A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Az évközi idő 5. vasárnap evangéliumi részletén (Mk 1,29-39) Nyúl Viktor pasztorális helynök atya elmélkedik és arra hív, hogy minden nap egységben legyen életünkben az imádság, a csend és a cselekedet, így hirdessük Jézus örömhírét!
"Szeretettel köszöntök Mindenkit!
Évközi ötödik vasárnap evangéliumi részletet Márk evangéliumának első fejezetéből olvassuk (Mk 1,29-39). Az evangélista itt beszámol Jézus egy napjáról, amely közben Ő tanít a zsinagógában, hirdeti az örömhírt, bejárva Galileát, majd meggyógyítja a betegeket, ördögöket űz, meglátogatja Simon Pétert és testvérét, meggyógyítva Simon Péter anyósát, később hajnalban kimegy magányosan egy helyre és imádkozni kezd. Jézus napjában egységben van az imádság, a csend és a cselekedet. Jézus minden tette Isten szeretetét hirdeti. Ő azért jött, hogy az örömhírt és Isten szabadító szeretetének hatalmát hirdesse! Szavai, gesztusai erről tesznek tanúbizonyságot.
Szemléljük Jézus Krisztust, és, ahogy Ferenc pápa hív bennünket, mi is hirdessük az örömhírt elmenve oda, ahol az emberek élnek, dolgoznak, szenvednek. Fontos, hogy a mi napjainkban is legyen helye a csendnek. Ahogy Jézus az Atyával való bensőséges kapcsolatából merít erőt a cselekedeteihez, úgy mi az imádságból merítsünk erőt! Legyen helye a napunkban a csendnek, a csendes imádságnak, amikor hallgatjuk Isten szavát, amikor rábízzuk magunkat az Úr szavára.
Az imádság erőforrás! Ebből az erőforrásból tudunk cselekedni. Fontos, hogy a mi napjainkban is legyen meg az irgalmas cselekedetek gyakorlása, vagyis legyünk ott a szenvedő emberek mellett, vigasztaljuk, gyógyítsuk őket jó szóval, figyelemmel, gyengédséggel, a szeretet gesztusaival. Fontos, hogy a napunkban, a cselekedeteinkben legyen ott a küzdelem a gonosszal szemben. Mi nem emberekkel küzdünk, hanem a bűnnel! Fontos, hogy az életünkben minden nap mondjunk nemet a bűnre, a gonoszra, küzdjünk vele szemben. De lényeges az is, hogy minden napunkban ott legyen az örömhírről tett tanúságtétel.
Mindaz, amit teszünk és mindaz, amit mondunk, tegyük azzal a lendülettel, hogy Jézus Krisztus örömhíréről szeretnénk tanúbizonyságot tenni.
Tartsunk egy kis csendet és ebben adjunk hálát az Úrnak, bízzuk rá magunkat és imádkozzunk mindenkiért!"
Márk 1,29-39
29Ezután mindjárt kiment a zsinagógából, és elmentek Simon és András házába Jakabbal és Jánossal együtt. 30Simon anyósa lázasan feküdt. Mindjárt szóltak is Jézusnak miatta. 31Odament hozzá, és felsegítette a kezénél fogva. Erre rögtön elhagyta a láz, és felszolgált nekik. 32Amikor beesteledett és a nap lement, odavitték hozzá az összes beteget és a megszállottakat: 33az egész város odagyűlt az ajtóhoz. 34Meggyógyított sok, különféle bajokban sínylődő beteget, és sok ördögöt űzött ki, de nem hagyta őket szóhoz jutni, mert azok ismerték őt. 35Másnap korán hajnalban fölkelt, kiment, és elment egy elhagyatott helyre, hogy ott imádkozzék. 36Simon, és akik vele voltak, utána mentek. 37Amikor megtalálták, azt mondták neki: »Mindenki téged keres.« 38Azt felelte: »Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is hirdessem az igét, mert azért jöttem.« 39És bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, és ördögöket űzött.
