teológia

Neves előadókkal indít szabadegyetemi konferencia-sorozatot szeptembertől a Pécsi Egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézete „Mit jelent?" címmel. A sorozat célja alapvető fogalmak jelentésének tisztázása, hagyományaink és kultúránk mélyebb megértése.

Vivarium Teológiai Műhely a bakonybéli bencés monostorban, 2015. október 27-30.

Szent Ágoston (354-430) gondolatai mélyebben meghatározták az európai történelmet, mint Nagy Sándor kardja vagy Napóleon ágyúi. Szellemi hatása messze felülmúlja a felvilágosodás gondolkodóiét, lenyűgözően gazdag életműve pedig talán csak két másik keresztény szellemóriáséval, Órigenészével (184 körül - 254) és Aranyszájú Szent Jánoséval (347 - 407) mérhető össze.

Az egyház az évközi 17-21. vasárnapokon, tehát öt alkalommal (!) János evangéliumának hatodik fejezetét olvassa. Amikor ezt a szöveget hallgatjuk, érdemes tudatosítanunk, hogy az úgynevezett „jánosi közösség", az az őskeresztény gyülekezet, amelyben a negyedik evangélium kikristályosodott, mélyen szakramentális szemléletű. A keresztségben újjászületettek eukharisztikus közösségének teológiája tükröződik az evangélium szerkezeti felépítésében, a nagy (búcsú)beszédekben, a példázatok jelképeiben és a hét csodaelbeszélésben éppúgy, mint a feltámadás utáni eseménynek, a csodálatos halfogásnak a leírásában.

Miképpen találkozott Mária Magdolna a feltámadt Krisztussal, és mi ennek a találkozásnak a jelentősége a mi számunkra? Mivel a magdalai Máriának jelent meg először a feltámadt Krisztus, János evangélista elbeszélésében Mária és Jézus találkozása annak ősképe, ahogyan először találkozunk az élő Krisztussal.

A Biblia nem általában beszél a szeretetről, és nem a szeretetet nevezi istennek, hanem Istent szeretetnek (1Jn 4,16). Akik a házasság újradefiniálását a bibliai szeretetparancsokra és Jézus tanítására hivatkozva igyekeznek igazolni, úgy tűnik, istenítenek valamit, amit szeretetnek neveznek.

Június 25. és 27. között Pécsett tartja rendes éves konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók idén az eszmény és eszményítés szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet. A megjelenteket Udvardy György pécsi megyéspüspök köszöntötte.

Június 24-én Keresztelő János születését ünnepeljük. Ez egyike az év azon napjainak, amikor a legtovább van fenn a Nap. A szimbolikus kapcsolatot Keresztelő János személye és az innentől rövidülő nappalok között Szent Ágoston fejtette ki. Neki növekednie kell, nekem kisebbednem (Jn 3,30) – mondja a Keresztelő Jézusról.

„Milyen világot szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk jönnek, a felnövekvő gyermekeknek?” (160. pont). Ez a válaszra váró kérdés áll a Laudato si’, Ferenc pápának a közös otthon gondozásáról írt, várva várt Enciklikájának középpontjában. A szöveg így folytatódik: „Ez a kérdés nem csak a környezetre vonatkozik elszigetelt módon, mert nem lehet részlegesen feltenni a kérdést”. Ez elvezet bennünket ahhoz, hogy feltegyük a kérdést a lét értelmét, a társadalmi élet alapját képező értékeket illetően: „Miért jöttünk erre a világra? Milyen célért dolgozunk és küzdünk? Miért van ennek a földnek szüksége ránk?”: „Ha nem tesszük fel ezeket az alapvető kérdéseket” – mondja a pápa – „nem hiszem, hogy az ökológiával kapcsolatos aggodalmaink jelentős hatásokat érhetnek el”.

