Új sorozatot indítottunk honlapunkon, melynek során hetente Egyházmegyénk egy-egy plébániájának területére látogatunk el virtuálisan. Sétáink alkalmával rápillanthatunk a térségben rejlő értékekre, betekinthetünk az érintett plébánia közösségi életébe, tevékenységeibe, miközben lelki útravalóval is gazdagodhatunk.
Harmadik állomás: Kővágószőlős - „Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!” (Lk 1,45)
Kővágószőlős település Sarlós Boldogasszony tiszteletére felszentelt templomát Nagyné Szalek Ewa idegenvezető és Puppi Natasa építész mutatja be, a falu egykori plébánosa Dr. Timár György által készített „A Nyugat-Mecsek középkori templomai” c. írás felhasználásával:
A XII. században a Sarlós Boldogasszony tiszteletére emelt plébániatemplomról 1729-ben megállapították, hogy az épület hossza megfelelő, viszont nem elég széles. A templom mai formáját ezt követően, az 1763-1772 között lezajlott átépítés során nyerte el.
A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. A torony magasságát – amelynek román ikerablakokkal ékeskedő alsó fele a középkor óta megmaradt eredeti állapotában – 35 méter magasra emelték, majd nagyméretű, egyhajós templomot építettek hozzá. Az ötszintes, támpilléres torony a mai napig tanúskodik a templom építéstörténetéről: a legkorábbi, XII-XIII. században épült szintek közti pálcatagos választópárkány, román ikerablakok, gótikus támpillérek, és a felső két szint leegyszerűsödő, barokk stílusa egyaránt látható.
A nyugati kapu előtt, a gótikus támpillérek közé barokk, kagylódíszes, kosáríves esőfogót építettek. Az alul csigavonallal induló oromzat egyszerre utal a Santiago de Compostella zarándoklatok kagyló jelvényére (Jakobs-muschel) és a jakabhegyi Szent Jakab kolostorra.
Az átépített templom a korábbinál lényegesen szélesebb és valamelyest hosszabb is lett, belső terének kialakítása pedig a késő-barokk gyakorlatának megfelelően történt. A belső templomtérnek csak egy kis része látható a kórusnak helyt adó emelvényt tartó két pillértől, így az épületbe lépő tekintete azonnal a főoltár felé irányul, és csak később, előrébb lépve tárul elé a teljes látvány.
A helyi lakosság a török hódoltság másfél évszázadában el volt zárva a reneszánsz és a barokk művészettől és ezek hatásaitól, így megőrződött a gótika, és ennek megfelelően került kialakításra a nyugati előcsarnok falán elhelyezett, népi ihletésű kőkereszt.
A jobb oldali mellékoltáron elhelyezett fából faragott feszület, egy fehér mészkőből faragott gótikus pasztofórium (szentségház), valamint a helyi vörös homokkőből faragott középkori szenteltvíztartó a II. József által megszüntetett kővágószőlősi Jakab-hegyi pálos kolostorból került a Sarlós Boldogasszony templomba.
A templom későbarokk berendezése különösen értékes. A barokk szószék, a gyóntatószék és a keresztelőkút, valamint a nagyobb méretű csillár 1780 után a pécsi Székesegyházból került ide.
A főoltár XVIII. századi oltárképét, mely Mária Erzsébetnél tett látogatását ábrázolja, a bécsi Karl Bachmann festette. A keresztúti stációk 14 képe Prokop Péter, katolikus pap, híres festőművész alkotása.
Az orgonát 1941. évben a pécsi Angster cég készítette.
Kővágószőlősön az 1950-es évek elején kezdtek uránt bányászni - a bányászok által végzett munka iránti tisztelet jeleként a templomtorony harangjátéka a bányászhimnusz dallamát játssza, a kórushoz vezető feljáró falában pedig Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének a szobra kapott helyett.
Néhány éve a templomban, a karzat alatt egy, a gyermekek biztonságát és a templomban zajló események követését biztosító, ablakkal felszerelt játszószoba került kialakításra – a családok így gyermekeikkel közösen vehetnek részt a miséken, miközben nem kell attól tartaniuk, hogy a kicsik megzavarják a többi hívő áhítatát.
