A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat a megjelenését követő vasárnapi evangéliumi szakaszon való elmélkedést kívánja elmélyíteni Nyúl Viktor plébános, főiskolai tanár gondolataival, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét! (Évközi 7. vasárnap, 2023. február 19.)
Dicsértessék a Jézus Krisztus! Szeretettel köszöntök Mindenkit! Az évközi hetedik vasárnap evangéliumi szakaszát Máté evangéliumának ötödik fejezetéből olvassuk.
Egy alkalommal, valahol Japánban egy kiállítást szerveztek, a világ nagy vallásait kívánták bemutatni. Abban a teremben, ahol a kereszténységről volt szó, a következőt írták a terem címeképpen mottóul: Kereszténység, a szeretet vallása.
A mai szentírási részlet a hegyi beszédből való, amelyben Jézus a szeretetről beszél. Beszél arról, hogy mi a szeretet lényege, beszél arról, hogy a szeretet miben mutatkozzék meg, beszél arról is, hogy hogyan szeressünk. Mi a szeretet lényege? Még pontosabban: Ki a szeretet lényege? Mert a szeretet nem valami, a szeretet nem csupán egy érzés, a szeretet Isten maga. Ahogy az első János levél mondja: „Szeretet az Isten.” És Isten szeretete abban mutatkozik meg, hogy ő elküldte egyetlen Fiát, Jézus Krisztust, aki értünk meghalt és feltámadt. A szeretet nem egy elvont fogalom, a szeretet, a Szentháromságos egy Isten. A szeretet Jézus Krisztus, az Isten Fia, aki önmagát adta értünk, ajándékká vált. A szeretet tehát, Isten maga. A szeretet lényege, Isten maga.
Szeretni nem csupán azt jelenti: jó érzést érezni valaki felé, hanem a szeretet döntést is jelent. Döntök a másik ember mellett, döntök a jó mellett. Azt mondja Jézus, ne csak azokat szeressük, akik bennünket szeretnek, hanem azokat is szeressük, akik a mi ellenségeink, akik támadnak bennünket. Szeretni irányukban azt jelenti, fogalmaz az Úr Jézus, hogy imádkozunk értük, hogy jót akarunk nekik, hogy jót kívánunk nekik, hogy jót teszünk velük. A szeretet abban mutatkozik meg tehát, hogy hogyan gondolkodunk a másik emberről, hogy mit teszünk a másik ember felé, függetlenül attól, hogy ő mit tesz velünk. A szeretet azt jelenti, jót akarok a másiknak, jót kívánok a másiknak, jót teszek a másikkal, imádkozom érte. A szeretet mindenki felé kötelez. Természetesen nem mindenkit tudunk ugyanúgy szeretni. Nem mindenkit tudunk ugyanúgy szeretni, mint szüleinket, gyermekeinket, családtagjainkat, barátainkat, de az Úr Jézus nem is ezt kéri tőlünk, hanem azt kéri, hogy a felebarát iránti szeretettel forduljunk mindenki felé, még az ellenségeink felé is, ezt pedig azt jelenti, hogy jót kívánunk neki, jót teszünk vele. A szeretet lényege tehát, Isten maga, aki maga a szeretet. És mi legyen a szeretetünk motivációja? Miért szeressünk? Azért, mert Jézus ezt kéri tőlünk. János evangéliumában azt mondja az isteni Mesterünk nekünk: Arról ismerjenek fel benneteket, hogy a tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást, ahogy én szerettelek titeket.
Miért szeressük az ellenfeleinket is? Azért, mert Jézus erre kér bennünket. Miért szeressünk minden embert, az ellenségeinket is? Azért, mert így válunk hasonlóvá a Mennyei Atyához, aki felkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek. Bizonyos értelemben, ha szeretettel fordulunk az ellenségeink felé, azon embertársaink felé is, akik tesznek azért, hogy nehezebben tudjuk szeretni őket, akkor hasonlóvá válunk egyre inkább a Mennyei Atyához. A motivációja a szeretetünknek, Isten maga. Istenhez válunk egyre inkább hasonlóvá, egyre inkább megéljük istengyermeki mivoltunkat azáltal, ha szeretünk, ha szeretettel fordulunk a másik ember felé.
