A Paksi Balogh Antal Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium növendékei a pandémia alatt őket megerősítő imádságokról és Istenélményekről meséltek.
Azért vagyok hálás, mert nem kapta el a családomból senki a koronavírust, és azért, mert mindig, amikor segítségre volt szükségem, úgy éreztem, hogy mindig ott áll mellettem Isten.
Én úgy élem meg a Jézushoz tartozást, hogy szépen dolgozom.
A Dédimmel szoktam imádkozni a Miatyánkot. Én akkor tudtam megvigasztalódni, amikor meghalt az egyik rokonom és tudtam, hogy odafent mindig néz minket. A hittanos feladatok során most igazából megismertem Jézust. Én oda tudtam fordulni Isten felé a nehezebb napjaimban: egy kicsit elcsendesedtem. Az, hogy egy ilyen jó családot és baráti közösséget kaptam Jézustól, megerősített abban, hogy Jézushoz tartozok.
Én úgy tapasztaltam meg, hogy Jézushoz tartozok, hogy a rosszabb napjaimon segített.
Úgy tapasztaltam meg, hogy Jézushoz tartozok, hogy amikor fel akartam adni, valami azt sugározta, hogy nem szabad.
Végig kapcsolatban vagyok Istennel.
Sokszor, amikor estig kellett tanulnom és már nagyon fáradt voltam, mindig azt mondogattam mérgesen: Istenem annyira elegem van már mindenből!!!! De amikor hazajöttek a szüleim a munkából és segítettek a leckében, akkor arra gondoltam: köszönöm Istenem!
Este anyuval imádkozok.
Szerencsésnek érzem magam, hogy a pandémia alatt a családom egészséges volt, akik átestek a víruson, azok közül szerencsére senki nem került kórházba.
Az imádkozás közben közelebb érzem magamhoz Jézust.
Akkor tapasztaltam meg Isten erejét a leginkább, amikor a papámért imádkoztam, hogy ne haljon meg, de, amikor sajnos eltávozott, anyukám azt mondta, hogy úgy szerette őt a Jó Isten, hogy nem hagyta szenvedni.
Úgy éreztem, hogy velem volt Jézus, amikor valamit nem tudtam.
Engem az erősít meg, hogy szoktam imádkozni: jók legyenek a családom napjai, és hogy Isten vigyázzon rám és a családomra. Ez segít!
A tanulás közben és imádkozás közben velem van Isten.
Amikor imádkozom, érzem, hogy Jézus meghallgatja az imádságomat.
Engem megnyugtat, hogy Jézus mindent megtesz a nyájáért, gondoskodó és mindenkit megtalál.
Amikor a papa temetésén voltunk és imádkoztunk, akkor éreztem, hogy Jézushoz tartozok.
Egyik hittanos feladatként Jézus üres sírját készíttettem el. Amikor elkészült, pont kisütött a nap és egy csodálatos fotó lett belőle!
A szüleimmel és a testvéreimmel szoktam imádkozni és így érzem magam közel Jézushoz.
Istenhez szoktam imádkozni a beteg gyerekekért.
Mindennap imádkozom.
Úgy vettem észre, segített Isten átvészelni a koronavírust, amikor megbetegedtünk.
A hittanos házi feladatok abban tanítanak, hogy mennyire fontos Jézus.
Nekem nagyon nehéz ez az időszak, de Jézus mindig megvigasztal. És a barátnőim is segítenek, így jól érezzem magam és tudom, hogy minden okkal történik.
Én a családdal és az unokatestvéreimmel szoktam imádkozni. Így tudtunk megvigasztalódni.
