Ágota története a 3. századi Sziciliában, Katánia és Palermo között bontakozik ki, két város között, amelyek mind a mai napig azon vetélkednek, hogy a szent valójában melyik városban is született.
„Szenvedéstörténetét” olvasva azt lehet feltételezni, hogy 235-ben született, valahol az Etna lábánál, gazdag nemesi család leányaként. Már serdülő korában megnyilvánul abbéli akarata, hogy az Istennek szentelje magát. Püspökétől a fátyol felvétel (velatio) rítusa közben megkapja a lángvörös menyasszonyi fátylat (flammeum), amelyet abban az időben a megszentelt szűzek hordtak. A hagyomány szerint diakónus is volt, aki magát a keresztény közösség szolgálatának szentelte. 250-ben Decius császár keresztényellenes rendelete nyomán kegyetlen üldözés robbant ki, amelynek Katániában a könyörtelen prokonzul, Quinziano volt a végrehajtója, aki beleszeretett Ágotába.
A palermói meneküléstől a mártírságig
A fiatal lány Palermóba menekül, de megtalálják és visszaviszik Katániába. Quinziano nyomására sem hajlandó az eretnekségre. A prokonzul erre a kislány szüzessége ellen indít támadást. Egy feslett erkölcsű kurtizánra, Afrodiziára bízza, hogy az a szerelem művészetére oktassa. Ágota hűséges marad Krisztushoz, ezért ismét Quinziano elé kerül, aki bíróság elé állítja. A Szent Ágota mártír cselekedetei beszámolnak a kettejük között zajló párbeszédről: „Honnan is való vagy te?” – kérdezi Quinziano Ágotát, aki így válaszol: „Nemcsak hogy szabadnak születtem, de nemesi családból is származom.” Erre Quinziano így folytatja: „Ha valóban szabad és nemes vagy, ahogy állítod, akkor miért akarsz rabszolga lenni?” Mire Ágota: „A legnagyobb szabadság és nemesség abban áll, hogy Krisztus szolgái vagyunk”. – „Ez pedig azt jelenti – vágott vissza Quinziano – hogy mi, akik megvetjük Krisztus szolgálatát és más isteneket imádunk, nem vagyunk szabadok?”. – „A ti szabadságotok rabszolgaságba hajt bennetek, nem csak a bűn szolgáivá tesz, de alá vet benneteket még a fának és a kőnek is” – válaszolta Ágota. E szavak hallatán Quinziano még egyszer megpróbálja rávenni Ágotát, hogy tagadja meg Krisztust, és hogy gondolkodásra bírja, börtönbe vetteti. De másnap a lány újbóli tagadása láttán úgy határoz, hogy kínzásoknak veti alá. Felbőszülve azon, hogy a lány bátran néz szembe a fájdalmakkal, Quinziano megparancsolja, hogy tépjék le a melleit. A vérző és szenvedő Ágotát visszaviszik a bötönbe, de éjjel megjelenik neki Szent Péter és meggyógyítja. Amikor bíróság elé állítják ismét, Ágota újból visszautasítja a pogány istenek imádatát, és kijelenti, hogy Jézus Krisztus gyógyította meg. Felbőszülve a lány kínzások ellenére sem csökkent bátorságán, Quinziano elrendeli, hogy tüzes szénnel égessék, csupán azt a piros fátylat viselhette, amely azt jelezte, hogy ő Krisztus menyasszonya.
Ágota halála megrázza Katániát
„Miközben a parancsot végrehajtották, a föld, ahol a szent testét megforgatták megrendült… egész Katánia területét heves földrengés rázta meg. Ezért mindenki a bírósághoz futott, és nagy tömeg verődött össze, amiért gonosz kínzásokkal gyötörték Isten szolgáját, aminek következtében súlyos veszélybe került mindenki”. Ágota vörös leplével együtt sértetlen maradt, kivették a tűzből, és „ismét börtönbe vetették. Ekkor karjait kitárva így imádkozott az Úrhoz: «Uram, aki teremtettél engem, és gondoztál kisgyerekkorom óta, és fiatal korom óta arra tanítottál, hogy férfiasan viselkedjek, elvetted tőlem a múló világ szeretetét, megóvtad testem a mérgezéstől, megengedted, hogy legyőzzem üldözőim kínzását, a vasat, a tüzet és a láncot, aki megajándékoztál a türelem erényével; most azt kérem tőled, hogy fogadd el a lelkem, mert már ideje, hogy a te parancsodra elhagyjam ezt a világot, és beléphessek könyörületed országába.» Ahogy e szavakat kimondta sokak jelenlétében, kilehelte a lelkét”. Mindez 251 február 5-én történt.
A láva csodája
A mártír cselekedetei: „Egy évvel később… hatalmas lángok törtek ki az Etnából, mint egy égő folyó, úgy hömpölygött a tüzes folyam folyékonnyá téve követ és földet, nekizúdult Katánia városának”. Sokan Ágota sírjához siettek, hogy kérjék közbenjárását, és fátylát a tüzes lávafolyam elé vetették. Csodálatos módon a láva megállt. A csoda következtében Ágota Katánia védőszentje lett. Tisztelete már egy évvel mártíhalála után nagyon gyorsan mindenüvé elterjedt. Ereklyéit a róla elnevezett katániai székesegyházban őrzik.