A templomhoz tartozik egy műemlék jellegű plébániaépület is, amely rendszeresen szolgál ministránstáborok helyszínéül, illetve szálláslehetőséget biztosít az erre kiránduló csoportoknak, cserkészeknek.
Nagyné Szalek Ewa mint a kővágószőlősi Keresztény Kaszinó koordinátora példaértékű kezdeményezésről mesél:
2009 őszén a Kővágószőlősi Egyházközség Képviselőtestületének gyűlésén indult útjára egy kezdeményezés, melynek fő célja egyrészt a községünkben élő különböző emberek tudásának gyarapítása, másrészt a kereszténységgel kapcsolatos kérdésekre történő válaszadás volt. Hamzau Relu akkori plébános támogatásával született meg a „Keresztény Kaszinó”, amely 2009 óta az őszi, téli és tavaszi hónapokban rendszeresen tart összejöveteleket.
2017-ben Hamzau Relu atya Komlóra helyezésekor Kővágószőlős új lelki vezetőt kapott Barics Gábriel atya személyében, aki elődje gyakorlatát folytatva szintén támogatta a kezdeményezést.
A „Keresztény Kaszinó” keretein belül havonta egyszer, minden harmadik pénteken találkozunk. A Kővágószőlősi Polgármesteri Hivatal a nemrég felújított Buzás Andor Művelődési Házban biztosított a Kaszinó számára egy termet. Az összejöveteleken bárki, előzetes regisztráció nélkül, díjmentesen részt vehet. Korábbi rendezvényeink jellemzően kb. 20 – 80 fő részvételével zajlottak.
A találkozások általában két részből állnak. Az első a keresztény hit egy-egy adott, sokszor aktuális kérdésére vonatkozó ismertető, a második egy előadás vagy előadássorozat egy-egy közösen, előre kiválasztott témában. A Keresztény Kaszinó programjának összeállításánál nagy hangsúlyt fektetünk a népi szokásokra, a község nagy szülötteire, a hagyományos életformára, a különböző mesterségekre, a közelben található történelmi helyekre és az itt élőkre.
Ősszel ünnepeltük a Keresztény Kaszinó fennállásának 10. évfordulóját, amelyen vendégként és előadóként részt vett Dr. Udvardy György, pécsi apostoli kormányzó, veszprémi érsek úr is. A jeles alkalomból Hamzau Relu, mint a Keresztény Kaszinó korábbi, és Barics Gábriel, mint a kezdeményezés jelenlegi lelki vezetője is megszólaltak.
Legutolsó találkozásunk a pandémia előtt, 2020 februárjában volt, azóta a Kaszinó működése – a hatályos járványügyi jogszabályok és a közösség biztonsága érdekében - felfüggesztésre került.
Reméljük, hogy a járványügyi helyzet változásával lehetővé válik újabb előadások megszervezése és hasonló sikerrel folytatódik a közösségünk minden tagja számára komoly értéket képviselő, szívünknek-lelkünknek kedves eseménysorozat.
A Keresztény Kaszinó korábbi témái és előadói ITT olvashatóak.
A Keresztény Kaszinó előadássorozata olyan találkozásokra épül, amelyek során mi magunk nemcsak ismeretekben, hanem lelkiekben is gazdagodhatunk és változhatunk. Sarlós Boldogasszony temploma emlékeztet bennünket Mária Erzsébettel való találkozására. Mária hitt és útra kelt. Erzsébettel való találkozása során bizonyosságot kapott Istentől, közvetlenül megtapasztalhatták Isten szeretetét és irgalmát. Ebből fakad Mária öröme: „Boldog, aki hitt annak beteljesedésében, amit az Úr mondott neki.”(Lk 1,45)
Mi is induljunk el és lépjünk arra az útra, mely felé a lelkiismeretünk és a jelek vezetnek, hogy megtapasztaljuk: Isten mindig igazat mond, és nyugodt szívvel ráhagyatkozhatunk.
Forrás: Dr. Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai
Fotó: Nagyné Szalek Éva archívuma, Vermes Nikolett