Hogy miben áll a szeretet, konkrétan miben valósuljon meg, ezekről is tanít Jézus bennünket, érdekes képeket használva, amikor ezt mondja: „…ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira.” Egy biblikus ezzel kapcsolatban egyszer azt mondta, a római katonáknak annak idején lehetőségük volt arra, hogy szabadon kényszerítsenek járókelőket, hogy segítsenek vinni az ő menetfelszerelésüket egész egy mérföldnyire. Képzeljük csak el a jelenetet: egy római katona arra kényszerít egy járókelőt, hogy vigye neki a menetfelszerelését, egész egy mérföldig. Amikor lejárt az a mérföld, a római katona visszavenné már a hátizsákot, de nem adja vissza ez a zsidó ember, viszi tovább. A második mérföld végén, már maga a római katona valószínű kellemetlenül fogja érezni magát, hogy nem adja vissza ez a zsidó járókelő az ő menetfelszerelését. Kellemetlenül, kényelmetlenül érzi magát, és szinte már rimánkodva kéri vissza az ő felszerelését. Vagyis, amikor Jézus azt mondja, hogy ha kényszerítenek egy mérföldnyire, menjél kettőt, nem azt kéri tőlünk, hogy legyünk bárgyúak, nem, a szeretet erőt jelent, a szeretet bátorságot jelent, a szeretet leleményességet jelent. Ezekkel a képekkel Jézus arra hív bennünket, amit Pál apostol is mond a Római levél tizenkettedik fejezetében: Ne hagyd, hogy legyőzzön téged a rossz, inkább jóval győzd le a rosszat. Vagyis ha a gonoszságra, ha a rosszra, nem rosszal, nem gonoszsággal válaszolunk, hanem szeretettel, bátor magatartással, szeretettel, akkor esélyt adunk annak az embertestvérünknek, aki a rosszban elmerült, hogy megtérjen, hogy megtörjön a jég.
A rosszra törekedjünk mindig jóval válaszolni, konkrét, egyszerű gesztusokkal. Például, ha valaki nem köszön nekünk, akkor köszönjünk mi előre neki. Ha valaki udvariatlanul viselkedik velünk, akkor mi törekedjünk udvariasnak lenni ennek ellenére felé. Pici, apró gesztusok, szeretetgesztusok, amelyek esélyt adnak a másik ember számára arra, hogy megtörjön benne a gonoszságnak a jege. Ne hagyjuk, hogy a rossz, a szeretetlenség legyőzzön bennünket. Inkább a szeretet erejével, szelíd erejével győzzük le a rosszat.
Összefoglalva, örömhírünk az, hogy Isten maga a szeretet, aki mindannyiunkat szeret, s arra hív, hogy az ő szeretetét sugározzuk mások felé is. Ha szeretünk, hasonlóvá válunk Istenhez, és szeretni azt jelenti, hogy jót akarunk a másik embernek, jót kívánunk neki, jót teszünk vele, imádkozunk érte, és törekszünk azon dolgozni, hogy a rossz ne győzzön le bennünket, hanem mi győzzük le a szeretettel a rosszat.
Tartsunk egy kis csendet és ebben a csendben adjunk hálát a Jó Istennek, és imádkozzunk mindenkiért, elsősorban Ferenc pápánkért, a fiatalokért, az idősekért, a betegekért, az egészségügyben dolgozókért, a családokért és a békéért.
Nyúl Viktor plébános, főiskolai tanár
2023.02.19.- Évközi 7. vasárnap (Mt 5,38-48)
Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz:
Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Szemet szemért, fogat fogért. Én pedig azt mondom nektek: Ne szálljatok szembe a gonosszal, hanem ha valaki arcul üt téged jobb felől, tartsd oda neki a bal arcodat. Aki perbe fog, hogy elvegye a ruhádat, annak add oda a köntösödet is. És ha valaki egy mérföldnyire kényszerít, menj vele kétannyira. Adj annak, aki kér, és aki kölcsönt akar, el ne fordulj tőle.
Hallottátok, hogy ezt mondták: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket, imádkozzatok azokért, akik üldöznek és gyaláznak titeket, hogy gyermekei legyetek mennyei Atyátoknak, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra egyaránt, és esőt ad mind az igazaknak, mind a bűnösöknek.
Ha ugyanis csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, ugyan mi lesz a jutalmatok? Nem teszik meg ezt a vámosok is? És ha csak a testvéreiteknek köszöntök, mi az, amivel többet tesztek? Nem teszik meg ezt a pogányok is? Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!Ezek az evangélium igéi.
Pécsi Egyházmegye
Az oldalon közzétett fotók és a szöveg részben vagy egészben történő felhasználása kizárólag forrásmegjelöléssel vagy a Pécsi Egyházmegye írásos hozzájárulásával engedélyezett.
