A heti rendszerességgel jelentkező „Örömhírre hangolva” videósorozat az adott vasárnap evangéliumi szakaszán való elmélkedést kívánja elmélyíteni, emellett arra buzdít, hogy olvassuk a Szentírást és cselekedjük meg az Igét!
Húsvét második vasárnapjára készülve az „Örömhírre hangolva” üzenete által Nyúl Viktor pasztorális helynök arra hív, hogy fogadjuk be a békét és hordozzuk azt szívünkben, mert ez Isten ajándéka számunkra.
„Szeretettel köszöntök mindenkit!
Húsvét második vasárnapján, az Istenirgalmasság vasárnapján az evangéliumi részletet János evangéliumának huszadik fejezetéből olvassuk (Jn 20,19-31). A feltámadt Jézus megjelenik a tanítványoknak és ezt mondja nekik:
»Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.« S miután ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: »Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.« (Jn 20,21-23)
A feltámadt Jézus első ajándékai közt ott van a béke, a Szentlélek, az irgalom és a megbocsátás. Krisztus feltámadása után így köszönti a tanítványokat: Békesség nektek. Mindezt azért teszi, mert tudja, hogy az ember szívében gyakran ott van a békétlenség, a félelem, a szorongás. A béke nem csupán fegyverszünetet jelent, hanem harmóniát, rendet. Ezt a békét igazán Isten tudja megadni. Ezért a béke a feltámadt Jézus első ajándéka, Ő az, aki meg tudja adni az ember szívének a békét, aki be tudja gyógyítani félelmeink, fájdalmaink, aggodalmaink, szorongásaink sebeit, mert Ő feltámadt és ezzel legyőzte a bűnt, a béke ellenségét, a Sátánt.
Fogadjuk be a feltámadt Jézus ajándékát, az Ő békéjét!
Amikor békétlenséget érzünk szívünkben, kérjük az Urat, hogy Ő teremtsen benne békét, amely egy ajándék, és amelyért imádkoznunk kell nap mint nap! Hívjuk az Urat, hogy megteremthesse bennünk a békét. Ahogy Ferenc pápa tanít, mint szorgalmas kézművesek, építsük a béke, a szeretet civilizációját és kultúráját. A békét pedig akkor építjük, ha nemet mondunk a pletykára, arra, hogy a másik emberre ellenségként tekintünk. A békét akkor kezdjük el építeni, ha a másik emberre testvérként tekintek és az erőszakra nem erőszakkal, hanem szelíd, határozott és kitartó szeretettel, valamint megbocsátással válaszolunk. A feltámadt Jézus első ajándéka a béke, ezt fogadjuk be és legyünk ennek őrzői, derűs, elkötelezett továbbadói és megélői. Jézus rálehel a tanítványokra és azt mondja:
Vegyétek a Szentlelket! (Jn 20,22)
Jézus a Szentlelket is nekünk ajándékozza. A Szentlélek a harmadik isteni személy az Atya és a Fiú közötti szeretet. A Szentlélek tanít meg minket imádkozni, vagy, ahogy Ferenc pápa mondja, általa tudjuk meg, hogyan kerülhetünk élő, személyes kapcsolatba Krisztussal, aki feltámadt és itt van velünk. A Szentlélek bátorít, vigasztal, megerősít, ezért fogadjuk be, hívjuk, mert ez Jézus ajándéka számunkra. Végül azt mondja Krisztus tanítványainak:
Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak. (Jn 20,23)
Isten irgalmas! Nincs az a bűn, amit ha őszintén megbánunk, ne bocsátaná meg a Jó Isten – tanít Ferenc pápa. Isten mindig megbocsát, ezt ne felejtsük el! De legyünk mi is ennek az irgalomnak az ünneplői és továbbadói. Ha megbocsátunk embertestvérünknek, ha az igazságosság szerint élünk és cselekszünk, akkor a békét fogjuk sugározni környezetünkben.
Jézus Krisztus valóban feltámadt! Húsvét örömhíre az Istenirgalmasság vasárnapjának örömüzenete, hogy Ő ezeket az ajándékokat nem csak az apostoloknak adta, hanem nekünk is. Ő adja nekünk a békét, a Szentlelket, a megbocsátást és az irgalmat. Fogadjuk be az ajándékait, ünneplejük az Ő szeretetét és éljük a testvériesség lelkületét konkrétan nap mint nap!
Tartsunk egy kis csendet és ebben a csendben adjunk hálát az Úrnak!”
János 20,19-30
Mikor azon a napon, a hét első napján este lett, és a helyiség ajtaja, ahol a tanítványok összegyűltek, be volt zárva a zsidóktól való félelem miatt, eljött Jézus, megállt középen, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!« Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. A tanítványok megörültek, amikor meglátták az Urat. Aztán újra szólt hozzájuk: »Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.« S miután ezt mondta, rájuk lehelt, és így szólt hozzájuk: »Vegyétek a Szentlelket! Akiknek megbocsátjátok bűneiket, bocsánatot nyernek; akiknek pedig megtartjátok, azok bűnei megmaradnak.« Tamás pedig, egy a tizenkettő közül, akit Ikernek hívnak, nem volt velük, amikor eljött Jézus. A többi tanítvány elmondta neki: »Láttuk az Urat!« Ő azonban így szólt: »Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, és ujjamat a szegek helyére nem teszem, és kezemet az oldalába nem helyezem, én nem hiszem!« Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványai, és Tamás is velük volt. Jézus eljött – bár az ajtó zárva volt –, megállt középen, és így szólt: »Békesség nektek!« Azután azt mondta Tamásnak: »Tedd ide ujjadat és nézd a kezeimet; nyújtsd ki kezedet és tedd az oldalamba, és ne légy hitetlen, hanem hívő!« Tamás azt felelte: »Én Uram és én Istenem!« Jézus erre azt mondta neki: »Mivel láttál engem, hittél. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hittek.« Jézus még sok egyéb csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, amelyek nincsenek megírva ebben a könyvben.