Ha azt a szót halljuk: pap, sokféle érzés támadhat bennünk. Vannak, akik az egyházon belüli legmagasabb státusznak és legkiválóbb tevékenységnek tekintik. A hagyományos családokban és közösségekben büszkék arra, ha valaki közülük idáig jut. Sokakban, sajnos, rossz emlékeket és sérelmeket hoz elő a múltból. Az egyházon kívül mosolyt vagy megvetést vált ki. Míg korábban a katolikus pap a megbízhatóság, a műveltség és az imádság embere volt, mára ez a kép legalábbis kétségessé vált.

A mezőkövesdi Jézus Szíve Plébánia idén is megszervezte a Jézus Szíve Búcsút. Több mint ezren vettek részt a június 14-ei ünnepi szentmisén, amelyet Udvardy György pécsi megyéspüspök celebrált.

Június 25. és 27. között Pécsen tartja rendes évi konferenciáját a Magyar Patrisztikai Társaság. A korai kereszténységgel foglalkozó kutatók az idén az „eszmény" és „eszményítés" szempontjából vizsgálják az egyházatyák munkásságát és az ókeresztény művészetet.

„Üdvösségünk egész misztériuma bölcsen árnyék, képmás és igazság által rendeztetett el. A törvényben ugyanis, amint a szent Apostol mondja, az eljövendő javaknak árnyéka volt, nem maga a dolgok képmása (Zsid 10.1)".

Bárcsak felírnák szavaimat, vajha könyvbe jegyeznék azokat (Jób 19,23), kívánja a bibliai Jób. És azóta sokan és sokszor nyúltak már ehhez a bibliai íráshoz, hogy keressék a jelentését, és egyúttal annak a világnak a jelentését, amelyben egy ilyen mű születhetett.

Mikor született meg a Szentháromság? Isten felől nézve soha, hiszen állandóan és örökké van. Azonban ha az ember felől tekintjük, meg lehet vizsgálni, hogy a történelemben mikor és hogyan született meg a Szentháromságról való gondolkodás és beszéd.

Beszélgetés Cziglányi Zsolttal, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektorával az egyházi felsőoktatás céljáról, a képzésről, a hallgatók lehetőségeiről és a végzettek életpályájáról. A beszélgetés után:

Ahogy karnyújtásnyira került hamvazószerda, lassan a vidám mulatságok időszakának is vége szakad. Mert bizony van ideje a jajgatásnak és ideje a táncnak. (Préd 3,4) Mielőtt azonban beköszöntene a böjti időszak, érdemes elgondolkodni a tánc jelentőségéről a teológiai gondolkodásban.

A szentek közöttünk élnek, szokták mondani. Úgy tűnik, ez a vértanúkra ugyanúgy igaz. A kegyetlen terrorcselekmények sora, amely az idei év elején kezdődött, egyelőre nem ért véget. A keresztény áldozatokról szóló hírek talán még inkább fájnak.

A közélet fontosabb hírei jó ideje az újrakezdésről szólnak: Európa újragondolja multikulturális modelljét, Magyarország közeli és távoli államokkal rendezné viszonyát, társadalmi csoportok lázasan vagy épp kényszeredetten igyekeznek újraformálni magukat, de legalább a róluk kialakult képet.

Értékes ősnyomtatvány került vissza nemrég Pécsre.

2019 november
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Közelgő események

Szabadegyetem a NEK2020 jegyében:
Magtár Látogatóközpont
2019. 11. 20. - 2019. 11. 20.
Koordinátori találkozó:
Magtár Látogatóközpont, Dóm Zarándokház
2019. 11. 22. - 2019. 11. 22.
Bátaszéki Szent Cecília Kórus hangversenye:
Bátaszék, Nagyboldogasszony Plébániatemplom
2019. 11. 22. -
Erzsébet-bál:
Szigetvár
2019. 11. 23. -
Őcsényi Szent István király templom előtti tér megáldása:
Őcsény, Szent István király templom
2019. 11. 24. - 2019. 11. 24.

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi