Január 21-én, Szentkirályi István halálának 75. évfordulóján Schmelczer-Pohánka Éva írásával emlékezünk a tiszteletbeli kanonokra, kiváló teológiatanárra.

75 éve, 1944. január 21-én, életének 72., áldozópapsága 49. évében munka közben, agyvérzésben hunyt el Szentkirályi István teológiatanár, tiszteletbeli kanonok, pápai prelátus, szentszéki bíró, az egyetemi kezelésben levő hajdani, Klimo-féle nyilvános könyvtár püspöki könyvtárbiztosa, az egyházmegye egyik legkiválóbb történésze. „Olyan csendesen, olyan észrevétlenül halt meg, amilyen csendesen, észrevétlenül élt.”- írta róla a Dunántúl című katolikus lap 1944. január 22-én, míg egy nappal később a Pécsi Napló így emlékezett meg róla: „Kiválóan képzett, nagy tudású ember volt, aki jóformán egész életét a lelkészképzésnek szentelte. Vele a pécsi egyházmegye egyik legkiválóbb tudós papja költözött az örök életbe.” (Pécsi Napló, 1944. január 23.)

Szentkiralyi gyasztavirat PEKI 57 1943 44

Szentkirályi István gyásztávirata (1944. január 22.)

Halálának híre lesújtotta a környezetében élőket: jóakaratú szeretetének és kitüntető barátságának hiánya érződött a gyásztáviratok és együtt érző levelek sokaságából. Temetése 1944. január 23-án, vasárnap fél négykor zajlott, amelyet maga az egyházmegye főpásztora, Virág Ferenc (1926–1958) celebrált. A ceremónián a csaknem teljes papságon kívül a pécsi katolikus társadalmi vezetők nagy része is részt vett. Testét a temetői Szent Mihály kápolna kriptájában helyezték örök nyugalomra. Lelki üdvéért koporsós gyászmisét hétfőn, 24-én reggel hét órakor a Székesegyház Corpus Christi kápolnájában, engesztelő szentmisét pedig fél nyolckor mutattak be a Papnevelő Intézet szentélyében.

Szentkiralyi kriptaja

Szentkirályi István sírja a temető Szent Mihály kápolna kriptájában (Fotó: Schmelczer Balázs)

Szentkirályi István 1872. augusztus 18-án látta meg a napvilágot a Veszprém megyei Bakonyszentlászlón, Waldinger (Valdinger) István néven. Édesapja a Veszprém megyei Esterházy uradalom földműveseinek leszármazottja, kántor-tanító Waldinger István, édesanyja pedig Tolonics Erzsébet volt. Szentkirályinak öt testvére volt, közülük egy még kisgyermekként meghalt, a legidősebb nővére pedig 1892-ben, 27 éves korában hunyt el, továbbá volt még két bátyja és egy húga.

Bakonyszentlaszlo kepeslap

Bakonyszentlászlói képeslap a 20. század első feléből

A család 1874-ben költözött át Németújfaluba: a kis Valdinger István itt kezdte meg elemi iskolai tanulmányait, majd azt apja áthelyezésével, 1881-től Gilvánfán folytatta. 1882-ben járt először Pécsett. 1883-ban Csurgóra ment, és a gimnázium első két osztályát itt végezte el. A további osztályokat 1885-től már a pécsi Ciszterci Rend Főreálgimnáziumában fejezte be. Tanulmányaihoz segítséget Rang Antal (1823–1893) plébános kérésére és Walter Antal (1839–1916) oldalkanonok közbenjárására Dulánszky Nándor püspök (1877–1897) adta meg számára, aki felvette a püspöki rezidencia diákmenzájára, így napi ebédje biztosított lett.
1887 és 1891 között – párhuzamosan a középiskolai tanulmányaival – öt társával egyetemben a Kisszeminárium növendéke lett, így már elég korán eldőlt, hogy a papi pályának szenteli életét. Terveiben szerepelt még a Zirc felé való orientálódás is, ám ahogy írta: „…a pécsi klérus iránti hála és személyes kapcsolatok, meg családi tekintetek ide irányították életutamat.” Az érettségi után, 1891 és 1895 között Dulánszky Nándor püspök támogatásával Innsbruckban, a Hittudományi Karon folytatta tanulmányait.

Szentkiralyi Innsbruck anyakonyv

Valdinger (Szentkirályi) István innsbrucki egyetemi anyakönyvi kivonata
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Szentkirályi István hagyatéka)

Pappá szentelése Aichner Simon hercegpüspök (1884–1904) által 1895. június 29-én a brixeni székesegyházban zajlott. Primiciáját Kisasszonyfán tartotta meg, 1895. július 16-án. majd Bükkösdön és Nádasdon lett káplán.

fiatal Valdinger

A fiatal Szentkirályi István
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Szentkirályi István hagyatéka)

