A Pécsi Egyházmegye történelmi fontosságú eseményének iratanyagát dolgozza fel az a kötet, amelyet a közelmúltban jelentett meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete. Az 1936. évi pécsi egyházmegyei zsinat határozatait tartalmazó forráskiadványhoz Damásdi Zoltán, a Pécsi Egyházmegyei Levéltár levéltárosa írt bevezető tanulmányt, valamint jegyzeteket. Vele beszélgettünk a hiánypótló kötetről.

Mi adja a kötet megjelenésének időszerűségét?

2011-ben indult az az Országos Tudományos Kutatási Alap által támogatott program, amely azt a célt tűzte ki, hogy a 19-20. századi egyházmegyei, illetőleg tartományi zsinatok dokumentumait egy sorozatban jelenteti meg. Ennek leglényegesebb haszna az, hogy ha valaki szeretné egy egyházmegye életét alaposan megismerni, ahhoz nélkülözhetetlen ezeknek az iratoknak a tanulmányozása, hiszen ez egyfajta, minden részletre kiterjedő rezüméjét adja az egyházmegye korabeli működésének.

1936 konyvboritoAz egyházmegyei zsinat határozatainak gyűjteménye 1936-ban már megjelent. Ez a kötet most mennyiben több a határozatok ismételt közlésénél?

Lényegében ugyanazokat a határozatokat tartalmazza, amelyek 1936-ban megjelentek. Annyiban jelent többet a könyv, hogy feldolgozza az iratanyagot: ezek a határozatok ugyanis nem a semmiből születtek, hanem az egyházmegye aktuális állapotából, igényeiből fakadóan fogalmazták meg őket, de úgy, hogy természetesen merítenek minden korábbi egyházi és világi intézkedésből. A forrásközlés egyik fontos szempontja volt, hogy megjelölje azokat a hivatkozási pontokat, amelyek a zsinati határozatok alapját jelentik. Így nyolcvan év elteltével tudományos szempontból is alaposan feldolgozható, hogy ezek a határozatok mi alapján, milyen történelmi háttérrel születtek meg, de a zsinat utóélete is fontos: hogy valósult meg mindez az egyházmegye életében, hogyan változtak a határozatok időről időre, míg aztán lényegében teljesen megszűntek.

Egyetlen olyan határozat sincs közöttük, amelyik ma is érvényben lenne az egyházmegyében?

Nincs egyetlen máig érvényben lévő határozat sem. Nem lehet azt mondani, hogy a következő egyházmegyei zsinat,  ami Pécs esetében 1998-ban volt – szüntette volna meg az 1936-os rendelkezések érvényességét, hiszen a II. Vatikáni Zsinat 1962. és 1965. között alapvetően változtatta meg az Egyház működését. Az egyetemes zsinat következtében de jure érvényét vesztette az 1936-os zsinat sok rendelkezése. A gyakorlatban viszont már ennél korábban, az 1940-es évek közepétől, a kommunizmus kiépülésével vált alkalmazhatatlanná sok határozat. Emellett vannak természetesen püspöki rendelkezések is, amelyek konkrétan egy-egy határozat módosítását, megszüntetését eredményezték. Egyetlen olyan rendelkezés van – amelyet nem az 1936-os zsinat alkotott, hanem Berényi Zsigmond püspök 1742-ben – de az 1863. és az 1936. évi zsinat is megerősített, így mindmáig létezik az egyházmegye papjainak miseszövetsége, amelynek keretében elhunyt paptestvérükért 3, elhunyt püspökükért 6 szentmisét kötelesek bemutatni a halálhír kézhezvétele után.

Melyek azok a főbb területek, amelyeket a zsinati határozatok érintenek?

Virág Ferenc püspök  amellett, hogy az 1917-ben kihirdetett kánonjogi kódex előírta az egyházmegyei zsinatok tízévenkénti megtartását – azzal a megfontolással hívta össze a zsinatot 1936-ban, hogy az utolsó, 1863-as egyházmegyei szintű tanácskozás óta a világ rengeteget változott. Szükségesnek tartotta egy olyan új határozatgyűjtemény megalkotását, amely választ ad az új kihívásokra, és kiterjed a papi hivatás valamennyi akkori aspektusára. Előírásokat fogalmaz meg magukról az egyházi személyekről, a papság igehirdető tevékenységéről, a szorosan vett papi tevékenységekről, a közigazgatási tevékenységekről. A kötet egy függelékben tartalmazza azokat a dokumentummintákat (jegyzőkönyv, pénztárnapló, leltár, számadási minta), amelyeket abban az időben minden plébánián kötelező volt használni. Elsőre rengetegnek tűnhet az az 563 paragrafus, amelyet megalkottak a zsinati atyák, és felmerülhet a kérdés, hogy vajon tudta-e tartani magát a papság az ilyen aprólékosan szabályozott előírásokhoz. A valóságban azonban valószínűleg nem az volt a cél, hogy minden egyes plébános kívülről megtanuljon minden rendelkezést, hanem sokkal inkább egyfajta útmutatást kívánt adni: ha valaki nem volt biztos valamiben, a határozatgyűjteményben megtalálta a választ kérdésére.


Készülőben van a Magyar Történelmi Emlékek – Okmánytárak sorozat következő pécsi vonatkozású kötete: az 1863. évi egyházmegyei zsinat anyagát feldolgozó könyv két nyelven (az eredeti latin mellett magyar fordításban), bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátva jelenik meg idén ősszel.

Horváth-Baán Anikó

2019 augusztus
H K Sz Cs P Szo V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Közelgő események

Pedagógus képzés – iskolák, gimnáziumok:
Magtár Látogatóközpont
2019. 08. 26. - 2019. 08. 26.
Igazgatói értekezlet - közoktatás:
Pécs
2019. 08. 27. - 2019. 08. 27.
Pécs Városa és a Pécsi Egyházmegye Veni Sancte tanévnyitó szentmiséje:
Pécsi Székesegyház
2019. 08. 30. -
Pécs | Városi tanévnyitó:
Pécs, Szent Mór Katolikus Iskolaközpont megújult tornatermében
2019. 08. 30. -
Szentségimádás és szentmise a hivatásokért:
Pécsi Székesegyház
2019. 09. 05. -

Szent Vér Báta

pem nek logo wide

pe napi evangeliumok

pe mariagyudi kegyhely

pe szechenyi