Pécs számos törökkori emléke – Gázi Kászim pasa dzsámija, Jakováli Haszan pasa dzsámija minarettel, Memi pasa fürdője, Idrisz baba türbéje, stb. – tekinthető meg ma is épen.

Ezek az épületek a városkép meghatározó színfoltjai, és legszebb műemlékei közé sorolhatók.[1] Fennmaradásukat át- és beépítésük, valamint funkcióváltásuk szavatolta.

Két részes írásunkban elsőként a Jakováli Haszan pasa dzsámi-minaretegyüttes eredeti és visszaállított török imahely funkcióját, másodjára pedig a csaknem 240 éves kórházkápolnakénti működésének történetét mutatjuk be.

korhazk.jpg

Jakovali Haszan pasa dzsámija a Pécs ostroma 1664-es metszetén[2]

Jakováli Haszan pasa dzsámija a 17. század első harmadában (1630 körül) épült Pécs Szigeti külváros Szigeti-kapun és a várfalon kívüli területén. Evlia cselebi 17. századi török utazó leírásából korabeli képet is kaphatunk róla: „Azután a Szigeti kapun kicsit kijjebb [van] jakováli Haszan pasa dzsámija. Ez is örömet adó, régi temetőhely és nagy épület, ez is kékes ólommal fedett ékes imahely. Minaretje a mohamedi szózat régi módon emelt, arányos és tetszetős építésű kikiáltóhelye. Udvara nagyon tetszetős, körben tanulók cellái vannak.”[3] A dzsámi magassága 26,7 méter magas, a minaret tizenkét oldalú sokszög alapon áll, 2,3 méteres vastagságú, tetejére pedig 60 centiméter keskeny, meredek, 87 csigalépcső vezet fel. Körerkélye 22,5 méter magasságban van. A dzsámihoz dervis-kolostort építettek hozzá: itt táncokat és hasznos ismereteket tanultak a dervis-jelöltek. Az épületek körül egy török temető feküdt.

Funfkirchen Peeters Jacob 1686

Pécs 1686-os visszafoglalása (jobb alsó sarokban a Jakováli Haszan pasa dzsámi)[4]

A török mecsetet részletesebben Szőnyi Ottó pécsi katolikus pap, művészettörténész–műemlékvédelmi szakember leírásából ismerjük: Az épület tipikus dzsámi, elrendezése a hagyományos török templomtípust követi. Bejárata keleten a hajdani imafülke felől volt. „Négyzetes alaprajz, a falak közt itt 10,20 m. a belvilág. A sarkokban csucsiv közvetíti az átmenetet a nyolcszögbe. Az ivek felett egy félhengertagozatu párkány fut köröskörül, ezen ül a dob és erre borul a félgömbös kupola-boltozat. Az átmeneti csúcs- ivekben csinos faragásu, nem egészen fejlett stalakkit diszitmények vannak a szerkezet elburkolására. A négy főfalon egy-egy csúcsíves ablak, a dobon pedig nyolc hasonló, de kisebb. A főfalak 1.30 m. vastagok. A dob nyolcszögéből a kupola félgömbbe nagyon finom az átmenet. Hajdan a nyugati fal déli felén volt egy csúcsíves bejárat a dsámiba, de ez most be van falazva s csak kívülről látható.”[5] Ma Magyarország legépebben fennmaradt dzsámi–minaret együttese.

Az épület 1714-től 1950-ig kórházkápolnaként funkcionált: erről következő írásunkban értekezünk. A fenntartó Szent Vince leányai, irgalmas apácák rendjét 1950 őszén feloszlatták, a nővéreket pedig elhurcolták. A dzsámit 1952-ben műemlékké nyilvánították, és a politikai változások ellenére még 1956-ban is egyházi tulajdonban volt, hiszen restaurálási munkálatokhoz Virág Ferenc megyéspüspök (1926–1958) adta meg az engedélyt. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1956-ban megadott engedélye alapján 1957-ben kezdte meg a dzsámi műemléki feltárását és eredeti helyreállítását Gerő Győző régész és Ferenczy Károly műépítész tervei alapján. Ekkor a barokkos beépítéseket (pillérek, karzat) megszüntetve eredetiségében visszaállították a belső teret. Ugyanekkor valósult meg az eredeti kupola visszaépítése is. A dzsámi és a minaret tetejéről ekkor a kereszteket lefűrészeltették, és helyükre visszakerült a félhold.[6] A munkálatokat a műemlékvédelmi szakemberek 1961-re fejezték be. A minaret balesetveszély miatt az 1960-as évek vége óta nem látogatható.

