látogatott ide fogadalmi körmenetben számos hívő a környékbeli településekről. Ezt követően létesült a ferences rendház és került sor a templom kibővítésére. A 14. században még egyhajós templom keleti felét a jelenlegi szentély őrzi, nyugati részét 1739-ben elbontották és a templomhajót kiszélesítették, két déli tájolású toronnyal, új kapuval és egy-egy oldalkápolnával láttak el. A szentélyhez dél felől 1742-ben építették hozzá a Szent Mihály-kápolnát, melyet Griller Mihály uradalmi tiszt emeltetett hálából, hogy családjával együtt megmenekült a pestistől.
Az évkönyvek tanúsága szerint 1723 és 1799 között 302 esetet csodás gyógyulás történt. 1805-ben VII. Pius pápa búcsúkiváltságokkal látta el Máriagyűdöt, 1846-ban pedig Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította. A Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt kegytemplomnak 2008-ban XVI. Benedek pápa basilica minor címet adományozott.
A templom ékessége az 1713-ban készíttetett új kegyszobor, amely 1784-ben míves ezüstpalástot kapott; a rajta látható ezüst szívet 1921-ben adományozta Zichy Gyula püspök, az előtte látható ezüst rózsa 2009-ből származik az ezeréves egyházmegye ajándékaként. A szobor siklósi vörös márványból, valamint itáliai fehér márványból készült neobarokk főoltáron kapott helyet.
A templomhajóban mindmáig megtalálhatók a 18. századi barokk padok és oltárok, melyek a ferences fafaragó-műhely munkáját dicsérik.
A Jézus Szíve-kápolna berendezése a temploméval egyidős. Jobb oldalán a pestis-oltár található: képén Szűz Máriát körbeveszik a pestis és más járványos betegségek ellen óvó védőszentek. A szentélyt két oldalról az Assisi Szent Ferenc és a Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt mellékoltárok keretezik. A déli bejárat feletti kóruson, az üvegablakban áll Palkovics Lajos Szűz Mária-szobra, az Ancilla Domini (1979).
Az 1900-ban épített orgona a híres pécsi Angster-orgonagyár egykori tanoncának, Biebert Józsefnek a munkája. A templom modern falfestményeit Szilágyi András és Szilágyi Domokos készítette 1995-96-ban.
A kegytemplom mellett található a Domus Mariae lelkigyakorlatos ház, amely eredetileg barokk ferences rendháznak épült 1739-ben A rendházat a Pécsi Egyházmegye felújította és zarándok fogadóközponttá alakította. A háromszintes épület földszintjén található a 50 fős ebédlő, az első és második szinten pedig 17 szobában 34 fő számára biztosít szálláslehetőséget. A zarándokház egész évben nyitva áll és várja a zarándoklatra, lelkigyakorlatra érkezőket előzetes bejelentkezés alapján (e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.; telefonszám: (+36) 849 6938).
Az épületegyüttestől északkeletre 1937-38-ban állították fel a szabadtéri oltárt, amely az árkádos terekkel együtt szolgál a nagybúcsúk állandó színteréül. Fölöttük magasodik az 1751-ben épült kálvária, melynek Zsolnay-kerámia stációkép-sorozatát 1949-ben szentelték fel. A temető mellett vezet fel a sétány a domboldalon 1860-ban elhelyezett Fájdalmas Anya szobrához, amely mai formáját 1937-ben nyerte el. Innen juthatunk tovább az 1900-ban felállított Jubileumi Kereszthez, Kiss György szobrászművész alkotásához. A Fájdalmas Anya szobrától kacskaringós ösvény vezet vissza a templom nyugati kapujához. A sétány egyúttal egy térbeli rózsafüzér is, melyen a kisszemeket egyedi lámpatestek alkotják, az 5 nagyszemet pedig egy-egy virágot formáló burkolatminta jeleníti meg a kiemelt pontokon, pihenő állomásokon. Az öt sziromban a Miatyánk első sora olvasható latinul, magyarul, romani nyelven, németül és horvátul. A sétány mentén padokon pihenhetnek meg a megfáradt vagy éppen elmélkedő zarándokok.
A templom előtti „várfal” a főlépcső két oldalán 1934-ben nyerte el mai formáját. Az alatta kialakított sétányon Assisi Szent Ferenc szobra áll. A sétány a pavilonsor udvarába torkollik, ahol februártól majd a Laudate kegytárgybolt működik és február végén a Bistrosa kávézó is megnyitja kapuit.
A nevezetes forrásvizek közül a gyűdi forrás, amely a templom alatt, az úgynevezett Kútvölgyben folydogált, ma már jobbára csak tavasszal telik meg vízzel. Szerepét átvette a mesterségesen kialakított Szent Pál kútja.
Jelenleg a Máriagyűdi Plébánia a kegyhelyet és a gyűdi templomközösség lelki gondozását látja el. A templomközösség egyet jelent az egyházközséggel, amelynek tagjai segítenek a zarándokok fogadásában, a búcsúk szervezésében és lebonyolításában.
Rózsafüzér Társulatunk tagjai minden hónap első csütörtökén találkoznak, ekkor van a titoksorsolás is. Ilyenkor a szentmisét a társulat élő és megholt híveiért ajánljuk fel. Külön köszöntjük a születés- és névnapot ünneplőket is.
A Passiós Családnak 50-60 aktív tagja van, akik a Passió és a Pásztorjáték előkészítésében és megvalósításában működnek közre, továbbá a kegyhely életében és a búcsúk lebonyolításában is segítenek.
A Plébániai Tanácsosok Testületének megválasztott tagjai is aktívan tevékenykednek a plébánia közösségi életének szervezésében.
Karitász csoportunk együttműködik az Egyházmegyével, az összegyűjtött adományokat lejelentik, a helybeni szükségleteket pedig kielégítik.
A Házas Hétvége lelki mozgalomhoz kapcsolódó közösség is működik a plébániánkon.
A kegyhelyen a szentmiséket vasárnaponként 8.00 és 10.00 órakor tartjuk.
A kegyhely látogatottsága egész évben folyamatos, igen nagy számban érkeznek a látogatók, zarándokcsoportok. A szertartásokra, búcsúkra és zarándoklatokra szeretettel várunk Mindenkit!
Az idei esztendőre tervezett programok az alábbi linken találhatók:
Búcsúnaptár (2022) - Máriagyűdi Kegyhely (mariagyud.hu)
Lelki sétánk végén forduljunk mi is bizalommal Szűzanyánkhoz – ezúton is kérve oltalmát – az alábbi imádsággal:
Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya.
Keservét a búnak-bajnak eloszlatni van hatalmad.
Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg.
Hő imáit gyermekidnek, nem, Te soha nem veted meg.
Hol a szükség kínja nagy, mutasd meg, hogy anya vagy.
Most segíts meg Mária, ó irgalmas Szűzanya.
Ámen.
Forrás:
Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia
Pécsi Egyházmegye
Fotó:
Máriagyűdi Római Katolikus Plébánia
Pécsi Egyházmegye
