A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat a megjelenését követő vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét! (Évközi 8. vasárnap, 2022. február 27.)
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök mindenkit!
Az évközi hetedik vasárnap evangéliumi szakaszát Lukács evangéliumának hatodik fejezetéből olvassuk (Lk 6,39-45).
Jézus azt mondja: „Nem nagyobb a tanítvány mesterénél. Akkor tökéletes az ember, mikor már olyan, mint a mestere.” (Lk 6, 39-40) Örömhírünk az, hogy Jézus a mi Mesterünk. Ő az egyetlen Mesterünk, az egyetlen és egyedüli Üdvözítő. Ő az út, az igazság és az élet, aki elvezet bennünket az Atyához. Ő az, aki az örök életet ajándékozza nekünk. Szegezzük tekintetünket Jézusra, a mi Mesterünkre, a mi egyetlen Mesterünkre és tanuljunk tőle. Ő a viszonyítási pont az életünkben, ő az, aki megmutatja, kik vagyunk, hogyan kell élnünk, mit cselekedjünk. Jézus a mi Mesterünk, kövessük őt!
Ebben a szentírási szakaszban isteni mesterünk arra is rámutat, hogy mi az ő tanítványai vagyunk. Milyen szép ez! Jézus Krisztus tanítványai vagyunk. Együtt, közösen tanulunk tőle. A tanítványra jellemző, hogy figyel a mesterére. Fontos, hogy mi is figyeljünk Mesterünkre. Figyeljünk Jézus szavára, hallgassuk az ő szavát, bízzuk rá magunkat az ő szavára, engedelmeskedjünk az ő szavának. A tanítvány figyel a mesterére, tehát hallgatja az ő szavát, befogadja az ő szavát és annak fényében cselekszik.
A tanítvány másik jellemzője, hogy nyitott az újra, befogadó. Mi is legyünk mindig nyitottak Jézus szavára. Mi is legyünk mindig nyitottak az újra, törekedjünk a párbeszédre, legyünk befogadó emberek, Jézus Krisztust befogadó emberek.
A tanítvány alázatos, nyitott az újra és figyel a mesterére. Sose felejtsük el: mindig tanítványok vagyunk. Akkor is, ha felnőttek vagyunk, akkor is, ha másokat tanítunk, mindig megmaradunk tanítványnak, Jézus Krisztus tanítványának. Együtt, egy közösség vagyunk. Jézus Krisztus tanítványainak a közössége, akik együtt követjük a Mesterünket. Együtt szemléljük őt, együtt hallgatjuk őt, együtt figyelünk rá, engedelmeskedünk neki. Jézus azt mondja: „Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere.” (Lk 6, 40) Nekünk, Jézus tanítványainak, az a feladatunk, hogy a Mesterünkhöz váljunk hasonlóvá, hogy egyre inkább jézusi módon gondolkodjunk, egyre inkább Jézus szerint cselekedjünk, egyre inkább Jézus szerint beszéljünk. Váljunk hasonlóvá Mesterünkhöz!
Jézus, a János evangélium XV. fejezetében ezt mondja. „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Aki bennem marad, s én benne, az bő termést hoz. (Jn 15,5) Ha Jézus Krisztusban megmaradunk, akkor hozunk jó gyümölcsöt. Mert Jézus Krisztus jó! És aki Jézussal egységben van, aki Jézusban megmarad, az jó gyümölcsöt hoz, annak az élete szép lesz, annak az élete boldog lesz. Törekedjünk egyre inkább hasonlóvá válni Jézushoz az imádság által, az ő arcának szemlélése által és az ő követése által. Ne feledjük el, Jézust követni azt jelenti, azt teszem, amit ő tenne az én helyemben, azt mondom, amit ő mondana a helyemben és azt gondolom, amit ő gondolna a helyemben. Ezt pedig akkor tudjuk megtenni, ha tanítványai maradunk, ha rátekintünk, ha hallgatjuk őt, ha hívjuk a Szent Lelket, hogy mindig tudjuk rábízni magunkat az Úr Jézusra.
Ünnepeljük együtt, hogy Jézus Krisztus az egyetlen Mesterünk, ő a viszonyítási pontja életünknek. Bízzuk mindig rá magunkat. Ünnepeljük együtt, hogy Jézus Krisztusnak tanítványai vagyunk. A tanítvány alázatával, nyitottságával, lelkesedésével éljük a napjainkat és törekedjünk egyre inkább Jézushoz hasonlóvá válni.
Azt mondja a Mester: Arról tudják majd meg rólatok, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.” (Jn 13, 35) Legyünk Jézus Krisztus tanítványai és mutassuk meg másoknak Isten szeretetét!
2022. február 27. – Évközi 8. vasárnap Lk 6,39-45
EVANGÉLIUM Szent Lukács könyvéből
Jézus a hegyi beszédben ezeket a hasonlatokat mondta tanítványainak: „Vajon vezethet-e vak világtalant? Nem esnek-e bele mind a ketten a gödörbe? Nem nagyobb a tanítvány mesterénél: Akkor tökéletes az ember, amikor már olyan, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Hogyan mondhatod testvérednek: Testvér, engedd, hogy kivegyem a szálkát a szemedből! – holott a te szemedben nem látod a gerendát? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és csak aztán láss hozzá, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből. Mert nincsen jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, sem rossz fa, amely jó gyümölcsöt hoz. A fát a gyümölcséről lehet megismerni. Nem szednek tövisbokorról fügét, s gyalogszederről sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz ember pedig a rosszból rosszat. Hisz a száj a szív bőségéből beszél.
Ezek az evangélium igéi.
Pécsi Egyházmegye
