Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Harminchetedik állomás: Mohács – Mohácsi Fogadalmi Emléktemplom – „…templomot épít az Úr…” (2Krón 6,7)
Lelki sétánk következő állomása a Duna partján elhelyezkedő Mohácsi Római Katolikus Plébánia, amelyhez Bár, Dunaszekcső, Kölked, Majs, Sátorhely, Udvar települések és Mohács, valamint a Duna másik oldalán elhelyezkedő Felsőkanda és Újmohács településrészek tartoznak. A térség lelkipásztori szolgálatát Bacsmai László kerületi esperes, plébános, horvát referens látja el Fekete Zoltán káplánnal és Csősz István nyugállományban lévő atyával együttesen. A plébánia központja Mohács. A 18.000 fős, többségében katolikus lakosú város történelmi háttere, kulturális gazdagsága, templomainak jelentősége, hitélete és közösségeinek aktív tevékenykedése alapján sétánkat több részletben tesszük meg, amelyeken Bacsmai László plébános atya kísér bennünket. A mohácsi csata 500. évfordulójához közeledve ez alkalommal a Mohácsi Fogadalmi Emléktemplomhoz látogatunk el:
A Mohácsi Fogadalmi Emléktemplom alapkövét 1926. augusztus 29-én a mohácsi csata 400. évfordulóján tették le, melyet Zichy Gyula kalocsai érsek áldott meg a pápai nuncius, Virág Ferenc pécsi megyéspüspök, valamint számos pap, világi vezető és nagyszámú hívő jelenlétében. A templom alapjában 3000 magyar község, 52 város és 25 megyeháza udvarából felvett egy kilogrammos emlékföld-csomagot egyesítettek a nemzeti összefogás jelképeként. Az épületet 45 pap részvételével 1940. augusztus 29-én Virág Ferenc pécsi megyéspüspök szentelte fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére, így búcsúnapja október 8-a lett, amely védőszentjének ünnepe. A templom a mohácsi csata hőseinek állít méltó emléket, így másik jelentős ünnepnapja a csata évfordulója, amely egyben a templomszentelés évfordulója is: augusztus 29. Ez a dátum Keresztelő János vértanúságának emléknapja is, így a 2020-ban a hívek adományaiból készült kisharang róla lett elnevezve, míg Szekó József polgármester emlékére és tisztelői adományából készített nagy harang a Magyarok Nagyasszonya nevét kapta.
Az 1227 m2 alapterületű templom kupolája 30 méter magas és 20 méter széles. Az épület a maga nemében egyedi, hiszen ez volt Magyarország első, bordázat nélküli, betonhéjazatú kupolás, 3600 hívőt befogadó temploma, amelynek kupolája és födémje az időjárási szélsőségek elleni védelem miatt 2,5 cm vastag expandált, parafalemez-borítást kapott. Valamennyi üvegablakát Árkay Bertalanné, Sztehlo Lili iparművész tervei alapján, Johann Hugó, pécsi festőművész-üvegfestő készítette el. A falakon Kolbe Mihály mohácsi festőművész freskói láthatók. A tölgyfapadok az Árkay Bertalan-terveket kivitelező Magos Sándor és Hoffmann Gyula mohácsi asztalosmesterek munkáját dicsérik.
A főbejárat homlokzatán Kisfaludy Károly elégiájának felejthetetlen szavait olvashatjuk:
„Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtva köszöntlek,/nemzeti nagylétünk nagy temetője Mohács!”
A templomba lépve az olaszországi vörös márvány a véres csatamezőre emlékeztet. A padok között elnyúló hatalmas fekete kereszt a nemzet 150 éves gyászát, benne a 15 fehér kiskereszt a 15 évtizedet jelképezi, amely idő alatt a nemzet hite, reménye, önbizalma évről évre növekedett, erősödött.
Ha a főbejárattól jobbra indulunk, a falon tekinthetjük meg a lebontott vasbetonszószék mozaik díszítését, amelyet Kolbe Mihály festőművész készített Sztehlo Lili tervei alapján.
Tovább menve Szent István mellékoltárához érkezünk. Az oltár feletti freskókon a Szent István király által alapított három magyarországi egyházi centrum; Pannonhalma, Pécs és Esztergom látható. A színesablakokon Szent István életének három epizódja tárul elénk: megkeresztelése, megkoronázása és az ország felajánlása a Szűzanyának. Az oltár borítását márványból tervezték, amelyet a mostani 2020-as felújításkor sikerült megvalósítani.
Ezt követően a Szent Imre nevét viselő oldalsó oltárhoz érünk, melyen nagyon szép mozaikot találunk közepén Szent Imre alakjával. A mozaikokat az egész templomban Sztehlo Lili tervezte, a kivitelezés viszont Kolbe Mihály festőművész munkája. Az oltár mellett jobbra a falon, egy márványtáblán Szent István intelmeit olvashatjuk, amelyeket fiához, Imre herceghez intézett. Csak egyet idézünk: „Ne feledd, amely nemzetnek múltja nincs, jövője sem lehet!”
A templom középpontja felé haladva a főoltárhoz érkezünk, amelynek tetején a Magyarok Nagyasszonya szobor áll. Ennek történetét a szentély két oldalán lévő freskó mutatja be. A bal oldalon lévő azt ábrázolja, amikor a törökök felgyújtják a templomot, és a mohácsiak a Mária szobrot a közeli faluba, Geresdre elmenekítik.
A megújított szentély fő ékessége az 1976-ban, a csata 450 évfordulójára felállított, és most felújított onyx oltár, amely a templom 80 éves évfordulóján kiegészült egy ugyanilyen anyagból készült ambóval (szószékkel), ahonnan az igehirdetés történik.
A szentélytől jobbra a Szent Margit oldaloltárához érünk, amely szintén gyönyörű mozaikból van kirakva. A képen IV. Béla királyunk lánya látható, aki a tatárdúlás alatt született.
Visszatekintve a szentély falának másik oldalára, azt látjuk, ahogy a mohácsiak a Geresdre menekített Szűzanya szoborhoz zarándokolnak, hogy majd 400 évvel később hazahozzák azt Mohácsra. A fából készült Szűzanya szobor eléggé kopott volt, ezért a mohácsi lányok, asszonyok hálából összeadott ékszereiből bearanyozták azt.
A Szent László mellékoltár középső mozaikalkotása a királyt ábrázolja. A fölötte lévő színes üvegablakokon a szent életének epizódjai elevenednek meg: balról a király csodálatos vízfakasztását, majd a keresztes hadak élén álló uralkodót, végül pedig a tordai hasadék keletkezésének legendáját láthatjuk.
A színes üvegablakok keresztúti stációit szintén Sztehlo Lili tervei alapján készítették.
A kupolában és a kóruson 22 - stílusában egészen eltérő - színes üvegablakot helyeztek el muránói fújt üvegből, amelyet Michael Gaussing német üvegművész készített.
A régi, meghibásodott elektromos orgona helyett most egy új elektromos orgona kíséri a hívek énekét a szertartások alatt.
A 80 éve épült templom többszöri renoválás ellenére is beázott és omladozott, ezért szükségessé vált annak nagyobb mérvű felújítása. 2016-ban a Pécsi Egyházmegye sikeres európai uniós pályázatot nyújtott be, melynek eredményeként közel 800 millió Ft pályázati forrásból és egyházmegyei támogatásból felújításra került az épület. Kikerült a vasbeton szószék, de a rajta lévő mozaikok megmaradtak, és méltó helyre kerültek a templomban. A liturgikus tér megváltozott, sokkal családiasabb lett.
Az áldoztatórácsot lebontották, de a kovácsoltvas kiskapuk visszakerültek a szentélybe. Megújult a sekrestye, valamint kialakításra került egy fűthető gyermekfoglalkoztató szoba, mellékhelyiséggel és audiovizuális eszközökkel.
Felújították az ablakokat, lecserélték a régi kupolát, de az új hasonló színben pompázik. Az eredeti Árkay-gyóntatószékek és padok is megújultak, illetve új padokkal és székekkel egészültek ki az ülőhelyek. A templomot teljesen új audiovizuális eszközökkel, hangtechnikával szerelték fel.
2020 őszére zárult le a nemzet egységét jelképező Fogadalmi templom felújítása, amely a város gyöngyszeme és a nemzet büszkesége. Az ide látogatók erősödjenek meg hitükben és hazaszeretetükben!
Lelki sétánk végén a templom védőszentjéhez, a Magyarok Nagyasszonyához forduljunk – egy régebbi, 1650 körül megjelent szöveggel – imádságban hazánkért:
„Ez országnak te vagy főgondviselője,
Mindenekben legserényebb segítője,
Ellenségtől megmentője,
Híveid reménységének felébresztője.Szent István első királyunk, hogy meghala,
Ez országot akkor néked hagyta vala,
Hogy lennél gyámolítója,
Mindenféle ellenségtül oltalmazója.Szentséges Szűz, azért mostan kérünk,
Esedezzél Szent Fiadnál miérettünk,
Szánja meg mi veszedelmünk,
Adjon, esedezz, békességes életet nekünk!(Nemzeti ima a Magyarok Nagyasszonyához)
Forrás: Mohácsi Római Katolikus Plébánia
Fotó: Pécsi Egyházmegye
