Az ÜNNEP mindig kiemelkedik a hétköznapok sorából. Segít, hogy észrevegyük és rácsodálkozzunk Isten körülöttünk lévő és bennünk élő ajándékaira. A készülődés során nemcsak a minket körülvevő környezetet díszítjük fel az adott ünnephez méltóan, hanem a lelkünket is ráhangoljuk a szépre, a jóra, az örömre.
Az intézményben arra törekszenek, hogy a külsőségek és a tartalom harmonikusan kapcsolódjanak össze.
Öltsön ünnepi ruhát minden gyermek és felnőtt szíve, öltözzön díszbe az egész óvoda!
Mindezt az adventi várakozás időszakában az óvoda dolgozóinak együttműködésével sikerült megvalósítaniuk. November végén fellobbantak az óvodai csoportokban az adventi koszorúk első gyertyalángjai, jelezve, hogy közel a Megváltó születése. Az udvari babaház pedig a gyerekek örömére csodálatos betlehemmé változott.
SZENT ERZSÉBET KÖTÉNYE címmel jótékonysági felhívást hirdetett meg az óvoda. mellyel a Katolikus Karitász „Tárjátok ki a szíveteket!” – elnevezésű segélyprogramjához csatlakoztak. Kérték azokat a családjaikat, akiknek van lehetőségük rá, támogassák tartós élelmiszer felajánlásukkal az arra rászorulókat a téli időszakban és karácsonykor, hogy minden óvodás gyermeknek szebb lehessen az ünnepe!
„Nagy dolgokat tenni nem tudunk,
csak kicsiket, nagy szeretettel”
/Teréz Anya/
December első hetében az ovisok már izgatottan várták, hogy eljöjjön hozzájuk Mikulás. Szent Miklós püspök kedvességéről és nagylelkűségéről szóló történetek hallgatása nyomán csodás gyermeki alkotások születtek. Mikulás postaládájába is sok szép rajz gyűlt össze. Az óvó nénik a Jön a Mikulás! c. mese dramatikus eljátszásával varázsoltak meghitt hangulatot. Az ünnepre az óvoda tornaterme Tél országgá változott. A hozzájuk érkező Mikulás piros ruháját, hosszú, ősz szakállát ámulattal nézték a kicsik. Énekekkel, versekkel köszöntötték. Legjobban persze a zsákjából előkerülő csomagoknak örültek.
Az óvodában a néphagyományokat is őrzik. Luca napjához köthető a búza vetése. Ezt a népszokást, az óvoda minden csoportjában felelevenítették. Ezen a napon kis tálkába búzát szórt a háziasszony, amit karácsony napjáig öntözgetett, s minél magasabbra hajtott ki, s minél jobban kizöldült addigra, annál bővebb termést jósoltak a következő esztendőre. Belsejébe mécsest, gyertyát volt szokás helyezni. A búza zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését volt hivatott hirdetni, maga a búza pedig az élő kenyeret, Jézust jelképezte.
Karácsonyhoz közeledve az óvoda csoportjai ellátogattak a belvárosi templomba, ahol János atya köszöntötte őket. A járványügyi helyzetre való tekintettel a gyerekek ünnepi műsorát ebben a tanévben, rendhagyó módon videó felvétel útján tekinthették meg a szülők. Német karácsonyi dalok, versek, betlehemes játék és a szállást kérő Mária története csendült fel a gyermekek előadásában. Az óvodai csoportok ünnepére sok szép ajándék került a karácsonyfák alá. A gyerekek mézeskalács sütésével, kézműves tevékenységekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal, gyermektáncokkal, népi játékokkal, zenehallgatással hangolódtak az ünnepre. Saját készítésű ajándékaikat örömmel vitték haza. Az adventi várakozást az óvodai ünnep zárta. Közös imádság és az óvó nénik éneke után az óvoda origami tehetséggondozó műhelyének csemetéi mutattak be egy meghitt bábelőadást, Reichertné Nagy Judit vezetésével.
A dalban felcsendülő karácsonyi angyalok nemsokára hozzánk is elérnek. Öltöztessük fel hát a lelkünket és várjuk, hogy megszülessen mindannyiunk szívében Jézus!
„Együtt van az egész család, s köztük én is ott vagyok.
Olyan jó, hogy karácsony van, karácsonyi angyalok.”
Királyné Lukács Gyöngyi, óvodapedagógus
Fotó: Dombóvári Szent Erzsébet óvoda