JH dzsami restauralas 1957 61

Az 1957–1961 között zajló restaurálási munkálatai[7]

A Jakováli Haszan papa dzsámija 1975-től a Janus Pannonius Múzeum kiállítóhelye lett: a nagyteremben a mevlevi dervisek életét, valamint a magyar-török háborúkat mutatták be, a galérián pedig török textilműves darabok, és török zenei, irodalmi, művészeti emlékek sorakoztak. Kü Mohamed próféta élete is. 

21. századi felújítása a Pécs – Európa Kulturális Fővárosa 2010 projekten belül valósult meg, a kiállítóhelyiségeket kiegészítve múzeumpedagógiai foglalkoztató térrel.

A Jakováli Haszan pasa egykori dzsámijának épületét ma a Magyarországi Muszlimok Egyháza iszlám közössége használja: pénteki imák idején, valamint Ramadán hónapban vallási szertartások színhelyeként funkcionál.

Zárásképpen következzék egy helytörténeti–művelődéstörténeti érdekesség a dzsámi életéből:

  • 1922 januárjában felröppent a hír Pécsett, hogy a törökök hajdan, menekülés közben a város középpontjában négy teli üst aranyat ástak el. Az informátor szerint az akkori Petrezselyem utcai (ma Aradi vértanúk útja) török várfalban, továbbá a kórházkápolna toronyfalában is aranyat rejtettek el. A történet forrása Erdődi Lajos pécsi lakos volt, aki azzal kereste meg Fejes Györgyöt, a városi múzeum igazgatóját, hogy 30! évvel ezelőtt Törökországban egy idős török emberrel lakott együtt, aki megtudván, hogy Pécsett lakik, megosztotta vele egy megfakult írás titkát az elrejtett pécsi aranyakról. Hogy miért pont ekkor látta megfelelőnek Erdődi a történet feltárását, nem tudjuk! Szőnyi Ottó, a város köztiszteletben álló katolikus papja, egy személyben műemlékvédelmi szakember azonban megcáfolta az arany létezését, lehűtve a felcsigázott, kincsvadászatra kész pécsi lakosokat.[8]

Végezetül következzék Jakováli Haszan pasa dzsámi mai látképe:

Az összeállítást készítette: Dr. Schmelczer-Pohánka Éva könyvtárvezető

 

Irodalom

Achátz Imre: Gebauer Ernő. In: Pécs Szabad Királyi Város Értesítője, 1941. 109–122.

Boros László: Xavéri Szent Ferenc-templom = Pécsi Szemle, 2011/1. 25–34.

Molnár József: A Jakováli Hasszán dzsámi = Művészettörténeti Értesítő, 1968/ 1–2. 130–137.

Molnár József: A Jakováli Hasszán dzsámi. Pécs, 1968.

Gerő Győző: A régió török műemlékei = Műemlékvédelem, 2001/1–2. 8–9.

Gosztonyi Gyula: Pécs 1763-ban. Prunner Ignác városképe. Pécs, 1944. 7–8.

Gosztonyi Gyula: A szigeti kapu környéke. Magyar Korona Szálló, szemészeti klinika, kórházkápolna, ferencesek rendháza és temploma, szigeti kapu. Pécs, Dunántúl ny. [1942] /Pécs műemlékei./ 12–14.

Haas, Michael: Gedenkbuch der k. freien Stadt Fünfkirchen. Zur Erinnerung an die feierliche Einführung der Kanonissinen von U. l. Frau in das zu Fünfkirchen errichtete Kloster. Fünfkirchen, Gedr. in der Lyceums-Buchdruck., 1852. 112.

Hábel János: Michael Haas: Gedenkbuch. Pécs török kor utáni templomai és kápolnái = Pécsi Szemle, 2006/4. 12–21.

Dr. Polgár Iván: Török imaházak Magyarországon = Élet, 1916. január 16. 61–63.

Dr. Polgár Iván: Minaretek = Élet, 1916. március 19. 277–279.

