Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Lelki séta az Aparhanti Római Katolikus Plébánia területén
Tizenötödik állomás: Aparhant – Lengyel – „Istennek nagyobb dicsőítésére!”
Lelki sétánkat az Aparhanti Római Katolikus Plébánia területén folytatjuk. A plébániához az alábbi települések tartoznak: Aparhant, Lengyel, Mucsfa, Nagyvejke, Kisvejke. Matis Géza plébános úr a térség keresztény szakrális épületeit mutatja be, mesél a hagyományos programokról, továbbbá a közelgő templombúcsúra is invitál:
Az apari településrészen álló, Szent Bertalan apostol tiszteletére felszentelt templom hosszú szentélyrésszel, nyugati homlokzati toronnyal, a hajónál keskenyebb, nyújtott, poligonális záródású, támpilléres szentéllyel rendelkezik. A szentély északi oldalához egy félnyeregtetős sekrestye-oratórium épült. A kőkeretes nyugati kapuja felett háromszögű oromzat, a szemöldökgerendán és a felette lévő kőtáblán latin nyelvű, kronosztikonos építési (1785) és felújítási (1840 körül) feliratok találhatóak. A nyugati homlokzat karzatra nyíló hegedűablaka mellett kétoldalt egy-egy üres szoborfülke áll. A hajóban és a toronyaljban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupolás élkereszt boltozat, a sekrestyében fiókos dongaboltozat került kialakításra. Az 1861-ban készült orgonát 1866-ban átépítették. A falképek a XX. századból, a berendezés a XVIII-XIX. századból származik. A diadalív pillérjén a szentélyben nyugvó XVIII. századi apari plébánosok emléktáblája, a szentély déli falán pedig az aparhanti temetőkben nyugalomra helyezett XIX-XX. századi lelkipásztorok emléktáblája található. A XV. század eleji, gótikus templomot 1758-1785 között építették át gróf Apponyi Antal György kegyúr, Tolna vármegye főispánja és a hívek adományaiból.
A templom védőszentje Szent Bertalan apostol, aki ugyanúgy, mint a többi tanítvány, találkozott Jézussal, egészen közel volt a Mesterhez: látta a csodákat, amiket végbevitt; hallgatta a tanításait; ott volt az utolsó vacsorán és evett a kenyérből, amit maga Jézus tört meg; látta Jézus halálát; majd találkozott a Feltámadottal. Tagja azon tanítványok közösségének, akiknek hitére és tanúságtételére az Egyház épül.
Szent Bertalan apostol liturgikus ünnepe alkalmából a templomunkban augusztus 22-én 11.00 órakor lesz az ünnepi szentmise, amelyre szeretettel várunk Mindenkit!
A hanti településrészen található Szent Mihály arkangyal tiszteletére felszentelt egyhajós templom, amely 1810-ben épült. Kosáríves záródású szentélye a hajónál keskenyebb, mely felett félkupola található. A templomteret csehsüveg boltozatos belső födém fedi. A nyugati homlokzat elé kilépő torony sisakja az 1900-as évekből származik. Orgonáját Angster József építette. A templomot 1962-ben újították fel.
A falu szélén található Szent Vendel-kápolna 1903-ban épült. A leromlott állagú épületet az aparhanti hívek és az önkormányzat összefogásának köszönhetően néhány évvel ezelőtt felújították, jelenleg imádságra igen alkalmas helyszín – egyszerűség és csend fogadja az érkezőket. Szent Vendel emléknapján a plébániai közösség minden évben imaszándék felajánlásával kizarándokol a kápolnához, ahol együtt imádkoznak a védőszent közbenjárásáért.
Aparhant településen hagyomány: minden évben Nagyboldogasszony napján szentmise keretében sor kerül a gyógynövények megáldására, ez az idei évben is megvalósult augusztus 15-én.
A lengyeli Avilai Nagy Teréz templomról, a helyi imaközösségről és a papdi Mária-kegyhely zarándoklatairól Benke Enikő Erzsébet, a plébánia kistelepülési munkatársa mesél:
A templom alapkövét 1846-ban tették le. Az építkezésben Lengyel, Mucsi, Mekényes és Závod katolikus lakosai vettek részt. Az építési munka az 1848-as szabadságharc következtében megállt, majd 1856-ban folytatódott, végül 1860-ban fejeződött be. A templom tornyára 1860. szeptember 15-én helyezték el a keresztet.
Mivel gróf Apponyi József feleségét Pejacsevics Teréznek hívták, ezért a templom védőszentjének a karmelita rendalapító Avilai Szent Terézt (1515-1582) választották, akit a római katolikus egyház október 15-én ünnepel. A lengyeli kegyúri templom felszentelését 1861. október 15-én tartották, az ünnepi szentmisét Girk György pécsi megyéspüspök celebrálta. A lengyeli templom empire-stílusban épült. Méretei: 33 méter hosszú, 18 méter magas, 17 méter széles, a torony magassága pedig 46 méter. A torony eredetileg – a kastély tetejéhez hasonlóan – faborítású volt. Valószínű, hogy a kastély átépítésével egy időben kapott rézborítást a torony is. A templom felszereléséről a gróf maga gondoskodott.
A templom bejárati ajtaja fölé egy tympanont készítettek, melyben a felirat az építtető gróf érdemeit méltatja: „Istennek nagyobb dicsőítésére emeltette méltóságos Nagyapponyi Gróf Apponyi József császári királyi kamarás 1860."