Hetyey Sámuel püspök (1897–1905) az egyházmegyébe való visszatérése után, 1898. szeptember 4-én nevezte ki. Fent Ferenc (1861–1922) helyére a Püspöki Hittudományi Főiskola Szentírástani Tanszékre, helyettes tanárrá. Pécsett egyedülálló volt, hogy valaki 37 éven keresztül töltsön be a Teológia Tanszéken tanári posztot. Így emlékszik vissza önéletrajzában ezekre az évekre: „E tanszék egyike a legnehezebb katedráknak, temérdek adattal, szöveggel, évszámmal – folytonos és állandó készülési kötelezettséggel; a váltakozó módszer folytán az egy évi pausa miatt annak anyaga mindig ujra megtanulandó.” 1899-től hét éven keresztül a Kisszeminárium tanulmányi felügyelője és fegyelmi elöljárója volt. Átalakította és vezette a Szent Pál Társulatot, továbbá három évig volt a Belvárosi Katholikus Körnek a könyvtárosa. Szolgálatot tett a Katholikus Legényegyletnek, amelynek a történetét is megírta. A Szent Vince Egyesületnek éveken át volt a tagja, és elvállalta az alelnökséget is.

csgyk fototar pecs papnevelo intezet 1900k

A Pécsi Püspöki Szeminárium épülete az 1900-as évek elején
(Csorba Győző Könyvtár – Helyismereti Gyűjtemény)

1901 óta többedmagával részt vett az egyházmegyei hatóság könyvvizsgálóinak munkájában, majd 1910-től egyházmegyei cenzori kinevezést kapott. 1903-ban kinevezést kapott Frey János (1871–1929) helyére, a Jézus Szent Gyermekségének Társulata egyházmegyei igazgatóságára. 1906 februárjától kinevezték a Mária Intézetben lakó Vince nővérek (szürke nénék) rendes gyóntatójává. A Notre Dame zárdai tanítóképzőben hat éven keresztül volt az ifjúság szónoka. 1906 márciusától 1907 októberéig a növendékek vasár- és ünnepnaponként lelki oktatást tartott. Könyvtárosi munkásságának következő állomása az intézeti könyvtár rendezésével és vezetésével valósult meg. 1906. február 4-ével felmentést kapott a Papnevelő Intézetben viselt tanulmányi felügyelői állása alól, és egyúttal kinevezték a biblikus tudományok rendes tanárának.
Ugyancsak 1907-től a középiskolai hittanár-képesítő vizsgálóbizottság rendes tagjai közé választotta, 1910 és 1916 között Papnevelő Intézet Könyvtárának beszerzéseivel Szentkirályi, mint prosenior tanár lett megbízva, ezáltal évről-évre a vásárlásokról írásbeli jelentést volt köteles tenni. 1913-tól, az irodalmi munkásságának elismeréséül szentszéki ülnökké nevezték ki, Mérő Józseffel (1879–1963) egyetemben, külön felruházva a vörös öv viselésének jogával. 1914-től a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület választmányi tagja, majd 1928-tól rendes tagja lett. 1918-ban szentszéki bírói tisztséggel ruházta fel gróf Zichy Gyula megyéspüspök (1905–1926).

Csoportkep 1912

Csoportkép 1912-ből (Az ülő sorban balról az első Szentkirályi)
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Szentkirályi István hagyatéka)

Az 1922 és 1929 között a szegények ügyvédjeként is tevékenykedett. 1924-ben tiszteletbeli kanonokjai sorába választották Koch Edével (1864–1950) és Komócsy Istvánnnal (1872–1952) együtt.
1927. január 1-jei hatállyal, Késmárky István (1865–1926) egyházjogász, pap halála után, Szentkirályi Istvánt nevezték ki a Pozsonyból Pécsre menekült Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Könyvtára számára használatba átadott, hajdani püspöki könyvtárbiztosává, amely ellenőrző feladatkörrel járt. 1931-től rendes zsinati vizsgálóvá tette meg Virág Ferenc püspök. 1931. szeptember 2-től egyházfői felmentést kapott a szentírás-magyarázat, a zsidó nyelv és a hermeneutika tanításának kötelme alól. 1934-től megbízást kapott a Hittudományi Főiskola helyettes igazgatói tisztségének ellátására. 1935/36-os tanév második szemeszterének végétől pedig végleges felmentették a tanítás kötelezettsége alól, csupán egy óra tartására kötelezték (szentírási héber nyelvgyakorlatok).

utlevelkep SZI 1927

Szentkirályi István útlevélképe 1927-ből
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Szentkirályi István hagyatéka)

Több neves hazai és külföldi tudományos társaság is tagjai közé választotta. Elsőként a „Pellegrinaggio spir. A Lourdes” egyházmegyei biztosa lett 1908 márciusában, majd a salzburgi egyházi lap, a Kirchenzeitung kérte fel levelező tagjának. Az 1920-as években Bangha Béla a Magyar Katholikus Lexikon főszerkesztője kereste meg több szócikk megírására. Végül 1938. április 29-én „A magyarországi születésű Szent Margit, Skóciai királynéja helyi Emlékbizottsága” választotta tagjai közé.
1904-ben Valdinger István a Magyar Királyi Belügyminisztériumnak névmagyarosítási kérelmet adott be (családjában egyedüliként), amelyben kérte nevének Szentkirályira való megváltoztatását. A család korábbi lakóhelyéről, Bakonyszentkirályról vette új vezetéknevét. Élete végéig támogatta családját mind erkölcsileg, mind anyagilag: volt olyan, hogy teljes jövedelmével az anyagi romlásba került rokonait segítette ki.
Humoros, „elragadóan szellemes” emberként írták le barátai, tanítványai: mondták róla, hogy kiváló öniróniával rendelkezett. Fizikai gyengesége folyamatosan rányomta bélyegét teljes létére. Egy neves pécsi orvos felajánlotta neki, hogy meggyógyítja, amire azt felelte: „Nézze kedves doktor úr, ne fárassza magát; annyira megszoktam már ezt az állapotot, hogy nem is tudnám, mit csináljak az egészséggel! Zavarba hoznám a környezetem!”
Noha hajlamos volt rosszkedvűségébe elmerülni, ám ha valaki felkereste gondjával-bajával, feledve saját búját, minden igyekezetével és optimizmusával azon volt, hogy felvidítsa. „Nagyon jó ember, aki némán cselekszi a jót, olyanokkal sokszor, akik nem is tudják, hogy a jó, amit élveznek, kitől származik.” A történeti vizsgálódásokban nemkülönben segítette a hozzáfordulókat, megosztva saját kutatási eredményeit is: „Nagy megkönnyebbülés volt számára szellemi kincstárából másoknak is adni. Sokszor megköszönte, ha meghallgatták, mert megkönnyebbülés volt számára másokkal is közölni tudásának kaptárából.”

idos tanito SZI Gyimesi

Az idős tantó Gyimesi Viktor (1922–2011) kispappal (Fotó: Barcza Tivadar)
(Pécsi Egyházmegyei Levéltár – Szentkirályi István hagyatéka)

Egy kis anekdota az örökké nyughatatlan tudós életéből: Vértesi Frigyes (1896–1942) pécsi teológiatanár, aki a papi otthonban lakása felett lakott, egy nap a következőkkel fogadta Szentkirályit:
„– Kedves kollégám, nem is tudtam, hogy a filozófia lábdübörgéssel jár.
– Hogy-hogy?
– Esténként hallom, amikor filozofál.”
A 37 évnyi szentírástani munkásságának eredményeként tudható be, hogy olyannyira ismerte az Ó- és Újszövetség szövegét, hogy egy-egy idézet forrásának megtalálásáért gyakran felkeresték a paptársai is. Ahogy a nekrológírója fogalmazott „élő konkordancia volt.” Több száz papot nevelt egyházmegyéje számára.
Emellett igazi „reneszánszát élő” polihisztor is volt, aki nagy lelkesedéssel vetette bele magát a régmúlt kutatásaiba. Publikációinak és kutatási témáinak sora azt mutatja, hogy a kedvenc témáját a 18. század forrásainak feldolgozása – főként Klimo György püspök működésének időszakára kihegyezve –, valamint általános pécsi egyháztörténeti adatgyűjtések jelentették. Esszéit, forrásközléseit a helyi napilapokban és periodikákban tette közzé, így a Pécs-Baranyamegyei Múzeum Egyesület Értesítőjében, a Pécsi Közlönyben, a Dunántúl című napilapban, valamint a Pécsi Szentföldben jelentek meg, elméleti írásainak pedig a Pécsi Katolikus Tudósító adott nyilvánosságot. 18–19. századi egyházmegye történeti kutatásai, forrásfeltárásai a mai napig megkerülhetetlenek: a Püspöki és a Káptalani Levéltár vonatkozó anyagain megtalálható kézjegye. Ez utóbbiban őrzik 164 dobozban a hihetetlen precizitással rendezett borítékolt jegyzeteit, amelyek a történeti vizsgálódásainak nyersanyagát és eredményeit tartalmazzák. Kevésbé ismert, hogy mindezek mellett kiváló művelője volt a zenének, és beleásta magát a zeneirodalomba is.
Szentkirályi István alázatos és emberséges jelleme, szűnni nem akaró szorgalma, lelkiismeretes munkaszeretete, kiváló egyháztörténeti kutatásai ma is példaként állnak előttünk.


Szentkirályi István életrajza és hagyatékénak jegyzéke 2009-ben jelent meg a Pécsi Egyházmegyei történeti kutatások sorozatában:

Pohánka Éva: Szentkirályi István élete és munkássága. In: Egyházi arcélek a pécsi egyházmegyéből. Szerk. FEDELES Tamás – KOVÁCS Zoltán – SÜMEGI József. (Egyháztörténeti tanulmányok a pécsi egyházmegye történetéből V.) Pécs, 2009. 225–272. Letölthető innen.

Ungherese V1 web k

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

2024 december
H K Sz Cs P Szo V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Közelgő események

Éjféli szentmise a székesegyházban:
-
2024. 12. 24. - 2024. 12. 25.
Szentév megnyitása a pécsi székesegyházban:
-
2025. 01. 04. - 2025. 01. 04.
Német nyelvű szentmise a székesegyházban:
-
2025. 01. 19. - 2025. 01. 19.

partnerek Báta

partnerek Máriagyűd

partnerek Napi evangélium

partnerek kórházlelkészség