Pandur József: Gebauer Ernő, a templomfestő = Jelenkor, 1997. szeptember 857–865. = http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/3259/gebauer-erno-a-templomfesto

Pilkhoffer Mónika: A pécsi közkórház kibővítése. In: Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 2001–2002. Pécs, 2003. 103–110.

Rosner Zsolt: Nesselrode Vilmos püspök hagyatéka. Egy feszültségekkel teli életmű utolsó akkordja = Teológia, 2012/3–4. 205–223.

Sudár Balázs: Pécsi Jakováli Haszan pasa-dzsámi. Budapest, 2010.

Sudár Balázs: Pécs 1663-ban. Evlia cselebi az első részletes városleírás. Pécs, 2012. (Források Pécs történetéből 4.)

Sudár Balázs: Jakováli Haszan pasa dzsámija Pécsen. Budapest, [2014].

Szőnyi Ottó: A Pécsi Püspöki Múzeum Kőtára. Pécs, 1906.

Cikkek

AKIDISZ: Vadalmák Pécsről I. = Honderü, 1847. augusztus 31. 179.

A renovált kórházkápolna = Pécsi Napló, 1895. október 15. 5.

Az uj kórház beszentelése = Pécsi Közlöny, 1895. október 15. 3.

A pécsi közkórház jubileuma = Pécsi Közlöny, 1905. május 16. 3.

Szőnyi Ottó: Pécs török emlékei = Dunántúl, 1916. május 11. 2–3.

Dr. Szőnyi Ottó: A hadbavonult pécsi harangok = Dunántúl, 1916. augusztus 6. 3–4.

Erreth Lajos dr. meghalt = Dunántúl, 1918. november 13. 3.

Egy öreg török üzenete Pécsre. Mese vagy valóság? – Négy üst arany van elásva Pécsett? – A kórház kápolna torony falában arany van elrejtve = Dunántúl, 1922. január 20. 3.

Dr. Szőnyi Ottó: A török kincsek és még valami = Dunántúl, 1922. február 23. 2.

Törökidőkbeli kincseket sejtenek Pécsett = Szeged, 1922. január 22. 4.

Török falfelirásokat fedeztek fel a kórházkápolnában = Pécsi Napló, 1934. december 2. 7.

[Kb]: Gebauer festőművész uj alkotása = Dunántúl, 1934. december 25. 8.

A kórház kápolna harangja = Dunántúl, 1935. szeptember 26. 5.

November 10-én áldják meg a kórházkápolna uj stációképeit = Dunántúl, 1935. november 9. 5.

Az irgalmas nővérek ünnepe a kórházkápolnában = Dunántúl, 1935. november 26. 5.

Karácsonyra már uj harangja lesz a kórháztéri kápolnának = Dunántúl, 1935. december 4. 5.

Dr. Kovács András: Híres pécsi harangöntők = Dunántúli Napló, 1971. november 18. 6.

[1] Dzsámi = muszlim imahely (pénteki imádságok helyszíne); minaret = imahelyek tornya, ahonnan a müezzin (vallási alkalmazott) imára szólítja a hívőket; türbe = muszlim sírkápolna. Sudár 2012. 153–154.

[2] A kép forrása: Wikipédia = https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9cs_ostroma_(1664)#/media/F%C3%A1jl:P%C3%A9cs_ostroma_(1664).jpg

[3] Sudár 2012. 61.

[4] A kép forrása: Wikipédia = Peeters, Jacob: Fünfkirchen (egykorú rézmetszet, 1686) = https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4d/Funfkirchen_-_Peeters_Jacob_-_1686.jpg

[5] Szőnyi 1916. 2.

[6] A kereszt alap-nódusza ma is látható a félhold közepén. 

[7] A kereszt lefűrészelése a minaret tetejéről és a dzsámi tetőzetének átépítése. A kiszabadított mirháb a szalaktitokkal (sejtalakú konzolok) és a belső renoválás képei. A képek forrása: 1/ Régi Pécs facebook oldal; 2/ MaNDA – Csorba Győző Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény; 3/ Gerő 1960. 21., 30.

[8] D 1922. január 22. 3.; Sz 1922. január 22. 4.; D 1922. február 23. 2.

Szentmise közvetítések banner v2

 

2022 július
H K Sz Cs P Szo V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Közelgő események

Máriagyűdi Ifjúsági Találkozó:
Máriagyűd -
2022. 07. 02. - 2022. 07. 03.

LD honlap logó Telefon

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség