Hetente jelentkező lelki sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Ötvenhatodik állomás: Kakasd – „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés…” (Lk 10,2)
Lelki sétánk következő állomása a Kakasdi Római Katolikus Plébánia területe, amely a Szekszárdi Római Katolikus Plébánia társplébániája. A település és plébánia hitéletét a településen lelkipásztori szolgálatot ellátó Excellenciás és Főtisztelendő Mayer Mihály nyugalmazott megyéspüspök úr mutatja be:
Kakasd község 1700 fős lakossága szinte teljes egészében katolikus vallású, csak néhány evangélikus, református felekezetű lakos van, akik a vegyesházasságok révén kerültek a településre. 1945 előtt teljesen német település volt, majd a lakosság 80%-át kitelepítették és Andrásfalváról telepítettek be bukovinai székelyeket, valamint felvidéki magyarok kerültek Bonyhád környékére. Az andrásfalviak egy része református volt, őket Hidasra, a katolikus bukovinai székelyeket pedig Kakasd, Izmény, Mucsfa, Aparhant és más községben telepítették be.
1930 előtt Kakasd két külön település volt, a 6-os számú főút melletti két oldalon, Belac és Kakasd. A két települést egyesítették. Sokan azt hiszik, hogy a Makovecz-háznál van a faluközpont, de a centrum jelenleg is a Makovecz-háztól 800 méterre található, itt van a templom, plébánia, óvoda, posta. Iskola is van a községben, jelenleg 120 gyermekkel, sajnos csökkenő létszámmal.
A jelenlegi templomot 1805-ben téglából építették, a korábbi templom a Kálvária dombon volt, itt található a temető is. Az épület úgy helyezkedett el, hogy nem lehetett kelet felé tájolni. A túlzsúfoltság időszakában – hiszen az emberek akkor templomba járók voltak – a templom két oldalsó falán karzatot létesítettek a férfiak és ifjak számára, az Angster orgonát pedig hátul a kóruson helyezték el. Az oltárok valószínűleg a II. József uralkodása alatt feloszlatott szerzetesrendek raktáraiból kerülhettek elő, mivel kiderült, hogy eltérő színük van. 1902-ben a Szent Kereszt mellékoltár helyett kialakítottak egy lourdes-i barlangot. a Szent Kereszt mellékoltár helyett. Az 1950-es években a bonyhádi vincés nővérek iskoláját is feloszlatták, a kápolnájukból az értékeket elvitték a bonyhádi plébánia pajtájába, ebből a keresztút Kakasdra került, így szép 14 stáció lett a templomban.
5 évvel ezelőtt kicserélték a templomablakokat, az orgonát restaurálták, az főoltár fölötti üvegablakra Szentháromság-kép került kivitelezésre Sebestyén Lajos támogatásával, a csillárokat pedig Szakács László ajándékozta a templomnak. Az épület mindig szépen díszített és tiszta, az előző és a mostani sekrestyés is szépen gondoskodik róla.
A templom búcsúja Szent Mihály arkangyal ünnepéhez kapcsolódik szeptember 29-én, de a kakasdiak nem ezt a búcsút tartják, hanem a Szent Anna-kápolnához kapcsolódó Szent Anna búcsút július 26-án. A kápolna bejáratától jobb oldalon áll a fekete kereszt, amelynek eredete a Szent Kereszt oltárához kapcsolódik, illetve az első fatemplom fakeresztjének vélik. A bal oldalon egy Mária-szobor található, amelyet a Hilcz család ajándékozott a kápolnának. Fiatal teológusként voltam a Szent Anna búcsún, akkor híres búcsújáróhely volt.
Az idei esztendőben július 24-én 8.30 órakor lesz az ünnepi szentmise, amelynek szónoka Barsi Balázs atya lesz, aki sióagárdi születésű. A szentmise után egy kis agapét tartunk a téren, hogy legyen idő a beszélgetésekre is. Szeretettel várunk mindenkit a búcsúra.
A kakasdi plébánia az egyik legrégibb épület, amely eredetileg erdészháznak épült és 80 cm vastagságú tömésfallal rendelkezik. Amikor a hívek várták az ideérkezésemet a plébánia épület külső ablakait lecserélték és szigetelték. A toronyban Sebestyén Lajos jóvoltából néhány éve újra működik az óra. Idén elkészült a hittanterem fűtése és szépen kimeszelték, az udvari épületben pedig közösségi ház került kialakításra.
Van egy szép kezdeményezés is a faluban, melynek keretében Kelemen András kéthetente szombatonként elvisz érdeklődőket a határba a felújított fogadalmi keresztekhez.
Említésre méltó még a Makovecz-ház két tornya, amelyre azt hiszik a kívül állók, hogy ez a templom. Valójában egy német és egy székely torony, melyeket a faluház és annak nagy terme köt össze, ahol lakodalmakat is szoktak rendezni. Ez az építmény mintegy kézfogást jelképez a német és székely nép között, hogy egymással békességben tudjanak élni. A községben a polgármesterrel nagyon jó kapcsolatot ápolunk a plébánia részéről.
A Szent Anna-kápolna mellett van egy cukrászda, ahol fagylaltra és süteményre be lehet térni, aki hosszabban szeretne időzni, a helyi panzióban tud szállást foglalni.
Lelki sétánk zárásaként Szent Anna búcsú alkalmából kérjük Szent Anna közbenjárását a nagyszülőkre és unokákra, hogy az egyházi kultúra, művelődés és hit őrzői és továbbadói legyenek:
Szent Anna asszony, az áldott Szűz anyja, kérünk:
légy és maradj mindenkor pártfogónk Istennél!
Íme, teljesen rád bízzuk magunkat,
és oltalmadra hagyatkozunk minden testi-lelki ügyünkben.
Ámen.
Forrás:
Kakasdi Római Katolikus Plébánia
Fotó:
Kakasdi Római Katolikus Plébánia
Pécsi Egyházmegye
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
