KRONOLÓGIA
1400 – Szanai Gergely fia Pál lesz a bátai apát
1411 – Rozgonyi Simon országbíró vámmentességet engedélyez a bátai egyház határai között megfordulóknak
1415 – Garai János a boszniai hadjáratban fogságba esik és fogadalmat tesz
1416 – Garai fogadalmát Bátán váltja be
1420 – a bátai kegyhely vezeklő zarándoklatok célpontja
1427 – Szalárdi János lesz a bátai apát
1434 – IV. Jenő pápa a bátai kegyhelyet felkeresőknek búcsút engedélyez
IX. Bonifác pápa 1400-ban megerősítette a bátai apátságnak azt a jogát, hogy ne a területileg illetékes pécsi püspök, hanem közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartozzon
Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár
Zsigmond király hosszú uralkodása alatt többször is felkereste a bátai Szent Vér kegyhelyet:
1389. szeptember 18.
1391. augusztus 20.
1394. június 20. k.
1395. április 9. nagypéntek
1398. november 15.k.
1409. április 30.
1409. július 15.
1420. szeptember 19.
Zsigmond király bevonul a kontanzi zsinatra – korabeli illusztráció
Cillei Borbála, Zsigmond király második felesége 1416 októberében zarándokolt el Bátára
Garai János fogadalma a krónikás hagyományban
„Garai Jánost is elfogták és súlyos vasra verték, és amikor a fogságban töltött hosszú idő múltán visszanyerte szabadságát, hatalmas súlyú bilincseit, az utókor emlékezetére a bátai monostorra hagyta ott tett fogadalmának beváltásaként, a mi Urunk és Megváltónk drága Vérének dicsőségére.” (Thuróczi krónika)
Garai János atyjának, Garai Miklós nádornak vörös márvány sírköve. (Siklós, plébániatemplom)
Folytatása következik!
A gyűjtőmunkát végezte Sümegi József diakónus.