A hajóhoz két oratórium (karzat) is kapcsolódott: ezek az uraság családtagjai, valamint az urasági tisztviselők számára készültek. A toronyban négy különböző súlyú harangot helyeztek el. Az I. világháború alatt Magyarországon sok templomból vittek el háborús célra harangokat, és orgonasípokat. Lengyellel kapcsolatosan Schröder Rezső az alábbiakat jegyezte be naplójába.
„1916. szeptember 5. keddi napon du. lettek a harangok hadi célra elvíve 3 drb., 1-et hagytak. 6 katona szerelte le. Előbb háromszor harangoztak még utoljára velük, sok néző jelenlétében. "
1927-ben 3 új harangot kapott a templom a negyediket – ami az eredetiekből megmaradt – 1943-ban elvitték.
A templom 16 regiszteres orgonáját Komornyik Nándor pesti orgonaépítő készítette. Az ünnepélyes felszentelésére 1862 májusában került sor.
1923-ban elhatározták, hogy a hősök nevének megörökítésére emléktáblát készíttetnek, akkor a költségeket gróf Apponyi Sándor magára vállalta és a táblát a kegyúri templom falára helyeztette el. Az emlékmű avatását 1923. szeptember 12-én tartották, a felszentelést gróf Zichy Gyula püspök végezte.
A bejárattól balra található oltárkép Marianecci munkája, és a velencei Szent Zakariás templomban található Jézus bemutatása a templomban című Bellini mű másolata.
A szobrokat – Jézus Szíve, Mária Szíve, Szent Erzsébet, Szent Antal és Szent József – Josef Runggaldier tiroli szobrász készítette.
A templom építtetője Gróf Apponyi József 1863. március 11-én meghalt. Szívét – végakaratának megfelelően – hazahozták Lengyelre. Jelenleg a szentély falában van elhelyezve fekete márványtábla mögött.
A templombelsőt 1970-ben átrendezték. A liturgikus tér átalakítását Török Ferenc építészmérnök végezte. A márványból készült szentségház Kákonyi István szobrász, a szentély freskója: Dr. Nemsits Antal festőművész munkája, mely a 4 Krisztusi hittitkot – születés, kereszthalál, feltámadás és a Szentlélek eljövetele – ábrázolja.
A szembemiséző oltár süttői márványból készült a benne található ereklye mellé minden hívő udvarából és minden elhunyt sírjáról 1-1 porszemet helyeztek el.
A templombelső felújítása, átrendezése 1970 őszén fejeződött be. 1970. november 29-én áldotta meg szülőfaluja híveinek és a Völgységi kerület papságának jelenlétében dr. Cserháti József megyéspüspök.
Az 1980-as évek elején, a több mint százhúsz éves templom tetőszerkezetében károk keletkeztek, a födém faanyagának egy részét ki kellett cserélni. A főpásztor támogatásával a templom külső falfestése is megtörtént. Hálából és köszönettel Dr. Cserháti József megyéspüspök jótetteiért a lengyeli templom bejáratához emléktáblát helyeztek. A fekete márványba gravírozott püspöki arckép alatt az alábbi felirat olvasható:
HÁLÁBÓL LENGYEL SZÜLÖTTJE ÉS JÓTEVŐJE
DR. CSERHÁTI JÓZSEF PÉCSI MEGYÉSPÜSPÖK EMLÉKÉRE:
A lengyeli önkormányzat és a lengyeli Római
Katolikus Egyházközség
2000. május 7.
Az emléktáblát az ünnepi szentmise után sok Lengyelből elszármazott jelenlétében Dr. Mayer Mihály pécsi megyéspüspök szentelte fel.
A lengyeli templom bejáratának bal oldalához a gróf Apponyi Sándor nevét viselő iskola helyezett el fekete márvány emléktáblát. 2006-ban a lengyeli templom egész tetőszerkezetét felújították.
A templom története és értékei mellett fontosnak tekintetjük a közösségben végzett imádságot. Településünkön rózsafüzér imacsoport működik, valamint a hívek közül többen is csatlakoztak a Boldogasszony Imaszövetséghez.
Népi kezdeményezésre, hagyományteremtő szándékkal több, mint 15 éve felelevenítettük a papdi Mária-kápolnához történő zarándoklatot. Ennek keretében a kegyhelyen minden év szeptemberében, Kisboldogasszony napján az aparhanti plébános celebrálja az ünnepi szentmisét, melyre a környék valamennyi településéről szép számmal érkeznek a hívek.
A papdi kápolna és környezete a közeljövőben jelentős felújításon esik át. A közel 150 millió Ft-os beruházás a Pécsi Egyházmegye és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program támogatásával valósul meg. Mintegy 30 millió forintot fordítanak felújításra, melyből új vakolatot kap az épület, valamint a korábbi helyett új tetőhéjazat kerül a kápolna épületére. A kegyhely környéke népszerű erdei pihenőhely, amely bővül tanösvénnyel, esőtől védő épülettel bővül, illetve stabilizált útszakaszokat és további ösvényeket is építenek.
Lelki sétánk zárásaként Szent Bertalan liturgikus ünnepére készülvén fohászkodjunk az Úrhoz az alábbi könyörgéssel:
„Urunk, Istenünk, erősítsd bennünk azt a hitet, amellyel Szent Bertalan apostol mindhalálig ragaszkodott Fiadhoz. Közbenjárására add, hogy Egyházad híven szolgálja minden nép üdvösségét.”
Fotó: Aparhanti Római Katolikus Plébánia, Pécsi Egyházmegye
