A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Nyúl Viktor pasztorális helynök atya az évközi huszonkettedik vasárnap evangéliumi szakaszán elmélkedve arra hív, hogy törekedjünk nap mint nap nemet mondani az önzésre, merjünk kilépni az én-központú gondolkodásból és induljunk el a nagylelkűség útján!
„Szeretettel köszöntök mindenkit!
Az évközi huszonkettedik vasárnap evangéliumi részletét Szent Máté evangéliumának tizenhatodik fejezetéből olvassuk. Jézus így szólt tanítványaihoz:
Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. (Mt 16,24)
A keresztény életet így lehetne összefoglalni: Jézus Krisztus követésének kalandja. Mindannyiunkat Jézus meghív arra, hogy kövessük Őt. De mit jelent az, hogy követjük Őt? Hogyan tudjuk követni? Jézus először is azt mondja:
Aki követni akar, tagadja meg magát… (Mt 16,24)
Jézus Krisztus követése ott kezdődik, hogy megtagadjuk magunkat. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretjük magunkat, hanem azt jelenti, hogy helyesen szeretjük magunkat. Mert megtagadni önmagunkat azt jelenti: nemet mondunk arra, hogy önmagunk körül forogjunk, vagyis hogy kilépünk önmagunkból, hogy nemet mondunk az önzésre, az egoizmusra, az én-központúságra, a bűnre és elindulunk Jézus felé, illetve a másik ember felé. Kilépünk az önzés börtönéből és elindulunk a nagylelkűség útján a másik ember felé, már nem a magunk akaratát szeretnénk megvalósítani, hanem azt keressük, hogy mi Jézus Krisztus akarata, mi az, amit Ő szeretne tőlünk. Jézus Krisztust követni azt jelenti tehát, hogy nem magunkat helyezzük előtérbe, hanem Őt. Amennyiben Jézus Krisztust helyezzük előtérbe és az Ő akaratát keressük és aszerint cselekszünk, akkor leszünk igazán boldog emberek, akkor találjuk meg magunkat, akkor lesz teljes, szép és tartalmas az életünk.
Jézus Krisztust követni továbbá azt jelenti, hogy felvesszük a keresztünket. Mert a kereszt nem csupán egy jelképes valami, a keresztény élet lényegéhez tartozik! A kereszt jelképezi a próbatételeket, a nehézségeket, de, ha a keresztet Jézus Krisztusért, vele együtt viseljük, akkor ezek a próbatételek alkalmat adhatnak számunkra a tisztulásra, a bölcsebbé válásra. A kereszt Isten szeretetének nagy jele, hiszen úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz, aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (vö. Jn 3,16) A kereszt annak a jele, hogy Isten szeret bennünket!
Fontos, hogy a próbatételeinket, a hétköznapi keresztjeinket meg tudjuk nevezi és ezeket szeretettel vállaljuk Jézussal és Jézusért. Így az életünk még bölcsebbé válik, így még inkább látni fogjuk, hogy mi a fontos és mi a kevésbé fontos. Tehát felvenni a keresztet annyit jelent, hogy nap mint nap igent mondok Jézusra és nap mint nap nemet mondok a bűnre, követem Jézust a szeretet parancsa szerint élve, azon körülmények között, azon élethelyzetben, amelyet azon a napon kapok és ami történik velem.
Végül a Krisztuskövetés harmadik mozzanata, amit Jézus mond, hogy kövessük Őt. Ez annyit jelent, hogy Jézus megy elől, mi pedig utána. Amikor Jézus először találkozik az apostolokkal, azt mondja nekik: gyertek utánam. Jézus megy elől és a tanítványok utána, követik Őt. Amikor a jelen evangéliumi részletben Péter meg akarná szabni Jézusnak, hogy mit tegyen, akkor Ő ezt mondja neki jelképesen, de határozottan:
Távozz tőlem, sátán! (Mt 16,23)
Vagyis Péter ott hibázik, hogy ő akar elől menni és ő akarja megszabni, hogy Jézus miként legyen megváltó. Jézust követni azt jelenti, hogy mindig Ő megy elől, mi pedig utána. Azt tesszük, amit Jézus tenne, azt mondjuk, amit Jézus mondana, azt gondoljuk, amit Jézus gondolna.
Csodálatos örömhír, hogy Jézus minket is hív arra, hogy kövessük Őt. Ez egy csodálatos kaland – ahogy XVI. Benedek pápa fogalmaz. Az Ő követése egy személyes barátság Jézus Krisztussal – ahogy Ferenc pápa tanít bennünket. Törekedjünk mi is nap mint nap nemet mondani az önzésre, kilépni az én-központúságból, elindulva a nagylelkűség útján! Törekedjünk nap mint nap megfogalmazni, mi számunkra a kereszt, mi az, amit át kell ölelnünk szeretetben Jézust követve, valamint törekedjünk arra, hogy Jézus menjen elől, mi pedig utána. Mert Jézust követni öröm!
Csendet tartva adjunk hálát az Úrnak, hogy bennünket is hív, és határozzuk el, hogy ma is követni akarjuk Őt örömmel, szabadon, szeretettel!"
21Ettől kezdve Jézus jelezni kezdte tanítványainak: Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, a főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de harmadnap feltámad. 22Péter félrevonta, és szemrehányást tett neki ezekkel a szavakkal: „Isten mentsen, Uram! Ilyesmi nem történhet veled.” 23Megfordult és rászólt: „Távozz tőlem, sátán! Botránkoztatsz, mert nem arra van gondod, amit az Isten akar, hanem arra, amit az emberek akarnak.” 24Ezután Jézus így szólt tanítványaihoz: „Aki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét és kövessen. 25Aki meg akarja menteni életét, elveszíti, aki azonban értem elveszíti, az megtalálja. 26Mi haszna van az embernek, ha az egész világot megszerzi is, de lelke kárát vallja? Mit is adhatna az ember cserébe a lelkéért? 27Eljön ugyanis az Emberfia Atyja dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek a tettei szerint.
