A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök mindenkit!
Advent harmadik vasárnapja az örvendezés vasárnapja. „Örvendjetek az Úrban szüntelen”, halljuk a kezdő éneket a Filippi levél 4. fejezetéből. (Vö. Fil 4,4) Örömünknek oka az az üdvösség, amelyet Keresztelő János hirdet meg. Azt mondja, utánam jön az, aki hatalmasabb nálam, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. (Vö. Lk 3,16) János rejtélyesen Jézusról beszél, Jézusra mutat rá. Jézus a Krisztus, Jézus a Megváltó, ő az Üdvözítő. S Jézus Krisztus eljövetelét hirdeti meg mint örömhírt, mint üdvösséget Keresztelő János. Szent II. János Pál pápa így fogalmaz: „Az örömhír feladattá válik.” Vagyis az az örömhír, hogy Jézus Krisztus érkezik feladattá is válik. Éppen ezért kérdezik meg Keresztelő Jánost többször is: „Mit tegyünk?”. És János konkrét válaszokat ad. Először is azt mondja: Akinek két ruhája van, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen. (Vö. Lk 3,11) Az irgalmasságra hívja föl a figyelmet János. Az irgalmasság pedig az, hogy konkrétan osztozom testvérem nehézségében, testvérem fájdalmában, és lehetőségem szerint segítem őt. Ferenc pápa tanítja, hogy az irgalmasság ott kezdődik, hogy a másik emberben felfedezem a testvéremet, és testvérként fordulok hozzá. Enni adni az éhezőknek, ruhát adni a nehéz helyzetben lévőknek, inni adni a szomjazóknak, meglátogatni a betegeket, megvigasztalni a szomorúakat, befogadni a bajba jutottakat, a menekülteket, mind-mind az irgalmasság cselekedetei közé tartozik. Jézus arra hív bennünket Keresztelő János szavain keresztül, hogy legyünk irgalmasok, éljük az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit lehetőségeink szerint. Advent kitüntetett időszak arra, hogy az irgalmasságot gyakoroljuk. Konkrétan, a másik emberben testvért látva, testvérként fordulva felé.
Továbbá a vámosok kérdésére, „Mester, mi mit tegyünk?”, Keresztelő János így felel: „Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva.” (Vö. Lk 3,13) Vagyis a mértékletességre, az igazságosságra hívja föl a figyelmüket. Az igazságosság azt jelenti, hogy megadom a másiknak azt, ami jár neki, tisztelettel fordulok a másik felé. A mértékletesség erénye pedig azt jelenti, hogy nem mint tárgyra tekintek a környezetemre, hanem mint ajándékra. Mindent Istentől ajándékba kapunk. S a mértékletesség erénye arra bátorít, hogy ezzel a hálás lelkülettel éljünk azokkal a javakkal, amelyekkel Isten megajándékoz bennünket. Mondjunk nemet a túlzott fogyasztásra, mondjunk nemet a kiselejtezésre, és törekedjünk mértékletesnek lenni. Mértékletesnek lenni a különböző anyagi forrásokkal, mértékletesnek lenni a vízzel, az energiával, mértékletesnek lenni azokkal a javakkal, melyeket ajándékba kaptunk Istentől. Advent kitüntetett ideje a mértékletesség és az igazságosság gyakorlásának is. Törekedjünk elcsendesedni, törekedjünk igaz módon cselekedni. Megadni mindenkinek azt, ami jár neki, testvért látva meg a másik emberben.
S végül a katonáknak azt mondja Keresztelő János: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.” (Vö. Lk 3,14) A hálára bátorítja őket János. Megelégedni azzal, amink van. Örülni annak, amink van. Advent ennek is az időszaka, a hálaadásnak is az ideje. Elégedjünk meg azzal, amink van, legyünk hálásak mindazért, amit kaptunk Istentől. Tudjunk hálát adni, tudjunk köszönetet mondani.
Advent harmadik vasárnapjának, az örvendezés vasárnapjának örömhíre tehát az, hogy közeledik a Megváltó, közeledik Jézus születésének az ünnepnapja, karácsony ünnepe. Ez az örömhír adjon nekünk erőt, reményt, új lendületet. De ez az örömhír, ez az ajándék feladattá is válik, hogy legyünk mi is irgalmasok, hogy legyünk mi is mértékletesek az igazságosságot gyakorolva, és törekedjünk mi is hálásaknak lenni megelégedve azzal, amink van, megköszönve Istennek azt, amink van.
Tartsunk egy kis csendet, s ebben a csendben adjunk hálát a Jóistennek, imádkozzunk mindenkiért, különösen is a családokért, a betegekért és az egészségügyben dolgozókért.
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek miképpen kezdetben most és mindörökké! Ámen. Szűz Mária, Béke Királynője, és Szent József, könyörögjetek érettünk!
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Advent harmadik vasárnapja – 2021. december 12. (Lk 3,10-18)
Amikor keresztelő János bűnbánatot hirdetett, „megkérdezte a tömeg: „Mit tegyünk hát?” „Akinek két ruhája van – válaszolta –, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen.” Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: „Mester, mit tegyünk?” Ezt felelte nekik: „Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva.” Megkérdezték a katonák is: „Hát mi mit tegyünk?” Nekik így felelt: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.” A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön nálam erősebb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni. Szórólapátja már a kezében, hogy rendet teremtsen szérűjén, a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzzel elégesse.” És még sok mással is buzdította a népet, így hirdette nekik az örömhírt.”
Ezek az evangélium igéi.
