Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Huszadik állomás: Bátaszék – „Úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál!” (vö. Lk 22,27)
Múlt héten az egyházmegyei zarándoklathoz kapcsolódva a bátai Szent Vér kegyhelyen jártunk. Ez alkalommal – a Bátaszéki Római Katolikus Plébánia területén maradva – Bátaszéken folytatjuk lelki sétánkat, ahol a plébánia arculatáról, történeti fordulatokról és értékekről Kürtösi Krisztián plébános úr és Sümegi József állandó diakónus úr mesélnek:
Sajátos arculattal és sajátos küldetéssel rendelkező plébánia vagyunk. A plébánia arculatát és lelkipásztori feladatát a bátai Szent Vér kegyhely határozza meg. Liturgikus rendünket, programjait a kegyhelyhez igazodva alakítjuk. A plébánia területéhez Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaapáti, Bátaszék, Mórágy, Mőcsény, Pörböly, Várdomb tartoznak. Mőcsény távolabbi közössége, Várdomb erősebb közössége önállóan működik. A plébánia életében meghatározó szerepet Báta és Bátaszék tölt be. Az elmúlt évszázadok alatt a bencés alapok hatással voltak az egész környékre. Ha az Egyházmegye határait nézzük, akkor láthatjuk, hogy Mohácstól egészen Dunaföldvárig szerzetes közösségek éltek - Mohácson ferencesek, Dunaszekcsőn domonkosok, Bátán bencések, Bátaszéken ciszterek és bencések, Szekszárdon bencések, Tolnán ferencesek, Dunaföldváron ferencesek. A kolostorok voltak azok a lelki műhelyek, amelyek elősegítették a térségben a lelki fejlődést, és hatásuk a mai napig érzékelhető a templomokban.
Bátaszéken a középkori monostortemplom helyén álló, többször átépített épület a 19. század közepére olyan rossz állapotba került, hogy 1842-ben már új templom építésének tervét vetették fel a bátaszékiek a püspöknek. Az 1870-es évek elején a Bátaszékre látogató Trefort Ágoston kultuszminiszter is támogatta az új templom építésére létrehozott alapot, ám az építkezés tényleges előkészítése csak az 1890-es évek közepén kezdődhetett meg. Az ünnepélyes alapkőletétel 1901. július 21-én zajlott, a templomot 1903. október 4-én szentelték fel Nagyboldogasszony tiszteletére. A templom neogótikus stílusban épült három hajóval, keresztházzal, tágas szentéllyel, északi oldalán kápolnával, a délin sekrestyével. Építéséhez 2,5 millió közönséges és félmillió darab Eszterházy-féle falburkoló téglát használtak fel. A templom stílszerű festését Blaskovits Bátori Mihály szabadkai festőművész műhelye végezte. A gazdag díszítésből különösen is figyelemre méltó a hiányzó bordák színgazdag plasztikai érzékeltetése és a templom hat képsorozata, melyeket Krikler József festőművész készített. A templom jelenleg is Bátaszék városának szimbóluma. A templom tornyának 30 méter magas sisakja 2012 őszére életveszélyessé vált, ezért 2013 áprilisában lebontották. Ennek anyagi fedezetét helyi adakozás és az egyházmegye támogatása biztosította. Ezzel párhuzamosan megindult a gyűjtés az új toronysisak javára. Az Egyházmegye, a Város, a Kormány és a Támogatók összefogásának eredményeképpen a tornyot helyreállították és 2014. október 26-án felszentelték.
A lelki életben Nagyboldogasszony, a Szent Mihály kultusz és az Eucharisztikus csoda régóta meghatározó a térségünkben. Nagy változást jelentett a török időszak után a svábok betelepülése – más kultúrát és hagyományokat hoztak magukkal, tőlük származik a Szent Orbán tisztelet. Érdekesség, hogy a német nyelvterületről érkezők síkvidéki kálváriát alakítottak ki. Az új templom elrendezésében az oltárokon a magyarságtudat jelenik meg, az ablakokon német segítő szentek ábrázolásai láthatóak. Bátaszék esetében fájdalmas lakosságcsere zajlott, amikor a svábokat kitelepítették és bukovinai székelyeket, továbbá református felvidékieket telepítettek be.
Ezekben a feszültségekkel teli évtizedekben az Egyház számára kihívást jelentett a hit átadásával párhuzamosan megteremteni a belső békét.
A bátaszéki Historia Domus azonban arról tanúskodik, hogy az 1990-es években lelkiségi csoportok, mozgalmak alakultak. Egyházmegyei kántorképző tanfolyam indult, illetve itt működik jelenleg is az a Szent Cecília kórus, amely mintegy 100 év óta áll folytonosan a szent zene szolgálatában. A bátai Szent Vér búcsúnak hagyományosan része a szenvedéstörténet, így az 1990-es évek közepén Bátaszéken megrendezésre került az Élő Passió.
Plébániánknak 6 hitoktatója van, így mindenhol megoldott a hitoktatás: Bátaszéken az általános iskolában és gimnáziumban, Báta, Pörböly, Bátaapáti, Mórágy, Várdomb általános iskoláiban, illetve Alsónánán az ott működő alsó tagozatban.
Plébániánk liturgikus rendjében Bátaszéken, Bátán és Várdombon minden vasárnap van szentmise, a fíliákon felváltva tartunk igeliturgiát vagy szentmisét.
Az elmúlt években sikerült kialakítanunk egy olyan egyházmegyei szintű búcsúrendet, melyben a Mária ünnepek Máriagyűdön, a Jézus ünnepek pedig a bátai kegyhelyen kerültek előtérbe.
Bátaszéken 3 ünnep köré szerveződnek az egyházi programjaink: Pünkösd alkalmával a sváb hagyományokat követjük, Nagyboldogasszony ünnepén - a bátaszéki templom búcsúját tartjuk, Szent Orbán napja pedig városi ünnep.
A plébánia területén sok érték van, amelyeket szeretnénk megóvni, s ebben a hívek is együttműködnek. Egy példa erre, hogy éppen most kezdődik Várdombon az Utolsó vacsora c. festmény restaurálása a hívek helyben összegyűjtött adományaiból.
Krisztián atya – aki 2016-tól a Szent Mónika közösség országos lelki vezetője – a lelkipásztori teendők sorában hangsúlyozza a jegyes oktatás, a szentségfelkészítés, továbbá a felnőtt katekézisek tartásának fontosságát. Rendszeresen vezet szentségimádást a templomokban. Lelki kiegyensúlyozottságában áthat az imádság ereje, valamint az a törekvése, mellyel igyekszik jelen lenni, a hívek között lenni.
„Úgy vagyok köztetek, mint aki szolgál” (vö. Lk 22,27) – ez a szentírási mottó ösztönözzön bennünket is átgondolásra, hol vagyunk mi jelen és milyen szolgálatot végzünk családunkban, otthonunkban, egyházunkban és hazánkban?
Szolgálatunkhoz – bárhol is végezzük – kérjük az alábbi énekkel a bátaszéki templom védőszentjének, Nagyboldogasszonyunk oltalmát, hogy védelmezzen bennünket, családjainkat és hazánkat is:
Boldogasszony Anyánk,
Régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén,
Így szólít meg hazánk:
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el,
Szegény magyarokról!Ó Atya Istennek
Kedves szép leánya,
Krisztus Jézus Anyja,
Szentlélek mátkája!
Magyarországról,
Édes hazánkról,
Ne felejtkezzél el,
Szegény Magyarokról!
Fotó: Pécsi Egyházmegye
Forrás: Bátaszéki Római Katolikus Plébánia
