A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat a megjelenését követő vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni Nyúl Viktor pasztorális helynök gondolataival, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét! (Évközi XVII. vasárnap, 2022. július 24.)

Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök Mindenkit!

Az évközi 17. vasárnap evangéliumi részletét Lukács evangéliumának tizenegyedik fejezetéből olvassuk:

Lukács evangéliumát az imádság evangéliumának is szoktuk nevezni, benne sokszor megjelenik az imádság témája. Így van ez most is. Az evangélista hangsúlyozza, hogy Jézus imádkozik, és miután befejezte az imádságát, a tanítványai kérik a Mestert: „Taníts meg bennünket imádkozni.”, és Jézus megtanítja nekik a miatyánk imádságot, amit emiatt az Úr imájának is nevezünk, hiszen az Úr Jézus az, aki megtanította, hogy így szólítsuk Istent: „Mi Atyánk”.

Egy keresztény író azt mondja ezzel kapcsolatban, hogy amikor a miatyánk imádságot imádkozzuk, akkor a Mennyei Atya felismeri az ő Fiának a szavait. Az Úr imádsága talán mondhatjuk ezt, a legszebb imádság, mert magától az Úr Jézustól kaptuk ajándékba. Régi hagyomány, hogy ezt az imádságot naponta háromszor elimádkozzuk. Gyakran imádkozzuk ezt az imádságot, földi életünk kezdetén is, amikor megkeresztelnek bennünket, földi életünk végén is, a temetési szertartásban is elhangzik ez a szép imádság.

Jézus arra hív bennünket, hogy imádkozzunk, az imádság pedig élő kapcsolat az Atyával, a Fiúval és a Szentlélekkel. Amikor imádkozunk, belekapcsolódunk abba a szeretetkapcsolatba, ami az Atyát a Fiúval összekapcsolja a Szentlélekben. A Szentlélek az - tanít Pál apostol-, aki megtanít bennünket imádkozni, aki segít bennünket imádkozni, aki eszünkbe juttatja azt, hogy Istent Atyának szólíthatjuk.

Jézus arra bátorít bennünket, hogy amikor imádkozunk, akkor szólítsuk meg az Atyát, aki a mi Atyánk. Csodálatos örömhír azt tudnunk, hogy a világot teremtő Isten, a mindenható Isten irgalmas Atyánk, akit megszólíthatunk, akire rábízhatjuk magunkat, akire mindig számíthatunk. Ha Isten a mi Atyánk, akkor mi egymásnak testvérei vagyunk.

A miatyánk imádságot imádkozva újból és újból felfedezzük azt, hogy egymásnak testvérei vagyunk. Ahogy Ferenc pápa írja: „mindnyájan testvérek vagyunk”. Imádkozzunk gyakran és az imára úgy tekintsünk, mint élő kapcsolat Mennyei Atyánkkal.

Továbbá Jézus arra tanít bennünket, hogy amikor imádkozunk, akkor imádkozzunk kitartóan, imádkozzunk állhatatosan. Az állhatatos imádságnak megvan a gyümölcse. Így fogalmaz Ferenc pápa: „Isten mindig meghallgatja az imádságunkat, csak talán nem úgy teljesíti, ahogy mi elképzeljük azt.” „Imádkozzunk - tanít a Szentatya - hittel, bizalommal, állhatatosan, rábízva magunkat Istenre.” Ahogy Jézus is bátorít bennünket: „Kérjetek és adnak nektek keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak.”

Fedezzük fel az imádságnak a szépségét, fedezzük fel a kérő imádságnak, a közbenjáró imádságnak, az áldó, dicsőítő imádságnak a szépségét! Mert amikor imádkozunk, megtapasztaljuk azt, hogy Isten a mi Atyánk és egymásnak testvérei vagyunk. Imában együtt vagyunk. Amikor imádkozunk, akkor egységben tudunk lenni távol lévő szeretteinkkel is, sőt, elhunyt szeretteinkkel is. Az imádság arra is felhívja a figyelmünket, hogy nem vagyunk magunkra hagyva, egy családot alkotunk.

Tartsunk egy kis csendet, és ebben a csendben imádkozzunk a családokért, a fiatalokért, az idősekért, a betegekért, az egészségügyben dolgozókért és a békéért is!

2022. július 24. - Évközi 17. vasárnap (Lk 11,1-13)

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát. Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus erre így szólt hozzájuk:
„Amikor imádkoztok, ezt mondjátok:
Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek. És ne vígy minket kísértésbe.”
Azután így folytatta: „Tegyük fel, hogy valamelyiteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá és ezt mondja: »Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom.« De az kiszól: »Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked.«
Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van.
Mondom tehát nektek: Kérjetek és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki?
Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”

Ezek az evangélium igéi.

Pécsi Egyházmegye

Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.

Szentmise közvetítések banner v2

 

Szentmise közvetítések banner v2

 

partnerek kórházlelkészség